TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,06
USD: 371,09
CHF: 408,46
GBP: 461,67
Hirdetés
Tanyarendelet – a gazdálkodók szemével

Tanyarendelet – a gazdálkodók szemével

Agrárgazdaság - 2023.08.22

Nem világos, kinek érné meg tanyát kialakítani mezőgazdasági területen

Mint azt korábban az AgrárUnió megírta, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium nyújtotta be azt a javaslatot, amely szerint az egész országban tanyás területnek lehet minősíteni azokat a mezőgazdasági területeket, melyek megfelelnek bizonyos szabályoknak. Az átminősítéssel nagyobb beépíthetőség jár, és vendéglátás céljára szolgáló létesítmény is elhelyezhető.

A 90/2023. (III. 22.) kormányrendelet egyik kritikus pontja, hogy 30 százalékos beépíthetőséget engedélyez – bizonyos feltételek teljesülése idején. Az új szabályozást sokan sokfelől támadták, rámutatva azokra a pontokra, amelyek egymásnak ellentmondóak vagy nem elég kidolgozottak. A Magyar Építész Kamara megkeresést kapott a jogalkotótól, hogy áttekintsék az országos településrendezési és építési követelményekről szóló (OTÉK) rendeletet, illetve annak módosításait, hogy gyakorlati tapasztalatokkal, és javaslatokkal segítsék az Építési és Közlekedési Minisztérium munkáját.

Építészekkel vizsgálják felül a rendeletet

A terület- és településrendezési tagozat véleményezte a tanyákra vonatkozó szabályozást. Ebben javasolják, hogy új tanyát ne lehessen elhelyezni a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén, a budapesti agglomeráció tanyás térségi övezetébe tartozó területeken kívüli területein, kivéve, ha a természetvédelmi kezelési terv, a Natura 2000 területkezelési terv vagy a világörökségi terület kezelési terv a hagyományos tájhasználat megőrzése érdekében nevesíti az alföldi tanyás tájhasználat megőrzését védett vagy védelemre tervezett természeti területen, Natura 2000 területen, világörökségi területen. Javaslatuk szerint meg kellene határozni, mit jelent a meglévő és mit az új tanya fogalma, illetve fontosnak tartják, hogy a településtervben mi tekinthető „tanyás sajátos használatú mezőgazdasági területnek”. Azt is javasolják, hogy a mezőgazdasági területeken belül a településtervekben lehatárolhatók legyenek olyan övezetek, ahol új tanyák elhelyezhetők a helyi építési szabályzat „tanyánkénti” módosítása nélkül is, amennyiben az új tanyák létesítésére vonatkozó feltételek teljesülnek. 

A Pest Megyei Építész Kamara állásfoglalásában pedig arról ír, hogy a meglévő tanyák esetén is lehessen korlátozni a bővíthetőséget. Ahogy fogalmaznak: „Ez a mostani jogszabályi fogalmazás nem segíti a helyzetet, félreérthető, és burkoltan lakóparkok építését teszi lehetővé olyan környezetben, ahol nincs és nem is várható infrastrukturális fejlesztés.”

Mégsem olyan egyszerű az átminősítés

Bár meglehetősen egyszerűnek tűnhet, mégsem lehet pillanatok alatt tanyává átminősíteni az adott földterületet. Megkerestük az egyik Pest vármegyei város földhivatalát, ahol hagyományosan nincs tanyás térségi övezet, hogy pontosan mi a módja az átminősítésnek. Elmondásuk szerint nem elég hozzá, hogy valaki minimum 1500 négyzetméteres mezőgazdasági területtel rendelkezzen, amin állattartás, illetve növénytermesztés folyik, a településrendezési tervet kell módosítania adott önkormányzatnak, amelyet a képviselő-testületnek kell elfogadnia. Ez elvben persze lehetséges, de gyakorlatban jóval nehezebb, és megfelelő kitartás és tőkeerő szükséges hozzá, hogy létrejöjjön a módosítás. Hasonló választ kaptunk a Somogy vármegyei földhivataltól, az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei földhivatalnál pedig még nem találkoztak ezzel a kérdéssel, így arra sem tudtak válaszolni, mi a megfelelő eljárásrend.

A tanyává minősítéshez nem elég, hogy valaki minimum 1500 m2 mezőgazdasági területtel rendelkezzen, az önkormányzatnak a településrendezési tervet kell módosítania, amelyet a képviselő-testületnek kell elfogadnia.

Meghaladta a kor a tanyákat

Abban az általunk megkérdezettek mindegyike egyetértett, legyen néhány 10 hektáron vagy több száz hektáron gazdálkodó vállalkozóról szó, hogy alapvetően nem értik, miért született ez ez új szabályozás. Az egyik Békés vármegyei gazdálkodó kérdésünkre csak annyit mondott: „Itt tanyák? Ráadásul újak? Minek? Miért? A régiek is omlanak össze, ide csak az jön, aki bele akar halni a munkába” – vázolta röviden és tömören a véleményét. Elmondása szerint ugyan az ő családjában is van még tanya, az is lassan az enyészeté lesz, ahogy ő fogalmazott: „Már meghaladta a kor a tanyákat.”

„Itt tanyák? Ráadásul újak? Minek? Miért? A régiek is omlanak össze, ide csak az jön, aki bele akar halni a munkába.”

Egy Szabolcs-Szatmár vármegyei gazda is hasonlóan látja a helyzetet. „Ezt kinek csinálták, és miért? Nem hiszem, hogy bárki arra vágyna, hogy a falu szélén nyisson éttermet vagy vendégházat, attól meg nem tartok, hogy ide jönnek a városról, és beépítik a földeket.” Aztán hozzátette, hogy attól nem tart, hogy a vonzó árak és a beépíthetőség miatt megindulna a vándorlás ezekre a területekre. „Manapság már nem könnyű földhöz jutni, van, ahol évente egy-két földet adnak csak el, a piac beállt, a gazdák inkább egymás közt vásárolnak, és nem nagyon van esélye kívülről érkezőnek földhöz jutnia. Aki meg gazdálkodik, azt nem érdekli sem a beépítési lehetőség, sem az, hogy éttermet nyisson. Inkább arról írjon, hogy a gazdák lassan éhen halnak, olyan olcsó a gabonafelvásárlási ár, és magasak az inputköltségek” – zárta monológját a gazda.

Olcsó földdel nem jár közmű

Vas vármegyében sincsenek elájulva az új szabályoktól. „Őszintén, mi értelme van ennek? Nálunk eddig sem voltak jellemzőek a tanyák, most majd tele lesz velük a megye? Utánanéztem, amikor olvastam az újságban, de nálunk azt mondták, az önkormányzatnak kell rábólintania. Gondolom, a megfelelő emberek megkapják majd a változtatási engedélyt, aztán tanyázhatnak egész nap” – fejtette ki véleményét sommásan Sz. Károlyné. „Megmondom magának, nem aggódom, hogy itt mindenhol építkezni fognak, aki akart, eddig is megtette, a többieket meg nem érdekli. Sokkal nagyobb baj, hogy innen mindenki a túloldalra megy dolgozni, és nincs munkaerő, aki a földeken dolgozzon. Na ez sokkal nagyobb baj” – tette hozzá kicsit lemondóan.

„Gondolom, a megfelelő emberek megkapják majd a változtatási engedélyt, aztán tanyázhatnak egész nap.”

K. László Somogyban gazdálkodik 150 hektáron, de ő sem tart attól, hogy a szántófölden majd tanyákat kell kerülgetnie. „Ezt tuti valaki miatt hozták, aztán ha már tanya szerepel a tulajdoni lapon, eltörlik a rendeletet – vélte ő. – Bár az tényleg vonzó lehet, hogy olcsóbb a föld, mint egy telek a faluban, de egyrészt nálunk nincsenek égető különbségek az árakban, másrészt sok kompromisszumot jelent egy tanya, ráadásul oda kell vinni a közműveket, amelyek manapság már nagyon sokba kerülnek. Azt meg nem hinném, hogy anélkül építkezne valaki mostanában. Azt el tudom képzelni, hogy Budapest környékén vagy a Balatonon van ennek jelentősége, de ide nem jönnek, innen elmennek az emberek. Nem hiszem, hogy csak ezért visszajönnének ide. De aztán majd meglátjuk, hívjon vissza egy év múlva” – tette hozzá.

Hogy a rendelet hatására pontosan hány tanya fog létrejönni, módosítanak-e a rendeleten, jelenleg nem ismert, majd a jövő megmutatja, hogy egy nagy tanyává alakul-e az ország.

De hogy jön ide a CSOK?

Bár meglepő lehet, hogy kapcsolódik a tanyákhoz a CSOK, mégis van összefüggés. A megváltozott CSOK-szabályozás szerint jövőre már csak az 5000 főnél kisebb településeken lesz elérhető a családokat támogató otthonteremtési forma. Kivéve azon városokban, ahol a település külterületén, birtokközpontként vagy tanyaként nyilvántartott, lakóépülettel rendelkező ingatlannal rendelkezik valaki.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: tanya, tanyarendelet
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ...

A repce a kártevők közismerten kedvelt célpontja, ezért termesztését a rovarkártétellel szembeni védekezések sora ...