Öröklési szabályok változásai

Ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, úgy a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

Törvényes örökös: első sorban az örökhagyó gyermeke. Ha több gyermeke volt az örökhagyónak, akkor a gyermekek fejenként egyenlő részben örökölnek. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. A gyerek mellett az örökhagyó házastársát megilleti

a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Ha az örökhagyó végintézkedéssel, tehát végrendeletet hátra hagyva halt meg, úgy az örökhagyó a végrendeletében örökösként megnevezi az örököst vagy örökösöket, akik végrendeleti örökösnek minősülnek.

A termőföldek végrendeleti öröklése esetében a végrendeleti örökösre ró kötelezettséget, mert a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül, és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot.

Felmerülhet az az eset is, hogy a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – például az unoka), ebben az esetben azonban az örökösre a törvényes örökösre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyek kedvezőbbek a végrendelti örököstől eltérően (nem kell földművesnek lennie, és a 300 hektáros birtokmaximum is átléphető).

Ki minősül földművesnek?  A 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pontjában meghatározott értelmező rendelkezés alapján, a földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve  

a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy

b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak magyar állampolgár lehet, hanem az EU-n belül bármely tagállam állampolgára!

Öröklés esetében mindig felmerül az a klasszikus kérdés, hogy mikortól kell földművesnek lennie az örökösnek?

Az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia. Az új szabályok értelmében, ha valaki végrendelettel földet örököl és nem rendelkezik földműves státusszal, úgy ettől függetlenül a tulajdonába kerülhet a föld azzal, hogy egy éven belül kell megszereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget.

Hogyan lehet végrendelkezni?

Fontos, hogy végrendelkezni kizárólag személyesen, közjegyző előtt, vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. A közjegyző által kiállított végrendelet közokiratnak minősül, a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsított.

Magánvégrendelet esetében a lényeg az, hogy ha az örökhagyó saját maga írja, akkor azon a nyelven képes legyen papírra vetni a végintézkedési szándékát. Ha pedig mással íratja, akkor el tudja olvasni az adott nyelvet. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Az okiratban ezen kívül meg kell jelölni a keletkezés idejét. Egyértelműen ki kell tűnnie az írásból, hogy az örökhagyó mikor készítette a végrendeletet, mivel csak így lehet eldönteni például több végrendelet esetén, hogy melyik a legutolsó és egyben hatályos, létező dokumentum. A végrendelet érvényességéhez elengedhetetlen, hogy az örökhagyó aláírja az iratot. Ha a végrendelet több lapból áll, akkor a lapokat meg kell számozni. Az írásbeli magánvégrendelet úgy is érvényes, ha az örökhagyó a sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja. Azonban akkor is érvényes az okirat, ha a más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.

A törvényes örökösök számára köteles rész jár

Az a törvényes örökös, aki a végrendelet miatt elesik az örökségétől, kötelesrész jogcímén jogosult lesz annak a harmadára, ami számára, mint törvényes örökösnek egyébként jutna. Kötelesrészre nem minden törvényes örökös jogosult, csak az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő. De például a testvér részére már nem kell kötelesrészt fizetni. A kötelesrészt pénzben kell megtéríteni, természetben pedig csak akkor követelhető, ha ez volt az örökhagyó akarata. A köteles részről a polgári törvénykönyv rendelkezik. Ennek alapján a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül, de például a 10 évnél régebben juttatott ingyenes adomány eleve nem is számít bele a kötelesrész alapjába.

Mikor illetékmentes a termőföld öröklése?

Az egyenesági rokonok, a túlélő házastárs vagy a testvér öröklése esetén nincs illetékfizetési kötelezettség. Nem mentesül viszont az öröklési illeték alól az élettárs, sőt mivel ő nem minősül törvényes örökösnek, így csak végintézkedés esetén örökölhet. Ilyen esetben 9 százalékos illetéket kell megfizetni a termőföld öröklése után, míg a hagyaték többi vagyontárgya esetén főszabály szerint 18 százalékos illetéket köteles megfizetni. Lényeges, hogy amennyiben a hagyatéki terhek esetleg még a hagyaték értékét is meghaladnák, úgy ilyen esetben az örökös csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezők irányába, azon túl már nem (kivétel ez alól például a hagyatéki eljárás költsége, amelyért már a teljes vagyonával felel).

A haszonbérlet öröklése

Amennyiben a haszonbérbeadó meghal, attól még a bérleti szerződés nem szűnik meg, csupán az örökösei lépnek be a bérbeadói pozícióba. Önmagában emiatt még nincs szükség a szerződés módosítására, az változatlan feltételekkel fennmarad, de a jogszerű földhasználat vagy a „volt haszonbérlői” ranghely igazolása szempontjából indokolt a szerződő felek pontosítása. Nagyon fontos tehát, hogy a haszonbérbeadó halála, nem lehet felmondási oka a termőföld haszonbérleti szerződésnek!

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a bérlő halálozna el. A szerződés ilyenkor változatlan feltételekkel fennmarad, de az előzőektől eltérően, a bérlő örökösei kivételesen dönthetnek úgy, hogy felmondják a szerződést. Azonban ezt a jognyilatkozatot is legkésőbb a jogerős hagyatéki végzéstől számított 30 napon belül tehetik meg.

Állam részére történő felajánlás

Változott a hagyatéki eljárás során az állam részére történő felajánlás szabályozása is. Ezzel jellemzően akkor élnek az örökösök, ha kisértékű ingatlanról van szó.

Eddig csak termőföldet lehetett felajánlani az államnak, az új szabályozás alapján azonban utat, árkot, mocsarat, halastavat, csatornát is, és az állam viseli az ezzel járó költségeket. Ezt eddig nem lehetett megtenni, csak a termőföldet lehetett felajánlani, és a költségeket is az örökösnek kellett viselnie. Ez lesz egyszerűbb mostantól azzal, hogy az örökösök az állam számára költségek nélkül felajánlhatják a számukra értéktelen területet.

Osztatlan közös termőföldek speciális szabályai: fontos új szabály, hogy a hagyatéki eljárás keretében is eladhatják az örökölt földet az örökösök, mint tulajdonosok!

Valószínűleg, már mindenki hallott arról, hogy 2023. január 1-je óta örökléssel csak végső esetben és csak átmenetileg (maximum 5 évre) kerülhet osztatlan közös tulajdonba termőföld az örökösök között. Új szabályozás lépett életbe itt is. 2024. július 9-étől módosultak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok. Az örökösöknek dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterülettel: osztályos egyezséggel megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak. Az új rendelkezés szerint a hagyatéki eljárás részeként is eladhatják olyan harmadik félnek, aki nem érdekelt az öröklésben. A hagyatéki tárgyaláson egyezségbe foglalt adásvételt a közjegyző küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amelynek jóvá kell hagynia minden földtranzakciót. Az eljárás így olcsóbb és gyorsabb lesz, mint amikor nem hagyatéki eljárás keretein belül értékesítik az ingatlant.

A hagyatéki eljárásokban közreműködő közjegyzők tudnak a kérdéskörrel kapcsolatban az érintetteknek szükséges tájékoztatást megadni.
 

Dr. Jobbágy Krisztina

www.drjobbagykrisztina.hu