Kereteken innen és túl – Formai hibák, felkészületlenség: pályázók és pályázatok az agráriumban

A legutóbbi gépbeszerzésnél 8 órakor nyitották meg a pályázatot, a kis értékűnél 11-kor, a nagy értékűnél 15.30-kor be kellett rekeszteni a pályázatok befogadását, mert elfogyott a pénz.


A fiatal gazda pályázatra június 1-jéig több mint négyezren nyújtottak be anyagot, ám szakemberek szerint ebből 1500-1800-an eleve kiesnek. Ennél is nagyobb az érdeklődés 
a gépbeszerzési támogatások iránt: egy-egy kiírásra akár tízszeres túljelentkezés is előfordult. A mezőgazdasági pályázatok jellemzőiről és buktatóiról Török Zoltánt, az Agrárközösség pályázati szakértőjét kérdeztük.

Török Zoltán pályázati szakértő

– A fiatal gazda pályázat beadási határideje június 1. volt. Mit lehet tudni két héttel ez után, mekkora a túljelentkezés, s várható-e, hogy megemelik a keretet?
– Több mint négyezer pályázat érkezhetett be az MVH-hoz, tehát ötszörös a túljelentkezés a lehetséges 800 körüli nyerteshez képest. A tapasztalatok szerint a pályázók közül sajnos 1500–1800-an eleve kiesnek formai hibák vagy a minimum pontszám el nem érése miatt. Ez az óriási szám is mutatja, sokan teljesen felkészületlenül, hozzáértés nélkül indulnak el a pályázaton. A keret megemelése nem várható, mert most csak az eddigi bennragadt forrásokat oszthatják ki. A kertészeti géppályázatra 10 milliárd, a tanyabuszpályázatra 15 milliárd forint jutott. Mindkettő idő előtt le lett zárva a keret kimerülése miatt. A fiatal gazdára maradt 10 milliárd, tehát más forrásból sem tudnak ide átcsoportosítani pénzeket.
– A sajtóanyagban 103-as lehetséges ponthatárról beszéltek.
– Nagyon kicsi az esély, hogy 103 pont fölé menjen a határ, ez inkább 101–103 pont között alakul majd. Ugyanis az előzőhöz képest nagyobb a keret, és kisebb, 120 helyett 115 pont az elérhető maximum. Így tehát legalább kétszer olyan erős mezőnynek kellett volna indulni ahhoz, hogy ennél magasabb szinten legyen a vízválasztó. A tapasztalatok alapján a pályázók nem ennyire felkészültek.
– Az elmúlt évek alapján melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetnek?
– A hibák mindig abból erednek, hogy a pályázók nem körültekintően választják ki a pályázatírójukat. Pedig ez a legalapvetőbb feltétel a sikerhez. Sajnos a nem megfelelő pályázatíró elfelejti közölni például a szükséges vállalásokat, a fenntartási időszak alatti kötelezettségeket, tehát nem készítik fel a teljes projektre a jelentkezőket. Az lenne a kívánatos, ha minden pályázatírónak lenne adószakértője, könyvelőcsapata. Ha ez nincs meg, akkor például a fiatal gazda pályázatnál hiába adnak részletes leírást, milyen mutatókat kell kiszámolni, a szöveges magyarázatot teljességgel félreértelmezi egy kevésbé rutinos pályázatíró. Ráadásul sok pályázatíró futószalagszerűen készíti el a pályázatokat, ezért nem olvassák el rendesen a kiírásokat, a vonatkozó jogszabályokat. Sokszor teljesen felesleges dokumentumokat kérnek be a pályázóktól, nem szükséges lépések megtételét kérik (vállalkozói kiváltása, ingatlanátírás stb.), jelentős kiadásokat okozva. Ennél persze még nagyobb a veszteség, ha nem nyer a pályázat, főként, ha az a rossz útmutatás miatt bukott el.
– Sokan szinte mindent bevállalnak a maximum vagy minél magasabb pont érdekében. A fiatal gazda pályázatnál mi volt jellemző, és általában mit tanácsolnak a pályázóknak, meddig menjenek el a vállalásokkal?
