Hírek

 

Rövid hírek az agráriumból

PÉNZÜGYI KÖZPONT
A bérleti szerződés aláírása után a Syngenta hivatalosan is közzétette, hogy Budapesten nyitja meg Európai Pénzügyi Központját. A svájci vállalat első lépésben hatvan, magasan kvalifikált szakembernek biztosít állást, különböző pénzügyi elemzői munkakörökben. A júliusban nyíló központ létrehozása a vállalat AOL programjának egyik kulcseleme, mely a Syngenta hatékonyságát és fenntartható profitabilitását hivatott elősegíteni. A Syngenta az elmúlt években több fontos beruházást hajtott végre Magyarországon, amelyek közül az egyik legjelentősebb a 3 ütemben elkészült és 2012-ben átadott mezőtúri vetőmagüzem. A 10 éves, összesen 13,5 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően az üzem vetőmag-betakarítási és feldolgozási kapacitása több mint kétszeresére nőtt. A Syngenta Magyarországon több mint 350 alkalmazottal elsősorban a marketing és értékesítés területén, növényvédő szerek és vetőmagok kereskedelmével és előállításával foglalkozik, és évek óta Budapesten működik a cég közép-európai regionális központja is.


GÉPEK CSATÁJA
Egy év kihagyás után tér vissza az AXIÁL GÉPKEZELŐI OLIMPIA. 
A cég 12. alkalommal rendezi meg a Manitou- és Gehl-gépkezelők ügyességi versenyét. Legutóbb, 2013-ban, a XI. AXIÁL GÉPKEZELŐI OLIMPIÁN 129 Manitou- és 28 Gehl-versenyző több ezer néző előtt mérettette meg magát. Az idei verseny június 6-án lesz a bajai Petőfi-szigeten, ahol ismét az ország legjobb Manitou- és Gehl-kezelői gyűlnek össze, hogy a mindennapi feladataik során megszerzett ügyességüket és rutinjukat összemérjék a csöppet sem szokványos vagy könnyű versenypályákon. A futamok között extrém sportolók, kaszkadőrök, veterán és csodabogár járművek is bemutatkoznak. Az olimpia során a három legjobb eredményt elért versenyzőt díjazzák külön Manitou és külön Gehl kategóriában. A rendezvény ezúttal is ingyenes.

 

GMO
GMO-MENTESEN
Az Európai Unióban Magyarország vezetheti be elsőként a genetikailag módosított szervezetek (GMO) köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő új szabályokat – mondta az MTI-nek Berlinben a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára. Rácz András a GMO-mentes Európát! című nemzetközi konferencia után kiemelte, hogy a kormány az új uniós irányelv nemzeti jogba ültetése mellett arra is törekszik, hogy még az idén elkészüljön egy új címkézési rendszer, amelynek révén GMO-mentes jelöléssel lehet ellátni a szabályozásnak megfelelő húst, halat, tojást, tejet és mézet. Egyebek között ilyen címkézési rendszerek kialakítását, majd ezek uniós egységbe szervezését sürgeti a konferencián elfogadott Berlini Nyilatkozat – mondta Rácz András, hangsúlyozva, hogy a dokumentum harmóniában van a magyar kormány „határozottan GMO-mentesség-párti” politikájával. A Berlini Nyilatkozatban sürgetik azt is, hogy készüljön európai fehérjestratégia az EU-ba áramló génmanipulált szójától való nagyfokú függőség enyhítésére.


MILLIÁRDOK JUHTARTÓKNAK
Mintegy 2 milliárd forint átutalása kezdődött meg több mint 
5 ezer gazdálkodónak az anyajuhtartás és az anyajuh de minimis támogatás keretében. Az érintettek az idén anyajuhok után egyedenként legfeljebb 21 forint támogatást vehettek igénybe. Amennyiben a termelő juhtejet vagy juhtejterméket értékesített, úgy a támogatás mértéke anyajuhonként legfeljebb 18 forint lehet. Az anyajuh de minimis – kisösszegű – támogatásnál pedig 3 ezer forintot kaphatnak a gazdák állatonként.
Fennálló köztartozás esetén az MVH az anyajuhtartás és az anyajuh de minimis támogatásokat a lejárt köztartozás összegével csökkentve fizeti ki – tartalmazza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közleménye.


