TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,06
USD: 371,09
CHF: 408,46
GBP: 461,67
Hirdetés
 Töretlen a termőföld árak emelkedése

Töretlen a termőföld árak emelkedése

Agrárgazdaság - 2023.08.23

A mezőgazdasági területeket az éghajlatváltozás ellenére is értékállóság jellemzi

A termőföld árak tovább emelkedtek Magyarországon 2022-ben, a drágulás mértéke pedig több mint kilenc százalékra gyorsult a 2021-es 8,5 és a 2020-as 6,6 százalék után. Reálértéken azonban 4,5 százalékkal csökkentek az árak a magas infláció miatt.

Voltak azonban olyan területek és művelési ágak, amelyeket reálértelemben is bővülés jellemzett, például a szántókat Észak-Magyarországon. A hektáronkénti legmagasabb, kétmillió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből. Az MBH Termőföldindex értéke nominálisan 293,7 pontra nőtt tavaly a 2021-es 268,5-ös szintről. A fogyasztói árindexszel deflált mutató a magas infláció miatt csökkent, 177,6-ra mérséklődött a tavalyelőtti 185,9-es szintről.

Szántók kétmillió forint felett

A szántók fajlagos ára 7,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, a növekedés üteme meghaladta a 2019 és 2021 között mért 6-7 százalékot. A 10 százalék feletti infláció miatt azonban összességében csökkent a reáláruk. 2022-ben átlagosan így is 1,94 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért, míg 2021-ben még 1,81 millió forintot. Az ország mindegyik régiójában nőttek az árak, a legnagyobb mértékben, hozzávetőleg 18 százalékkal Észak-Magyarországon. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett a legtöbbet, kétmillió forint feletti átlagárat fizetni. A vármegyék közül Hajdú-Biharban, Tolnában és Békésben voltak a legmagasabbak a szántóárak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A járások közül továbbra is a hajdúszoboszlói és a hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti hárommillió forint feletti átlagárral.

A szántók fajlagos ára 7,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, a 10 százalék feletti infláció miatt azonban összességében csökkent a reáláruk. 2022-ben átlagosan így is 1,94 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért.

Legdrágábbak a gyümölcsösök és a szőlők

A különböző művelési ágak közül az erdőket és fásított területeket jellemezte a hektáronkénti legnagyobb, 11,1 százalékos áremelkedés. A második helyen a gyepek, rétek, legelők álltak 10,6 százalékos drágulással – áll az MBH Bank sajtóközleményében. – A gyümölcsösök esetében a hektáronként fizetett összegek 9,2 százalékkal nőttek 2021-hez képest, a szőlők átlagos fajlagos ára 8,4 százalékkal nőtt, a szántóknál pedig a már említett 7,4 százalékos emelkedés volt mérhető. A művelési ágak közül a legtöbbet a gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, átlagosan 2,21 millió forintot, míg a második legdrágábbnak a szőlők bizonyultak 2,05 millió forinttal. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek és legelők átlagos árai pedig szinte egyformák voltak, előbbiekért 1,24 millió forintot, utóbbiakért 1,28 millió forintot kellett adni hektáronként.

Földértékesítési program

„A hazai termőföld ára jelentős és tartós emelkedést mutatott az utóbbi években, és amíg fenntartható termelést folytatnak rajtuk, addig értékkel bírnak. Idén a most indult állami földértékesítési program révén a forgalom jelentős növekedésére számítunk, termőföldet venni ugyanis sokszor vissza nem térő alkalom. Az agrárium meghatározó hitelintézeteként célunk, hogy legalább piaci súlyunknak megfelelő arányban vegyük ki részünket a földárverésekhez társuló finanszírozási igények teljesítéséből” – mondta Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója. A földértékesítési program keretében június 22. és július 14. között 12 ezer hektár, összességében több tízmilliárd forint értékű területet bocsátott aukcióra az állam. A program folytatásaként további 10 ezer hektárt árvereznek majd el.

Őrzi az értékét

Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a 2022-es Termőföldindexszel kapcsolatban rámutattak: a termőföld az elmúlt bő egy évtizedet tekintve is jó értékőrzőnek bizonyult. 2010 óta Magyarországon a legnagyobb drágulás a különböző művelési ágak közül a gyümölcsösöket jellemezte, több mint 230 százalékkal nőttek az árak, de megháromszorozódtak a szántókért, valamint a gyepekért, rétekért és legelőkért hektáronként fizetendő összegek is. Előbbiek esetében a növekedés hozzávetőleg 221 százalékos volt, míg utóbbiaknál 210 százalékos. Az erdők és fásított területek 181 százalékkal drágultak 2010 és 2022 között. A szőlők esetében volt tapasztalható a legkisebb emelkedés, csaknem 130 százalékkal kerültek többe a területek 2022-ben, mint 2010-ben.

A fenntarthatóan művelt, megfelelő technológiai színvonalon tartott termőföld várhatóan az esetleges jövőbeni zavarok ellenére is tartani fogja értékét – hangsúlyozták a szakértők. „A hazai termőföld ára jelentős és tartós, a fejlett országokét, köztük az Egyesült Államokét és Németországét is meghaladó emelkedést mutatott az utóbbi években. Bár tőkearányosan nem volt kimagasló a termeléssel, támogatásokkal elérhető éves jövedelemszint, cserébe viszont alacsony volatilitást mutat, kevésbé mozog együtt az egyéb befektetési eszközökkel.”

2022 különösen aszályos és forró év volt, az infláció mellett ez is rányomta a bélyegét a hazai mezőgazdaságra. A korábbi évek jövedelmező gazdálkodása és az európai uniós támogatások révén azonban képződhetett tartalék a hazai ágazatban, így az aszály hatására várhatóan nem lesznek jelentős termőföld-értékesítések a bank szakértői szerint.

Az éghajlatváltozás hatása a termőföld árak alakulására

Az éghajlatváltozás, ezen belül is leginkább az egyre gyakrabban kialakuló, intenzív csapadékhiányos és forró időszakok közvetlenül és közvetve is hatással lehetnek a mezőgazdasági termelésre és az erre épülő agrár-ökoszisztémákra. Az MBH Bank szakértői a következőket emelték ki az éghajlatváltozás termőföldárakra gyakorolt hatásainak bemutatására:

1. A mezőgazdasági jövedelmek révén elérhető haszon erősen befolyásolja a földárakat. A termőföldek a bizonytalan geopolitikai helyzet és gazdasági visszaesés ellenére is rendkívüli értékállósággal és jövedelemszinttel rendelkeznek, ami azt is jelenti, hogy a gazdasági visszaesés időszakaiban is nagyrészt tartják értéküket, a befektetett tőkét. A termőföldek hozamát meghatározó fundamentumokat olyan hosszú távú strukturális trendek vezérlik, mint például a népességnövekedés, amelyek nem korrelálnak az általánosabb gazdasági ciklusokkal. Mind a 2008-as pénzügyi válság, mind a koronavírus-világjárvány rávilágított arra, hogy a termőföld mint termelőeszköz még recessziós időszakokban is erős termelői jövedelmet képes generálni, ami stabil termőföldértéket eredményez.

Ugyanakkor egy aszállyal terhelt időszak kettős hatású. Egyfelől a csökkenő termésmennyiség növeli a terményárakat, különösen, ha globális jelenségről és árutőzsdei termékről van szó. Másfelől a kieső termésmennyiség csökkenti az elérhető árbevételt, a felhasznált inputanyagok hatékony hasznosulását, ezért az elért profit is csökkenhet, akár veszteségbe is fordulhat. További hatás lehet, hogy a gyengébb termőképességű talajok áremelkedésének üteme lassulni, a jó minőségű, kedvező vízháztartású termőföldek ára pedig még inkább emelkedni fog. Továbbá felértékelődnek azok a térségek, ahol a csapadékellátottság az éghajlatváltozás hatására sem csökkent jelentős mértékben, Magyarországon például Zala vagy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.

2. Alacsony hozamingadozás. A termőföld árak ingadozása alacsony, jellemzően a részvények és a kötvények volatilitása alatt van. Ez részben a kevésbé likvid jellegével magyarázható, de azzal is, hogy a termőföldek kibocsátása, illetve az élelmiszerek iránti kereslet rugalmatlan, ami az év és a gazdasági ciklusok során is viszonylag állandó, miközben globálisan nem sok újonnan termelésbe vonható terület van, és a meglévő is fokozatosan csökken.

A termőföldek hozamai erősen korrelálnak az inflációval, ami rávilágít jó értékmegőrző tulajdonságukra inflációs időszakban. Az emelkedő termelői árak magasabb mezőgazdasági jövedelmet eredményeznek, ami végső soron a termőföldek értékének növekedéséhez vezet.

A termőföld mint termelőeszköz még recessziós időszakokban is erős termelői jövedelmet képes generálni, ami stabil termőföldértéket eredményez.

 Töretlen a termőföld árak emelkedése

MBH Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: MBH Termőföldindex)




Szerző: AgrárUnió

Címkék: termőföld, termőföldár
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

ANImashExpo a MATE szakmai partnerségében

Új kiállítással bővül a HUNGEXPO kínálata: 2024. december 5-7. között rendezik az ANImashEXPO-t, melynek célja, ...