Szavak után a tettek következnek? – Uniós agrárpolitikai nyilatkozatok az EP-választás után

A harmadik alappillér

A mezőgazdaság kiemelt szerepet kapott az idei európai választásokon: gyakran beszéltek erről a témáról a jelöltek, és a pártok is kiemelten kezelték ezt a területet a kampányaikban. Az unióban ugyanis a Farm to Fork stratégia (lényege, hogy az élelmiszer az elsődleges termelőktől kerüljön a fogyasztók asztalára – a szerk.) tapasztalatai, az Európát megrázó válságok és a tavaszi tüntetések miatt egy olyan konszenzus alakult ki, hogy az energia- és a védelempolitika mellett az agrárium az EU stratégiai autonómiájának harmadik fontos alappillére. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az EU hogyan kezeli ezt a három kritikus területet a következő öt évben, mert ez kulcsfontosságú lesz az unió jövőjét illetően.

Úgy tűnik, Ursula von der Leyen is jól érzi az idők szavát, így már az újraválasztását követő első nyilatkozatában azt ígérte, hogy nemcsak szavak, de tettek szintjén is kiemelt szerepet kap a mezőgazdaság az új Európai Parlamentben. Az Európai Bizottságban immár második ciklusra is bizalmat kapott elnök július 18-án mutatta be az Európai Parlamentnek a következő Európai Bizottság 2024–2029-es időszakára vonatkozó politikai iránymutatásait. Ursula von der Leyen megválasztott elnök a Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében a mezőgazdasággal kapcsolatban a következőket mondta: „Európa egyedülálló életminőséget kínál az átfogó társadalombiztosítástól az első osztályú regionális élelmiszertermékekig, emiatt egy új európai stratégiát kell kidolgozni a mezőgazdaságunk és élelmiszer-ágazatunk számára. Gondoskodni fogok arról, hogy a gazdálkodók tisztességes jövedelmet kapjanak. Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy az általa előállított jó minőségű élelmiszert a termelési költségek alatt adjon el. Meg kell erősíteni gazdáink pozícióját az élelmiszeripari értékláncban.” Ursula von der Leyen határozott álláspontot képvisel az egyes tisztességtelen európai kereskedelmi gyakorlatok felszámolásával kapcsolatban, ezzel is támogatja az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességét és innovációját. Az előttünk álló ciklusban nagyobb figyelmet kapnak az eddig mostohán kezelt szövetkezetek is, és az egyik legfontosabb cél az lesz, hogy tisztességes jövedelmet biztosítsanak a gazdálkodók számára.

„Nem várhatjuk el a gazdálkodóktól, hogy több áldozatot vállaljanak, miközben bizonytalanok a közösségi céljaink finanszírozását illetően.”

Kötelezettségvállalás, belsőpiac-védelem

Az előző törvényhozás során a legnagyobb, európai farmereket képviselő szervezet, a Copa-Cogeca gyakran felemelte a szavát a Bizottságnak a mezőgazdasággal szemben tanúsított meglehetősen elutasító hozzáállása miatt. Az újraválasztott elnök beszéde után viszont megelégedéssel és várakozással tekint a szervezet a jövőbe. Christiane Lambert, a COPA elnöke és Lennart Nilsson, a COGECA elnöke közös közleményükben azt írták, hogy „véleményünk szerint bizonyos elemek elengedhetetlenek ahhoz, hogy visszaállítsuk mezőgazdaságunk stratégiai jövőképét. Az európai gazdálkodók és szövetkezetek biztosítékokat szeretnének a kampány során vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban, különös tekintettel az EU mezőgazdasági költségvetésének elosztására és nagyságára. Nem várhatjuk el a gazdálkodóktól, hogy több áldozatot vállaljanak, miközben bizonytalanok a közösségi céljaink finanszírozását illetően”. Lambert és Nilsson úgy véli: nagyobb politikai koherenciára van szükség, különösen a belső piacra vonatkozó környezetvédelmi ambíciók és a kereskedelempolitika között. Ukrajnát illetően a szervezet vezetői úgy nyilatkoztak, hogy miközben támogatni kell a védekezés erőfeszítéseit, nem szabad, hogy az uniós gazdák viseljék a szabad kereskedelem liberalizálásának vagy a potenciális bővítés terheit. Az is kulcsfontosságú, hogy a 2024-ben megkezdett értékelési és egyszerűsítési erőfeszítések folytatódjanak, kezdve például a rendkívül összetett és nem praktikus erdőirtási szabályozással. A zöld mozgalmak felerősödése kapcsán pedig úgy nyilatkoztak, hogy „ha a gazdálkodás valós feltételeit nézzük, meg kell érteniük a döntéshozóknak, hogy bizonyos zöld követelmények alkalmazása, bármilyen körülmények között is lehetetlen”. Lambert szerint a változás ritmusát a gazdálkodók kapacitásához kell igazítani.

Az európai parlamenti választás új lehetőségeket nyitott meg a gazdálkodók számára – erről már Nagy István, Magyarország agrárminisztere beszélt, aki szerint ez az érdekképviselet különösen fontos az egyre növekvő kihívások közepette. „Az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban. A klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények, a megemelkedett inputköltségek, a harmadik országokból érkező import és a termelési szabályozások túl ambiciózus szigorítása jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. Ezen tényezők összeadódva már az európai gazdálkodók létbiztonságát veszélyeztetik. Ebben a helyzetben erősebb képviseletre és nagyobb érdekérvényesítésre van szükség Brüsszelben” – közölte a miniszter. A tárcavezető szerint elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaságra ne a klímaváltozás okozójaként, hanem a megoldás részeként tekintsünk, a gazdákat tegyük érdekeltté a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazásában. Az európai termelők az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitás és az élelmezésbiztonság garantálása.

Magyarország a soros uniós elnöksége alatt is azon dolgozik, hogy politikai irányt mutasson az újonnan felálló Európai Bizottságnak az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése érdekében. Az agrárminiszter hangsúlyozta: a mezőgazdasági ágazat fenntarthatóságának elősegítése kiemelt prioritás az észszerű egyensúly kialakítása, a fenntarthatóság stratégiai célkitűzései, az agrárpiacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása tekintetében. A magyar elnökség prioritása a gazdaközpontú uniós agrárpolitika, amely kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a válságkezelésre, a fenntarthatóságra és a tudás alapú gazdaságra – szögezte le Nagy István. 

„A mezőgazdaságra ne a klímaváltozás okozójaként, hanem a megoldás részeként tekintsünk, a gazdákat tegyük érdekeltté a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazásában.”

Szerző: AgrárUnió