TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.392,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 232.606,85 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 77.013,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 84.028,83 Ft (tonna)
Repcemag: 205.679,25 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.389,76 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 640 Ft
Benzin ára: 632 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 401,25
USD: 382,8
CHF: 424,48
GBP: 481,83
Hirdetés
Pályázati éhség van, hamar kimerülhetnek a források

Pályázati éhség van, hamar kimerülhetnek a források

Agrárgazdaság - 2016.05.21

A hosszú távú fenntarthatóságot és a versenyképességet szem előtt tartva kell megtervezniük a jövőt a magyar gazdálkodóknak. Az Erste Bank szervezésében kapcsolatépítő üzleti vacsorán – amelynek Mádon az Aszúház oktatási központ adott otthont – találkozhattunk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökével, aki arról is beszélt, hogy csupán pályázati forrásokra alapozva nem lehet sikeres gazdaságot működtetni.


Gyuricza Csaba tájékoztatójának elején rögtön leszögezte: egy teljesen megváltozott támogatási rendszerhez kell alkalmazkodniuk a gazdáknak. A kifizetés új mechanizmus alapján történik, ami azt jelenti, hogy míg az elmúlt években a gazdák megszokhatták, hogy szinte a nekik járó teljes összeget megkapták már az év elején, mostantól ez már nem így lesz, ha az MVH akarná, akkor sem tehetné meg. „Ezt az évet referenciának kell tekinteni – magyarázta Gyuricza Csaba. – A gazdálkodók 2020-ig az idei évet tekintsék alapnak, és lehetőség szerint igyekezzenek hibátlan kérelmet benyújtani. Előlegként legfeljebb a támogatás hetven százaléka fizethető ki, de ez nem automatikusan jár, tehát lesznek olyanok, akik csak kevesebb előleghez jutnak majd hozzá. A 2016-os támogatási évtől bevezettük az előzetes ellenőrzést, amelynek során az összes kérelemnél formai, tartalmi és szakmai szempontokat vizsgálunk, és ha problémát találunk, azonnal jelezzük a gazdálkodónak. A termelők a benyújtási határidőt követő 35 napon belül szankciómentesen módosíthatják az előzetes ellenőrzés által érintett tábláikat illetve csatolhatják a hiányzó dokumentumaikat. Abban bízunk, hogy az előzetes ellenőrzésnek köszönhetően sokkal több lesz a hibátlan kérelem, így a tavalyinál nagyobb arányban lehet elindítani az előlegfizetést, nem csak az alaptámogatásnál, de a zöldítésnél is.”
A vidékfejlesztési támogatások kapcsán az MVH elnöke megjegyezte: a következő időszak meghatározó lesz, hiszen a kormány egyértelmű célja, hogy legkésőbb 2017 elejéig kiírják az összes pályázatot, sőt addigra a döntések is szülessenek meg. „Pályázati dömping” előtt áll a magyar mezőgazdaság – fogalmazott Gyuricza Csaba, és hozzátette: az MVH munkatársaitól elképesztő munkát igényel ennek a folyamatnak a levezénylése, ugyanakkor kiemelte, hogy a pályázati kiírások feltételeinek nem mindenki felel majd meg.

Feldolgozásra 
 1000 milliárd forint kellene

A szervezet elnöke kitért a feldolgozóipar helyzetére. Mint mondta: ennek az ágazatnak a fejlesztésére 151 milliárd forint áll rendelkezésre. A szakember nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek szerint ez elegendő forrás a terület modernizálására. Szerinte ez a pénz nagyon kevés, legalább 1000 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi állapoton érdemben javítani lehessen, vagyis hogy a magyar feldolgozóipar versenyképes legyen a nemzetközi piacon.


gyuricaGyuricza Csaba
MVH elnök

 

Felidézte: a közelmúltban zárult le az első negyedévi pályázati ciklus, és körülbelül 700 projektre mintegy 128 milliárd forint értékben érkeztek be pályázatok, tehát a feldolgozóipari beruházásokra szánt keretösszeg zömére már pályáztak a gazdák. Gyuricza Csaba elismerte: ekkora érdeklődésre még ők sem számítottak, azt gondolták, hogy a második negyedévben fogynak majd el az ide csoportosított források.
„Szinte biztosra vehető, hogy bár az eredeti elképzelés az volt, hogy a pályázatok két évig nyitva legyenek, ez egyik esetében sem lesz így – hangsúlyozta az MVH elnöke. – Sokkal hamarabb elfogynak a források, hiszen óriási a pályázati éhség a mezőgazdaságban. Ugyanakkor óva intenék mindenkit attól, hogy csupán támogatásokra alapozva indítson vállalkozást. Ha valaki csak azért fog bele mezőgazdasági tevékenységbe, mert most hozzá lehet jutni az uniós pénzekhez, hibát követ el, néhány év múlva azzal kell szembesülnie, hogy életképtelen lesz a gazdasága. Olyan projekteket kell megvalósítani, amelyek a versenyképesség növelését, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgálják. Nem tudhatjuk most még ugyanis, hogy a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklus után milyen feltételek mellett folytatódik majd az agrárium támogatása.
Egyáltalán lesznek-e a támogatások? Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy olyan vállalkozást építsen fel, amelyik egy támogatások nélküli időszakban is életképes lehet, nemcsak a hazai, hanem adott esetben a nemzetközi piacon is.”
Gyuricza Csaba érintette az utánpótlás kérdését is. Szerinte e tekintetben optimisták lehetünk a jövőt illetően, hiszen a fiatalok körében komoly érdeklődés van az agrárium különböző területei iránt. Emlékeztetett arra: a legutóbbi fiatalgazda-pályázaton nyolc-kilencszeres volt a túljelentkezés, ami egyrészt azt igazolta, hogy sokan szeretnének gazdálkodni, másrészt arra is rámutatott, hogy a rendelkezésre álló forrás bizony kevés volt. A vidékfejlesztési politikának egyébként egyik kiemelt célcsoportját jelentik a fiatal gazdák, idén új mezőgazdasági vállalkozások indítására, illetve beruházásaik megvalósítására 76,5 milliárd forintot biztosít a Vidékfejlesztési Program.

