Mit tehet, aki támogatást visszakövetelő határozatot kapott?

Tehát, a fiatal mezőgazdasági termelők esetében az utóbbi években a MÁK és az Agrárminisztérium is, az alábbi esetben mindig 100%-os összegben követelte vissza a már kifizetett támogatást, ha a fiatal gazda a működtetési időszak 5 éve alatt, az egyéni vállalkozói tevékenységét bármennyi időtartamra, bármilyen ok miatt szüneteltette, vagy ezt az egyéni vállalkozói tevékenységet hamarabb szüntette meg a működtetési időszak lejárata előtt.

Nagyon sok ilyen ügyet láttam, nagyon sokfélét. Volt, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységét a könyvelője véletlenül 50 perce! szüneteltette, de amikor észrevette, akkor azonnal kérte a NAV-tól a vállalkozás helyreállítását. Volt olyan, akinek pár napra, vagy hétre betegség miatt (életmentő műtétre volt szüksége az ügyfélnek) a könyvelője azért, hogy amíg munkaképtelen, ne kelljen a magas járulékot fizetni, addig szünetelésre jelentette be a vállalkozói tevékenységét, de amint felépült a fiatal gazda, a szünetelést megszűntették, és működött tovább az egyéni vállalkozás. Volt olyan, hogy a gazda úgy gondolta, hogyha december végén megkapta a támogatási határozatot, akkor januártól már neki elkezdődik a működtetési időszak 5 éve, így rögtön kiváltotta az egyéni vállalkozói engedélyét és dolgozott, majd végigcsinálta az általa kiszámolt 5 évet, és a 6. év márciusában szüneteltette az egyéni vállalkozást, és júliusban megszüntette. Majd jött 6 évvel később a visszakövetelés, ebben az esetben is, hogy ja! rosszul számolt az ügyfél, mert ha decemberben kapott támogatási határozatot, akkor az csak a következő év januárjában emelkedett jogerőre, emiatt majd csak az azt követő év január 1-jétől kezdődött el neki az 5 év, és ezért az ügyfél rosszul számolt. Önszorgalomból volt egy éven át egyéni vállalkozó, és mivel szüneteltette a vállalkozását, hát fizessen vissza mindent, akkor is, ha tulajdonképpen az ügyfél ténylegesen 5 évig, sőt tovább is egyéni vállalkozóként működött és mezőgazdasági tevékenységet végzett.

Szóval végtelenszámú variáció létezik ebben a körben. Mondjuk az 50 perces szünetelés miatti 100%-os visszakövetelésnél meredekebbet még nem láttam, de lehet, hogy van ennél is cifrább.

Nos tehát, az alapprobléma a fentiek. Ezek ellen voltak, akik bírósághoz fordultak, és a bíróságok is úgy ítélték meg, hogy ezek a visszakövetelések aránytalanul súlyos szankciók a megállapított szabálytalansághoz képest. A Minisztérium nem nyugodott bele ezekbe a döntésekbe, és a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, amiben kérte, hogy a bíróság döntéseit vizsgálja felül. A Kúria alapvetően egyetértett az alacsonyabb szintű bíróságok ítéletével, de mivel nagyon sok ilyen ügy került a bíróságok és a Kúria elé, ezért a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróság előtt 2023. év elején. Az alábbi kérdéseket tették fel az Európai Bíróságnak:

1.      Úgy kell-e értelmezni a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (3) bekezdését, hogy az lehetővé teszi a tagállam számára, hogy jogosultsági feltételként írja elő, hogy a támogatás kedvezményezettje a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelő tevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként köteles folyamatosan folytatni?

2.      Amennyiben nem, úgy a fenti feltételt a kedvezményezett kötelezettségvállalásaként kell-e értelmezni?

3.      A 2. kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a 64. cikk (1) és 77. cikk (1) bekezdését, hogy a kötelezettségvállalás megszegése esetén igazgatási szankció alkalmazására kerülhet sor, és az arányosság elvére tekintettel kell annak mértékét megállapítani a 64. cikk (4) bekezdés b), illetve 77. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján, vagyis az említett rendelkezéseket úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a teljes támogatás visszafizetését írja elő, nem mérlegelve a meg nem felelés által érintett időtartamot?