ÁL-ŐSTERMELŐK
Összehangolt országos ellenőrzést tartottak a közelmúltban az ál-őstermelők kiszűrése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálásával a megyei kormányhivatalok földművelésügyi szakemberei. Az ellenőrzésen az őstermelői igazolványokat és a tevékenységhez kapcsolódó szabályok betartását vizsgálták. Összesen 40 piacon 129 ellenőrzést végeztek, és 11 megyében találtak valamilyen szabálytalanságot.
A Nébih által koordinált háromnapos ellenőrzésen elsősorban a szamócát árusító őstermelőket vizsgálták. Emellett az akció nem titkolt célja volt az őstermelői igazolvánnyal való visszaélések számának csökkentése, valamint azok kiszűrése, akik az igazolványt valótlan nyilatkozattétel alapján váltották ki, illetve nem saját termelésű termékeket árusítottak. A szakemberek 17 esetben tapasztaltak érvénytelen őstermelői igazolvánnyal történő árusítást. Helyszíni szemlét 22 esetben tartottak, 3 őstermelőtől pedig visszavonták az igazolványt.


SZEPTEMBERBEN OMÉK
A helyi termékek seregszemléje lesz az idei 77. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK), amelyet szeptemberben rendeznek meg Budapesten – jelentette be a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor emlékeztetett: a Földművelésügyi Minisztérium 2015-öt a helyi termékek évének nyilvánította, így az OMÉK-on is a helyi specialitásoké lesz a főszerep. Az árumustrán mintegy 
100 ezer látogatóra számítanak a szervezők, és az árubemutatókon kívül az érdeklődőket szakmai programok is várják a rendezvény öt napja alatt. Az OMÉK-ot szeptember 23–27. között rendezik meg a Hungexpo budapesti vásárközpontban, ahol mintegy 
800-900 kiállítóval és 600 helyi termelővel számolnak.

hal
TÖBB HALAT!
Rövidesen elkészül a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, amellyel megvalósítható a következő években az ágazat előtt álló legfontosabb feladat: az éves szinten mintegy 5 kilogrammos hazai fejenkénti halfogyasztás megduplázása – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek. A programot az Európai Bizottsághoz kell benyújtani, és jóváhagyását követően a jövő évtől a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban 15 milliárd forintnyi támogatást jelent a halászati ágazat számára – ismertette Viski József, aki hozzátette: ez a keret 3 milliárd forinttal több, mint az előző időszakban volt. A helyettes államtitkár rámutatott: az EU irányelvei szerint az akvakultúra nagyarányú fejlesztése a cél a tengerparti és a tengerekkel nem rendelkező tagországokban egyaránt.
A hazai halfogyasztás növelését elsősorban népegészségügyi szempontok indokolják – szögezte le a szakpolitikus. Az 5 kilogrammnyi egy főre jutó mennyiséggel ugyanis Magyarország az utolsók között áll az Unió tagországai sorában, más országokban ugyanis évente 4-5-ször ennyi halat fogyasztanak. A program szerint a hal gyakoribb beiktatásához a napi étrendbe szükség van a feldolgozott, konyhakész haltermékek arányának emelésére. A tógazdaságokból évente lehalászott 20-21 000 tonnányi mennyiségnek jelenleg alig néhány százaléka kerül feldolgozva a piacra. Holott a halfasírtra, halkolbászra, gyorsan elkészíthető haltermékekre nagy lenne a kereslet. Ezért a következő években a halfeldolgozásra berendezkedő gazdaságok jó eséllyel pályázhatnak majd a forrásokra. A hazai halfogyasztás növelése érdekében a tervek között szerepel, hogy a közétkeztetésben bővüljön a halételek kínálata – ez naponta hozzávetőleg 2 millió felnőtt és félmillió gyerek egészségesebb táplálkozását jelentené.

NORMAKONTROLL
Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab). A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.
Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e? Áder János nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen. Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére. A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint ez földmutyira utal, másrészt mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe.

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom