Elkeserítő a méhészek helyzete

A megkeseredett magyar méhészek egyre többen latolgatják mostanában, hogy abba kell hagyni, eladni az állományt, feladni a hivatásukat. Merthogy a természetes méz piacának helyzete több mint aggasztó; mintegy 30 ezer tonna a hazai, éves méztermés – ebből a magyar piac felvesz 10 ezer tonnát, a többi mehetne exportra. De nem megy.

Elöljáróban röviden: elvétve, alig-alig vásárolnak a magyarországi mézkereskedők magyar termelőktől származó mézet.

„Ilyen még nem volt, hogy a nyugat-európai kiszerelőknek nincs igényük a magyar termelői, nagybani értékesített mézre. Tíz mézexportőrünkből mindössze egy-kettő működik, felváltva. Tehát nemcsak hogy alacsony az ár, hanem nagyon nehéz exportra értékesíteni. Ha le nem is állt, de nagyon visszaesett az exportpiac, nincs kereslet a mézre, mert a kiszerelésre szánt mézet beszerzik Ukrajnából és Kínából, nem kell nekik Európai Unióban termelt méz. 2023-as adataink még nincsenek, de 2022-ben már 40 százalékkal kevesebbet exportáltunk, mint 2021-ben” – sorolja egy lélegzetvétellel Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az OMME elnöke.

10 ezer tonna körüli a hazai fogyasztás

Az éves méztermelés 30 ezer tonna Magyarországon, ebből mintegy 4 ezer tonna fogy el itthon az áruházláncokban, hozzávetőleg 6 ezer tonnát értékesítenek közvetlenül a hazai fogyasztóknak a méhészek, és 15 ezer tonna az export. „Ezt a 15 ezer tonnát nem tudjuk eladni a kínai méz miatt” – mondja nyomatékkal Bross Péter.

Összesen tehát 10 ezer tonna körüli a hazai fogyasztás, ami örvendetes módon folyamatosan növekszik, de még messze nem ideális. Az üzletláncokba kerülő mézet magyar tulajdonú mézkiszerelők veszik meg a méhészektől. A hazai mézkiszerelők ugyanannyit fizetnek a termelőnek a mézért, mint az exportőr. „Tehát nálunk a nagybani árat mindig az exportpiac, a nemzetközi piac határozza meg. Ezért van az, hogy a hazai üzletláncokban 20-25 százalékkal olcsóbbak a mézek, mint egy évvel korábban.”

Mélyponton vannak az árak

Ami az árakat illeti, néhány évvel ezelőtt volt egy felfelé ívelő szakasz – tudjuk meg az elnöktől –, de azért, mert rossz termésük volt a méhészeknek. Most viszont terméstől függetlenül nagy az árzuhanás – tehát mindegy, mennyi méz terem, hiszen 2023 messze nem volt kiemelkedő év méztermésben, mégis csökkent az ár. Ez nemzetközi tendencia, mindenhol a világban csökkentek a mézárak. „Ez a mélypont, lejjebb már nem megy, reméljük, innen csak felfelé változik. Nem túlzás kijelenteni, hogy a 2022-es és 2023-as termésből minimum 25 ezer tonna méz itt van az országban. Ennyi egy átlagos év termése.”

A hazai fogyasztás növekedésére sem nagyon lehet számítani, hiszen a méz nem alapvető élelmiszer, a fizetőképes kereslet pedig csökken.

20 ezer méhész van az országban. Hogyan tovább, a méhészek leállnak, abbahagyják? Bross Péter szerint eladják a méheket – aki el tudja adni, mert a méhcsaládok ára is harmadára, negyedére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. „Ha az elmúlt 30 évet nézzük, nőtt a méhcsaládszám. Az elmúlt tíz évben stagnált, és most feltehetően elindul a csökkenés. Nagyon nehéz helyzetben van mind a hazai, mind az uniós méhészeti ágazat.”

De mi lesz a meglévő hatalmas készletekkel? „A méz eléggé hosszú ideig eltartható, nem kell különösebb beruházás a tárolásához, és mivel nagyon ingadozó az időjárás, ha lesznek rosszabb éveink, akkor el lehet majd adni” – véli a szakember.

Uniós szinten vizsgálják az eredetiséget

Az Európai Bizottság idén márciusban hozta nyilvánosságra a „Kaptárakból” elnevezésű, összehangolt mézvizsgálatának eredményét, amely szerint egyre jobban eluralja a piacot a hamisított méz az EU-ban. 2021 októberében vette kezdetét a vizsgálat, az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO) kezdeményezésében – számolt be az OMME a honlapján. – A „Kaptárakból” elnevezésű akció céljául azt tűzték ki, hogy a „harmadik országokból” származó mézekből az EU határain mintát vesznek, melyeket az EU Közös Kutatóintézetének (JRC) Geelben (Belgium) található mézlaborjába küldenek vizsgálatokra. Kimondottan idegen cukrokat – nem nektár eredetű cukrokat – kerestek a mézekben.

15 tagországban – köztük hazánkban is – összesen 320 mintát gyűjtöttek, melyek 20 országból származtak. Egy évig tartott a mézek vizsgálata, az eredmény pedig: a 320 mintából 147 (46%) hamisnak bizonyult. Kínából származott a legtöbb hamis szállítmány, a minták 74%-a hamis volt. A vizsgált cégek több mint 60%-a hamis mézet forgalmazott. A második legtöbb mintát ukrán mézből vették (74), melynek 17%-a volt hamis. Eddig 44 gazdasági szereplőt vizsgáltak meg részletesebben, hetet pedig már szankcionáltak is.

A „Kaptárakból” vizsgálat következményeiről, újabb fejleményekről Bross Péter rezignáltan fogalmaz: „Csak annyi történt, hogy az eredményt megtámadták azok a cégek, amelyeket vizsgáltak. Szerintük ezek nem jogszerű vizsgálatok voltak, és most az EU az úgynevezett referencialaborjában akarja ezeket a vizsgálatokat auditálni. Vagyis összegyűjtik az autentikus mézmintákat – az három év. A szakmának viszont már nincs még három éve. Minden rendkívül lassan megy Brüsszelben, ez a lényeg.”   

Egy évig tartott a harmadik országokból származó mézek vizsgálata, az eredmény pedig: a 320 mintából 147 (46%) hamisnak bizonyult.

Lobbizni kellene a magyar termékért

Miben számít, miben számíthat az agrártárca segítségére a méhésztársadalom? „A brüsszeli lobbizásban – mondja az OMME elnöke. – Brüsszelben el kell magyarázni, hogy az unióba érkezett import 40 százalékát teszi ki a kínai méz, és az mind hamis.”

Számítanak továbbá a támogatásokra: „Kapunk 4,2 millió eurót az EU-tól, Brüsszeltől egy évben, ez közvetett támogatás, de ehhez csak úgy jutunk hozzá, ha a kormány is hozzátesz 4,2 millió eurót – sorolja az elnök. – Nos, a kormány hozzátesz, és ezzel segít minket. Van továbbá állatjóléti támogatás, Európában csak nálunk, 7,5 euró méhcsaládonként, a tavalyi támogatást az idén megkapjuk decemberben. Erre mintegy 4 ezer termelő adta be a pályázatát. Segítség az is, hogy személyijövedelemadó-mentessé tették az ágazatunkat.”

Hogyan tovább?

A magyar méhészeti ágazat, a méhésztársadalom helyzetének súlyosságát pontosan jelzi az az agrárminisztériumi válságtanácskozás, amire az ágazat különböző rendű-rangú szereplőinek részvételével a nyár végén került sor. Az OMME honlapján olvasható beszámoló szerint: „Mik lehetnek a megoldások? A résztvevők nem hozták magukkal a bölcsek kövét, nem tudjuk, hogy mit tartogat a jövő. Ágazatunk át fog alakulni, talán nagyobb mértékben, mint azt az elmúlt 50 évben tette. Egészen biztosan változni fognak az átlagos méhcsaládszámok, nagyon sok múlik majd a használt méhészeti technológián és a költséghatékonyságon. Új termékek és a méhészettel összefüggő szolgáltatások kifejlesztésére lesz szükség a túléléshez, kihangsúlyozva a méhészeti termékek egészségre gyakorolt hatását.”

Egy tiszántúli méhész tapasztalata

„Hogy milyenek a hordós, nagy tételben értékesített mézárak? A vegyes virágméz 700 forint/kilogramm szintről indult. Ez lement 650-re, majd 620 környékére. Két éve pedig 1000 forint volt az átlagos ár. Legalább ezer forintnak kellene lennie a vegyes méz nagy tételben történő felvásárlási árának. Ehhez képest a bolti ár a mai felvásárlási összeg négyszerese. A hazai kiskereskedelmi láncoknál 90 dekagrammos mézeket lehet vásárolni. Kilóra átszámítva 2800-3200 forint a vegyes virágméz ára.”

Hozzászólás egy méhészeti fórumon

„Ti hallottatok már olyanról, hogy milliós büntetéseket kapott volna valaki hamis mézért? Mert sajnos én még nem hallottam, és ezzel van itt a nagy gond, kapnak egy ejnye-bejnyét, meg vissza kell vonni esetleg a terméket, és mehet is tovább a biznisz.”