Egyháztáji – Szaporodó termelői piacok a városokban

„Egy pillanat – jelzi bocsánatkérően kezével –, és máris kezdhetjük.” Dr. Kocsis Attila, 
a Református Szeretetszolgálat munkatársa szokás szerint tárgyal, szervez, irányít. Most éppen a kárpátaljai magyaroknak szánt élelmiszer-adomány útját egyezteti. Mondhatnánk, hogy most ez a legfontosabb, de ez nem így van, mert minden fontos. Fontos 
a „Bő esztendő” vetőmagprogram, az Egyháztáji Piacok koordinálása és még ezer más.


A Magyar Református Szeretetszolgálat részéről élt egy szándék, hogy haszonelvű kereskedelmi közvetítés nélkül összekapcsolja az egyházhoz kötődő vidéki kistermelőket és a városi fogyasztókat. Mindemellett kötelességüknek érezték azt is, hogy úgy segítsék a fogyasztókat, hogy településükön megbízható helyről, jó minőségű és magyar termelőtől érkező, magyar élelmiszert vásárolhassanak. A minőséget egy egyszerű és hatékony módszerrel próbálják garantálni: mindenkit, aki a piacaikon árul, felkeresnek otthonában.
„Ezt nem családlátogatásként kell elképzelni – magyarázza a módszert a szolgálat munkatársa –, hanem megnézem, hogy milyen körülmények között tartják az állataikat, tárolják terményeiket, termékeit. Az első Egyháztáji Piacot 2013-ban sikerült életre hívni Debrecenben. Azóta már Budapesten, Mátészalkán, Mezőcsáton, Miskolcon, Naszályban és Őcsényben is működik.” (A piacokról a szolgálat honlapján, a www.egyhaztaji.hu oldalon minden szükséges információ fellelhető.)

Sápi József termelő

Sápi József termelő

A debreceni Széchenyi-kerti református templom kapuja előtt felirat hirdeti, hogy jó helyen járunk. A kapun belépve igazat kell adni annak, aki ezt a helyszínt választotta: valóban védett terület biztosított az árusoknak, és elegendő hely nézegetésre a vásárlóknak. Sápi József Derecskéről érkezett a vásárra. Kistermelői gazdaságból származó, magas gyümölcstartalmú lekvárjait kínálja az érdeklődőknek. Közösen megállapítjuk, hogy a mai nap messze elmarad forgalomban a megszokottól, József is csak találgatni tudja ennek okát. Beszélgetésünkbe – jó piaci szokás szerint – a szomszédos asztalnál áruló Örvendi Lászlóné is bekapcsolódik és elmondja, szerinte szükség lenne tudatosabb marketingre, megjelenésre. Ha ez működne, akkor nem lenne az időjárás és minden más függvénye a piac. Szerinte nincs kellően meghirdetve, nem tudnak az emberek róla, csak itt a környékbeliek. Sápi József is egyetért ezzel, azonban hozzáteszi: ezideig neki megérte eljönni, árulni, vitték a termékeit. Ami nagy szó, mert a válogatott gyümölcsökből készült Derecskei Fenséges termékek ára – és hosszan sorolja ennek okát – nem versenyezhet a „multikban” kapható lekvárokéval. „A fogyasztó pedig elsősorban pénztárcabarát – sóhajt József 
 –, tetszik neki az árunk, hogyne tetszene, de az dönt, mennyi pénzt tud erre szánni. Ez a legnagyobb probléma, hogy nem számottevő az olyan fizetőképes kereslet, ami biztonsággal el tud tartani egy olyan gazdát, aki valóban természetes anyagokból, kisüzemi módszerekkel gazdálkodik és betart minden előírást.”
Az előírások kapcsán eszébe jut, hogy valamelyik nap állatorvos kereste fel ellenőrzés céljából, mivel mézzel is foglalkoznak. Örvendi Lászlóné a nem átlátható, túlzott szabályrendszer mellett óriási bajnak találja azt is, hogy nagyon sok termelő megtéveszti a vásárlókat, és kihasználja azt, hogy széles körben keresetté váltak a kézműves áruk. Saját tapasztalatait hozza fel, amikor tudta, hogy egy kézművesként feltüntetett termék nem családi gazdaságból és közel sem vegyszermentesen került a forgalomba.

Örvendi Lászlóné termelő

Örvendi Lászlóné termelő

„Persze – teszi hozzá – ezeket az árukat aztán megint csak olcsóbban kínálják, és azt viszi a vásárló. Ráadásul keverednek a köztudatban az olyan fogalmak, mint: bio, kézműves, termelői piac, és ezt sokan meglovagolják. Az én portékáim – mutat a napraforgóolajra 
 – hidegen préseltek, kizárólag saját termelésű napraforgóból készültek, melyet vegyszermentesen termesztünk. És mégis, azért nem engedtek árusítani egy másik termelői piacon, mivel szerintük családi gazdaságunk mérete ezt lehetetlenné teszi. Szerintem az még, hogy egy termék kistermelőtől került a piacra, nem garancia a minőségre, sőt egy szükségből gazdálkodónak megbízhatóan teljesíteni az előírásokat egyre nehezebb, ez pedig az élelmiszer-biztonság rovására mehet.”
Beszélgetőtársunk nagy örömére egy vevő szakít félbe bennünket, aki mintha csak a pár perccel korábban elmondottakat akarná megerősíteni, elpanaszolja: pár nappal ezelőtt vásárolt mákolajat egy bioboltban, de felbontás után tapasztalta, sem ízre, sem állagra nem az, amit várt, most készül visszavinni.
Örvendi Lászlónét viszont ismeri, nála bizalommal vásárol. De kérdés: ha valakit első alkalommal éri a csalódás, az akar-e magyar kézműves termékkel próbálkozni másodjára?

Szabály szerint

A termelői piac több szempontból is különbözik a hagyományos piactól. A kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságból származó mezőgazdasági-élelmiszer-ipari termékét értékesíti itt. Termelői piacot létesíthet, üzemeltethet: helyi önkormányzat, helyi civil szervezet képviselője, de akár magánszemély is.

Vonatkozó előírások:
• 
csak kistermelő értékesíthet;
• 
a kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért.

A helyi termelői piac üzemeltetésének élelmiszer-biztonsági és higiéniai előírásai a fenntartó részéről:
• 
illemhelyek, hulladékgyűjtő és tároló tartályok rendszeres tisztítása, fertőtlenítése, működőképességük biztosítása;
• 
közcsatorna hiányában a szennyvíz higiénikus összegyűjtése, eltávolítása;
• 
piac területének folyamatos tisztán tartása;
• 
vadon termett gomba bevizsgálásához szükséges feltételek teljes körű biztosítása;
• 
ha élő állat árusítását a hatóság engedélyezi, vízvételi lehetőség biztosítása számukra;
• 
köteles a jogszabályokban előírtak megtartását rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni;
• 
köteles a hiányosságok esetében saját hatáskörben vagy szükség esetén hatóság bevonásával intézkedni a hiányosságok felszámolásában.

Figyelemmel kell lenni a további előírásokra is:
• 
élelmiszert úgy kell elhelyezni, hogy a szennyeződés kockázatát az ésszerűen megvalósítható mértékig el lehessen kerülni;
• 
megfelelő intézkedéseknek/eszközöknek kell rendelkezésre állni a megfelelő tárolási, hőmérsékleti feltételek fenntartására és folyamatos ellenőrzésére;
• 
forgalomba csak olyan nyers gyümölcs, növény hozható, amelynek növényvédő szeres kezelésre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási ideje letelt, és határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot nem tartalmaz.

Szerző: AgrárUnió ©

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom