Úton a méhbarát mezőgazdaság felé

A méhek, a beporzó rovarok napjainkra az érdeklődés homlokterébe kerültek, és ennek igen komoly oka van: az utóbbi évtizedekben rohamosan, 20-40 százalékkal csökkent a számuk. Ez a tény pedig ráirányította a közfigyelmet is arra, hogy az emberiség számára pótolhatatlanok: a termesztett növények több mint 80 százalékának a termékenysége a beporzástól függ.

„A méhek élete” című könyv szerzője, Maurice Maeterlinck Nobel-díjas belga író, tudós szerint „Ha a méhek kipusztulnak, valószínűleg az emberiségnek még 4 éve lenne hátra” – és meglehet, ez nem képtelen költői túlzás. Mivel pedig a klímaváltozás, a vegyszerhasználat a monokultúrás növénytermesztés következményeként gyorsan fogyatkoznak a táplálékszerzési, szaporodási helyek, elemi érdekünk gondoskodni sok egyéb mellett a méhekről, a beporzó rovarokról; a biodiverzitás megőrzéséről.

A méhek számára – és nem csak a mézelő méhekről van szó; hazánkban több mint 800 vadméhfaj él és vesz részt a beporzásban – a méhlegelők nyújtanak táplálékot. Elöljáróban szögezzük le: a gondozatlan zöldterület, a gaztenger még nem méhlegelő! Méhlegelők létesítésére, fenntartására szolgáló támogatások, pályázatok lehetőségeivel főként a gazdálkodók élnek, de az utóbbi években egyre szélesebb körben vált ismertté, népszerűvé – itt-ott felszínes divattá – a méhlegelők kialakítása. Települések, közöttük sok nagyváros, így Székesfehérvár, Tiszaújváros, intézmények, cégek, civil mozgalmak, kerttulajdonosok telepítettek, telepítenek méhlegelőt.

Egymillió aláírás

„Mentsük meg a méheket és a gazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egységes környezetért” – ezt az európai polgári kezdeményezést mint eszközt 2012 áprilisában indították útjára azzal a céllal, hogy a polgárok számos területen befolyásolhassák a szakpolitika kialakítását. A polgári kezdeményezés, amennyiben azt legalább hét uniós tagállamból egymillióan aláírják, lehetővé teszi, hogy a polgárok jogalkotási javaslattételre kérjék fel az Európai Bizottságot azon területeken, amelyeken annak jogában áll fellépni. Nos, „összejött” az egymillió aláírás, a 27 országból egészen pontosan 1 054 973 – ebben Magyarországról 20 705 – támogató nyilatkozat. Az Európai Parlament 2023. március 16-i plenáris ülésén vitatta meg a kezdeményezést, majd az Európai Bizottság 2023. április 5-én közleményt fogadott el, amelyben ismertette a kezdeményezésre adott válaszát. Ebben üdvözli a kezdeményezést, és elismeri annak fontosságát.

Hogyan tovább? A bizottságnak az európai zöld megállapodásban a fenntartható élelmiszerrendszer biztosítására meghatározott intézkedései; a 2023–2027-es időszakra vonatkozó új uniós közös agrárpolitika; a természet-helyreállítási jogszabályjavaslat – ezek együttesen gyökeres változásokat érhetnek el uniós szinten a beporzók védelmében. A bizottság javaslatai és kezdeményezései összességében átfogó választ alkotnak az európai polgári kezdeményezésben megfogalmazott kérésekre.

A „Mentsük meg a méheket és a gazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egységes környezetért” európai polgári kezdeményezést 2012 áprilisában indították útjára.

Rendszerben gondolkodni

Sipos József agrárszakember, növényorvos, címzetes egyetemi docens – alias Sipos gazda – tanítja és műveli a méhészetet; Földeák határában, a családi gazdaságban maga is méhészkedik. Szívügye ez a téma, beszélgetésünk során a mélyebb összefüggések felmutatására, a rendszerben való gondolkodásra helyezte a hangsúlyt.

„A rovarbeporzás; a háziméh és a sok beporzó rovar egyre fontosabbá válik. Háromféle megporzási mód van: szél- víz- és rovarbeporzás. Ez utóbbi a leghatékonyabb és a legeredményesebb, ebben nagyon sok viráglátogató rovar is részt vesz – sorolta Sipos József. – De a klímaváltozás, a környezetváltozás hatása egyre jobban tetten érhető és látható a mindennapi életben. A viráglátogatás szempontjából a legsúlyosabb, hogy a nyári időszakban a mérhetetlen aszály következtében kisülnek a virágzó gyepek, az erdőoldal, a mező, így nincs méhlegelő, nincs hordás a legfontosabb időszakban. Méhbiológiai szempontból ez megterhelő a méheknek, és gazdaságtalan is. Termesztéstechnológiai szempontból az a baj, hogy koncentráltan vannak nagy táblák, hiányzik a biodiverzitás színessége, a sokféleség a szántóföldeken is, ahol változatos virágport és nektárt tudnának gyűjteni a beporzó rovarok. A viráglátogató rovarok legfontosabb tápanyagforrása a virágpor, de a nagy melegben beszáradnak a virágportokok, megégnek a virágképletek, kiszáradnak a nektártermelő mirigyek, és nagyon kevés nektárt tudnak a méhek gyűjteni. Ennek következtében legyengülnek, csökken a család erőnléte, ellenálló képessége. Már eljutottunk oda, hogy mesterséges vitaminforrásokat, anyagokat kell etetni a méhekkel!”

És mi a beporzás jelentősége az emberek számára? „Nemzetgazdasági szempontból a beporzás igen komoly gazdasági érték – hangsúlyozta Sipos József. – Amerikában a mandulaültetvények megporzásához méhcsaládokat fogadnak a gazdák, és fizetnek is a megporzásért. Nálunk kedvezőek a körülmények, mert egységnyi területen jelentősen magasabb a viráglátogató rovarok egyedszáma. Nagyon fontosnak tartom a termelők, a méhészek, a növényvédős szakemberek, a kutatók és a döntéshozók közötti hatékony párbeszédet. Ez a kulcs, mindennek az alapja: a kommunikáció.” A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a földeáki határban, a családi gazdaság szántóföldi területeinek egy részén, a mélyebb fekvésű területeken méhlegelőket alakítottak ki. „Mindannyian tehetünk a beporzó rovarokért: készítsünk méhhoteleket, tegyünk ki itatókat, kertjeinkbe vessünk méhlegelőként szolgáló növényeket. Itt kialakulhat egy kis ökoszisztéma; nekem nagyon fontos a rendszerben való gondolkodás, és a rendszernek részei a hasznos élő szervezetek, ezeknek nagyon sokat köszönhetünk.”

„Mindannyian tehetünk a beporzó rovarokért: készítsünk méhhoteleket, tegyünk ki itatókat, kertjeinkbe vessünk méhlegelőként szolgáló növényeket.”

Támogatások, civil kezdeményezések

Az Agrárminisztériumot a méhlegelők kialakítását ösztönző támogatásokról, forrásokról, továbbá arról kérdeztük, ki és hol, milyen feltételekkel és honnan kaphat támogatást, és milyen hatóság, szervezet ellenőrzi az előírások, feltételek betartását.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet 12. pontja tartalmazza a Biológiai sokféleség megőrzése érdekében a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot 8. előírásait, amely egyebek mellett a területalapú támogatás alapjául is szolgál – áll az AM Sajtóiroda válaszában. Ennek keretében a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló nem termelő tájképi elemek és területek fenntartása vállalható, úgymint fás-cserjés sáv, táblaszegély, vízvédelmi sáv, erózióvédelmi sáv, parlagterület vagy ökológiai jelentőségű másodvetés területe. Ezen területek méhlegelőként is működtethetők. Igen széles körű a lehetőség mind a magánszemélyek, mind az önkormányzatok és szervezetek számára méhlegelőnek is alkalmas földhasználat kialakítására. A változatos feltételeket a vonatkozó támogatási felhívások, jogszabályok tartalmazzák.

A Településfásítási programot az Országfásítási program részeként 2020-ban hirdette meg az Agrárminisztérium, amelynek célja a vidéki települések zöldítése és környezeti állapotának javítása mellett, hogy népszerűsítse a Vidékfejlesztési program erdősítési támogatásait. Januárban elindult a településfásítási program harmadik üteme. Az érdeklődők 13 fafajból választhatnak a készlet erejéig. A 13 fafaj között található méhlegelőnek alkalmas fa is. Az egyéb erdőtelepítési támogatások esetén is törekedni kell a biodiverzitás növelése érdekében az elegyes állományra, mely méhlegelőnek alkalmas fajokat is tartalmaz.

Az uniós és állami támogatások mellett fontos szerepet játszanak a civil kezdeményezések is, melyek akár pályázati támogatásokat, akár saját erőforrásokat mozgósítanak a méhlegelő fejlesztésére. A teljesség igénye nélkül megemlíthető a Csongrádról induló Ébredj! mozgalom országos kezdeményezése, amely több kampányt is meghirdetett a témában, és nagyon sok civil és önkormányzati szereplővel került kapcsolatba. A mozgalom saját kísérleti méhlegelőt hozott létre, továbbá az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaival egy olyan oktatóanyag elkészítésén dolgoznak, amelyet óvodákban és iskolákban is terjeszthetnek. Az önkormányzati főkertészek számára őshonos magok összetételének meghatározásában tudnak segítséget nyújtani, de online elérhető füzetük révén bárkinek, aki kedvet érez magában, hogy egy beporzóbarát kertet alakítson ki.

A Magyar méhészeti nemzeti program alapján a 2020–2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet a méhészek számára teszi lehetővé korlátozott mértékben méhlegelő célú facsemeték, cserjék, félcserjék, bokrok beszerzésének támogatását.

A Takarékbank Infoparkban álló székházának tetejére is kerültek méhcsaládok, méhlegelő telepítésével egyidejűleg. A hazai termelésű alapanyagok feldolgozása szempontjából fontos szerepet játszó gyümölcs- és zöldséglégyártó szakágazat kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes Kft. is rálépett erre az útra. Siófokon, a telephelyén méhlegelőt hozott létre.

Igen változatos lehet a méhlegelő formája, így nincs is olyan hatóság, amely általánosan ellenőrzi ezek állapotát. A támogatási kiírások tartalmazhatnak előírásokat, amennyiben ilyen nincs, gazdálkodási területen a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartását a támogatás folyósításának feltételeként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrizheti. Nem gazdálkodási területen a helyi önkormányzatok hozhatnak rendelkezéseket, amennyiben ez helyi szabályozást igényel. Emellett a művelés ágának megfelelő földhasználatot általánosságban a kormányhivatalok földvédelmi hatóságai is ellenőrizhetik.

Kiemelés

Az uniós támogatásokra pályázók vállalhatják a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló nem termelő tájképi elemek és területek fenntartását, amelyek méhlegelőként is működtethetők.

Korlátozottak a méhészeknek járó támogatások

Magyarországon 18-19 ezren foglalkoznak méhészkedéssel. Az idén 145 éves Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 14 200 tagot számlál, és egymillió 100 ezer méhcsalád van a tagok tulajdonában. Bross Pétert, az egyesület elnökét a méhészek tapasztalatairól kérdeztük.

„Magyarországon a természetes méhlegelők mérete csökken, hiába vannak a Natura 2000-es területek – mondta el a szakember. – Az EU részéről nem beporzóbarát gondolkodás az például, amikor műholdról tekintik meg az adott terület nagyságát, s ahol vannak bokrok, azt nem számítják bele a szántóba, a legelőbe. Ezért a gazda kevesebb pénzt kapna, így kivágja a méhlegelőül szolgáló bokrokat. Egy-két nagy vetőmagtermesztő integrátor cég szorgalmazta, hogy a gazdák a szántóföld szélén vessenek méhlegelő-magkeveréket. Ám Magyarországon a növényvédelmi törvény kimondja, hogy közvetlen virágzó méhlegelő mellett nem szabad vagy nagy körültekintéssel lehet csak permetezni, illetve akkor sem szabad, ha a méhek intenzíven átrepülnek egy nem méhvonzó területen. Ezért a legtöbb magyar gazda kerüli ezeknek a megporzóbarát magkeverékeknek a vetését. A zöldítés is okoz nehézségeket a gazdáknak és a méhészeknek is. Nagyon nehéz szabályzókkal visszaállítani a biodiverzitást, a természet sokféleségét, de tény, hogy a törekvés megvan, az irány elméletileg jó, gyakorlatilag még várat magára a pozitív megvalósulás” – fogalmazott Bross Péter.

A támogatásokról is kérdeztük az elnököt, aki elmondta: a mezőgazdaság többi területéhez mérten az EU nagyon kis mértékben támogatja a méhészeket. Például mindössze 60 millió eurót ad egy évben a méhészeknek, ehhez teszik hozzá a másik felét a nemzeti kormányok, de ezek nem közvetlen, hanem közvetett támogatások – Magyarországra mintegy 3,5 milliárd forint jut –, ami azt jelenti, hogy a méhészeknek el kell költeni, igazoltan, számla ellenében kapnak vissza bizonyos kiadásaikból pénzt. Néhány éve felkerült a listára a méhlegelő-támogatás is, amiből a méhészek vehettek mézelő, virágport adó fákat.

Szerző: AgrárUnió