Erste: fix kamat beruházáshoz

A banki szolgáltatások fontosak lehetnek egy mezőgazdasági vállalkozás fejlesztésében, de önmagukban nem elegendőek a sikerhez. Támogatás nélkül túlságosan kockázatos belevágni egy beruházásba, a jelenlegi alacsony kamatszint pedig nem tart örökké, ezzel is számolniuk kell a gazdáknak. Az Erste Bank képviselőitől többek között ezekről a kérdésekről hallhattak részletes tájékoztatást a résztvevők.

A bankokkal általában, így az Erste Bankkal szemben is az az elvárás, hogy finanszírozási lehetőséget teremtsen az ügyfelek igényeihez igazodva – mondta Hollósi Dávid. Az Erste Bank Agrárkompetencia Központjának vezetője emlékeztetett rá, hogy a bankok jelenleg korábban elképzelhetetlen kamatszintek mellett dolgoznak, hiszen a jegybanki alapkamat például alig haladja meg az egy százalékot. Mint mondta: a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszának vége felé járva kijelenthető, hogy az agrártámogatások olcsó finanszírozása szinte beivódott a gazdálkodók tudatába, és nagyon sokan azt gondolják, hogy ez most már mindig így lesz. A szakember hozzátette: a felvásárlási árak alacsony szintje ellenére a mezőgazdaság a többi ágazathoz képest banki szempontból még mindig egy kiszámítható terület.
„Az Erste Banknak ezen a téren jelentőstapasztalata van, hiszen portfóliónkban nagy számban találhatóak meg az agrárvállalkozások – fűzte hozzá Hollósi Dávid. – Tulajdonképpen minden adott lenne ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal finanszírozhatók legyenek a mezőgazdasági vállalkozások. Bizonyos tendenciák azonban kedvezőtlenül hatnak a folyamatokra. Például a kvóta eltörlése óta folyamatosan emelkedik a tej mennyisége Európában, miközben a felvásárlási ár csökken, de a sertéstartók is rossz időszakot élnek meg, hiszen mélyponton van a sertés felvásárlási ára is. Bankként most abban lehet a legfontosabb szerepünk, hogy türelmesen kivárjuk ennek a folyamatnak a végét, hiszen ez a tendencia nyilvánvalóan nem marad így örökké, mivel a ciklikusság az egyik jellemzője az agráriumnak.”

Van-e kedv pályázni?

A kérdésre az Erste Bank EU Irodájának vezetője válaszolt. Trombitás Zoltán szerint a számos kockázati tényező ellenére is van beruházási kedv a magyar gazdálkodók körében. „A beruházásokat az Erste Bank fix kamat mellett tudja finanszírozni – magyarázta Trombitás Zoltán. – Bizonyos területekre sokkal több forrás kellene, így például az állattartásra fordítható pályázati pénzekért nagy harc várható, míg a feldolgozóipari vállalkozások jóval több pénzen osztozkodhatnak.

trombitasTrombitás Zoltán Erste Bank
EU irodavezető

 

Persze függ az elosztható torta nagysága attól is, hogy a közepes méretű vállalkozások végül milyen programokból kaphatnak támogatást. Nagy kérdés az is, hogy a későbbiekben lesz-e lehetőség a források átcsoportosítására, jut-e még pénz azokra a területekre, ahol egyértelműen látszik, hogy szűkösek az anyagi lehetőségek.” 
Az Erste Bank Agrárkompetencia Központjának vezetője beszélt arról is, hogy szerinte a jelenlegi alacsony kamatszint mellett sem tűnik életszerűnek, hogy egy gazdaság vagy gazdálkodó támogatás nélkül, szinte kizárólag bankhitelből fejleszt. Hollósi Dávid úgy véli: ma Magyarországon 40-50 százalékos támogatásintenzitás alatt nagyon kockázatos beruházásba fogni, az ágazat jövedelemtermelő képessége ugyanis alacsony. „Az Erste Bank igyekszik olyan termékeket kidolgozni, amelyek a gazdálkodók számára is elfogadhatók, sőt vonzók – hangsúlyozta a szakember. – 
Az Erste Bank ezért hozta létre – a Növekedési Hitelprogram mintájára – a saját növekedési programját, amely ötéves futamidőre fix kamatot tud ajánlani. 
Az NHP-források hamarosan elapadnak, marad viszont a változó kamatszint, és senki sem tudja megmondani, hogy meddig érhető el a jelenlegi alacsony kamat. Azt gondoljuk, hogy az Erste Növekedési Programja erre a helyzetre nyújt megoldást, hiszen az ötéves fix kamatozású hitellel mégis csak könnyebben tervezhető a jövő.” Hollósi Dávid és Trombitás Zoltán egyetértett abban, hogy a nyertes pályázatokkal elindul majd a dömping a banki szolgáltatások felé is. Az Erste Bank a támogatásokhoz való hozzájutást előfinanszírozással, kamatfixálással igyekszik egyszerűbbé tenni az ügyfeleknek, ugyanakkor hangsúlyozzák: aki teheti, vegye igénybe a támogatást, azt ugyanis semmi más nem képes pótolni.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

Az előző részben megismertük a hafik eredetét, a fajta Jellegzetességeit, lehetőségeit. Az alábbiakban ...