4.      Úgy kell-e értelmezni a 64. cikkének (2) bekezdés e) és 77. cikkének (2) bekezdés e) pontját, hogy „a meg nem felelés csekély mértékű” esetkörébe tartozik az is, amikor a támogatás kedvezményezettje a vállalt 5 éves fenntartási időszakban 176 napig nem teljesíti a főtevékenységre vonatkozó előírást, arra is figyelemmel, hogy a teljes időszak alatt kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott és abból származott bevétele?

Péter, itt legyen az oldalváltás, köszönöm – msz

Az Európai Bíróság a Kúria előzetes döntéshozatali kérelmét befogadta, és megvizsgálta a problémát. Az eljárás igen hosszú volt, 2024. április 11. napján hozta meg és hirdette ki a határozatát, ami a magyar bíróságokhoz még nem jutott el. Az Európai Bíróság a feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adta:

1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20‑i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (1) bekezdését és 71. cikkének (3) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

azok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatás tekintetében olyan jogosultsági feltételt írjanak elő, amely szerint e támogatás kedvezményezettje a mezőgazdasági termelőtevékenységet köteles az említett támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig főtevékenységként folytatni.

2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsirendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. cikkének (1) bekezdését, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontroll rendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 35. cikke (1)–(3) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

egyrészt e rendelkezések értelmében „kötelezettségvállalásnak” minősülhet a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására vonatkozó támogatáshoz valamely tagállam nemzeti szabályozása által előírt olyan jogosultsági feltétel, amely szerint e támogatás kedvezményezettje a támogatási összeg 90%‑ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig fő tevékenységként köteles mezőgazdasági termelőtevékenységet folytatni,

másrészt pedig ilyen esetben a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 35. cikkének (2) és (3) bekezdésével ellentétes az, hogy az ilyen kötelezettségvállalásnak való meg nem felelés azt vonja maga után, hogy a kedvezményezettnek – nem mérlegelve többek között a meg nem felelés által érintett időtartamot – a teljes támogatási összeget kell visszafizetnie.

Lefordítva egyszerű magyar nyelvre: az Európai Bíróság határozata szerint, a Magyar Jogalkotónak joga van speciális szabályokat hozni a fiatal gazda támogatások igénybevételére vonatkozóan, de az egyéni vállalkozási tevékenység kötelező folytatása a működtetési időszak alatt, nem támogatási jogosultsági feltétel volt a pályázat benyújtásakor, hanem kötelezettségvállalás, ami azt jelenti, hogy a pályázó ennek a kötelezettségnek a teljesítését vállalta a működtetési időszak végéig. De! Ha ezt a kötelezettségét a fiatal gazda megszegi, akkor nem lehet tőle a teljes támogatási összeget visszakövetelni, hanem mérlegelni kell és figyelembe venni azt az időtartamot, amely időtartam alatt nem teljesítette a kötelezettségét a pályázó!

Tehát, akinek ilyen ügye van, és emiatt követelik vissza tőle a fiatal gazda támogatást, az hivatkozzon erre, és legyen tisztában azzal, hogy nem követelhetik vissza tőle a teljes támogatást, csak valamely részét! Felhívom a figyelmet arra is, hogy akinek lezárt ügye van, tehát már nem lehet sem fellebbezést, sem pedig keresetet benyújtani a bírósághoz az ügyében, az már nem tud a fentiekben leírtakra hivatkozni.

Lehet, hogy kicsit túl „jogászosra” sikerült a mostani cikkem, de remélem közérthetően tudtam átadni ezeket a fontos, és sokak számára segítséget jelenthető jogi információkat! Ha további segítségre lenne szükségük, keressenek nyugodtan!

Dr. Jobbágy Krisztina

www.drjobbagykrisztna.hu