– Addig érdemes elmenni, ameddig megéri a forrásért pluszvállalásokat tenni, és azt a gyakorlatban hajlandóak is teljesíteni. A szankciók nyilvánosak a pályázat benyújtásakor, nincsenek rejtett buktatók. Egy jó pályázatíró elmondja, végigegyezteti a kötelezettségeket, és ez alapján el lehet dönteni, vállalják-e azokat vagy sem. A fiatal gazda pályázatnál van, akinek probléma, hogy egy főt alkalmaznia kell a negyedik évtől. Másnak az okozott fejtörést, hogy három év múlva főállású mezőgazdasági termelővé kell válnia. Sokan azért gondolkodtak, mert az állattartásnak vagy kertészetnek kell kitennie a gazdálkodás 80–100 százalékát, hiszen akkor több pontot kapnak, mintha gabonatermeléssel foglalkoznának. Ha a nagyobb pontszámért ezeket bevállalják, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy azt tényleg meg is kell valósítani.
– Mikorra várható eredmény a fiatal gazda pályázatnál, és lehet-e már tudni, hogy mikor írják ki a következőt?
– Augusztus vége, szeptember eleje között várható az eredmény. Az új vidékfejlesztési program szerint idén kellene kiírni a következő fiatal gazda pályázatot, de ez nem biztos, hogy megtörténik. Sokkal inkább elképzelhető, hogy most az állattartó telep korszerűsítésére, gabonatároló építésére fókuszálnak majd az MVH-nál, ezért a fiatal gazdáknak szóló új kiírás elcsúszhat jövőre. Azért is ez várható, mert eddig még nem volt példa arra, hogy egy évben két fiatal gazda pályázatot is meghirdettek volna. Ha mégis, akkor augusztusban lenne ésszerű a kiírása, mert akkor még jutna idő az idei elbírálásra. De ez nem valószínű. Egyébként volt már példa arra is, hogy december környékén jelent meg a kiírás, így teljesült arra az évre a tervezett megjelenés, de a következő évre esett a gyakorlati megvalósítás.
– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján melyek voltak a legnépszerűbb mezőgazdasági pályázatok Magyarországon?
– A fiatal gazda mellett, mint beruházási támogatás, a 2013-as földet a gazdáknak elnevezésű program volt a legjelentősebb. Mellesleg 2013-ban 10 különböző beruházási pályázati lehetőség volt, ezek közül jellemzően a gépbeszerzésesek voltak a legnépszerűbbek. A pályázatok többségénél az elnyert támogatás 25–50 százalékáig lehet előfinanszírozást kérni. Az előfinanszírozással azonban sok visszaélés volt sajnos. A fiatal gazda pályázatnál is 90-ről 75 százalékra csökkentik ezt a részt. Most már vannak lehetőségek arra is, hogy banki finanszírozással megoldható lehessen a saját erő. Így a támogatást egyből a banknak utalják. Nagyobb keret kellene ugyanakkor gép- és eszközbeszerzésre, mert az elmúlt két évben a leghosszabb nyitva álló pályázat is mindössze négynapos volt. Persze valószínű, nincs az a nagy keret, ami itt el ne fogyna, de azért mégis érdemes lenne szélesebb körnek esélyt adni. A legutóbbi gépbeszerzésnél 8 órakor nyitották meg a pályázatot, a kis értékűnél 11-kor, a nagy értékűnél 15.30-kor be kellett rekeszteni a pályázatok befogadását, mert elfogyott a pénz.
– Többnyire kik próbálkoznak és mi jellemzi a mezőgazdasági pályázatokat?
– Tanyapályázatnál két-háromszoros, fiatal gazda esetén négy-hétszeres, gépbeszerzésnél tízszeres a túljelentkezés. De miért ne használná ki bárki a lehetőségeket? Persze a kistermelők pályázati kedvét a saját erő hiánya mérsékli. Új banki termékekkel ezt már át lehet hidalni. A pályázatoknál egyébként a kistermelőknek, családi vállalkozóknak van nagyobb esélyük, és több a lehetőségük is. A nagyobb vállalkozásoknál a saját forrásrész megvan, de nekik kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre. Kevesebb pontot kapnak, komolyabb feltételeknek kell megfelelniük, több dokumentumot kell benyújtaniuk, így a kistermelőkkel szemben hátránnyal indulnak.
Nagy előrelépés ugyanakkor, hogy tervezhetőbbek lettek a pályázatok, így elég idő jut a felkészülésre. A kiírások is egyszerűsödtek, ezért is nehezményezendő a pályázók hozzáállása, hogy még a könnyítések ellenére is a dokumentumok hiányosságai miatt magas az elutasítások aránya. Tehát nem szigorúak a feltételek, csak oda kell figyelni a kitöltésre. Még a pénzügyi vállalásoknál is simán teljesíteni lehet a követelményeket. Nem nehéz nyerni, a kkv-szektorban a felkészületlenség a baj.

– A pályázati visszaélések, illetve a feltételek be nem tartása mennyire jellemző? Azt hallani, a 2009-es fiatal gazda pályázat nyerteseinek jelentős részétől visszavették a támogatást, vagy legalábbis szankciókat alkalmaztak náluk.– A fiatal gazda pályázat esetén nemcsak a gazdák, hanem a pályázatírók is kezdők voltak az évekig tartó kötelezettség betartásában. Mint kiderült, a gazdáknak a követelmények teljesítéséhez a fenntartási időszak évei alatt is szükséges szakmai segítséget nyújtani. Sajnos előfordult, hogy a nyertes a támogatást megkapta, elköltötte, nem számítva arra, hogy megütheti a bokáját. Most már sokkal óvatosabbak a gazdák, sőt, mintha átestek volna a ló túlsó oldalára – félnek támogatást igényelni, mert úgy hiszik, valamilyen büntetést úgyis a nyakukba sóznak, ezért kár belefogni. Holott csak megfelelő tájékoztatás kell. A gépbeszerzési pályázatnál előfordulhat, hogy beszereznek egy gépet, és azt gondolják, azt bérbe adhatják. De ezt nem tehetik meg, mert azt csak a saját gazdaságuk előrehaladására használhatják fel. Arra is figyelni kell, hogy öt év fenntartási kötelezettség áll fenn, ezért például egy 2010-es nyertes nem adhatja el most a gépét, mert a kapott támogatást öt évre visszamenőleg is visszavonják.– A következő időszakról lehet-e már tudni pontosabbakat: milyen pályázatok várhatóak az agráriumban?– A tervezet szerint a fiatal gazdák továbbra is, ezen belül a kertészet és az állattartás kiemelten támogatott lesz. A hazai földterületek 81 százalékán gabonatermesztéssel foglalkoznak, míg az Unióban ez az arány 60 százalékos, tehát nálunk a magasabb nívójú kultúrákat meg kellene duplázni a szántóföldi művelés rovására. A családi gazdaságok számára terménytároló, gabonaszárító létesítésére tervezett forrás újdonság, ez eddig még nem volt. Ez egyébként azért hasznos, mert megakadályozza a gazdák kiszolgáltatottságát a terményfelvásárlókkal szemben. Az öntözött területek fejlesztése is cél, mert az Unióhoz viszonyítva ebben is jelentős elmaradásban vagyunk. A vidéki turizmus fejlettsége jó, az uniós átlagnak megfelel, de a marketing gyenge, nem tudnak a hazai turisták a lehetőségekről, ezért ennek fejlesztésére is érkezik majd forrás.

Koroknai Edit
Török Zoltán
pályázati szakértő

 

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom