
Az ársapka miatt több lett az importhús
Hírek - 2023.03.31
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jóslatával ellentétben a bevezetett ársapka hatására megnőtt a disznócomb importja.
Tavaly február elsején ráhúzták az ársapkát a disznócombra is, vagyis legkésőbb azon a napon az áruházaknak vissza kellett csökkenteniük a termék árát az infláció vágtáját még megelőző, 2021. októberi szintre. Az azonnali kételyekre reagálva a Nemzeti Agrárkamara akkor azt közölte: az intézkedés hatására nem fog megnőni az olcsó külföldi importhúsok aránya a boltokban. Az árstop azóta is velünk van, és a Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az agrárkamara tévedett.
„Az árstop egyértelműen megnövelte a sertéscomb-importot, az 46 százalékkal nőtt egy év alatt" - mondta Éder Tamás a Magyar Húsiparosok Szövetsége csütörtökön tartott húsvéti sajtótájékoztatóján. A Hússzövetség elnöke a friss, hűtött disznócombról beszélt, ami a boltok polcaira megy.
A húsvéti sajtótájékoztatón szó esett általában a magyar húsipar helyzetéről is. Ami meglehetősen felemás, mert a termelés volumene 6,6 százalékos növekedéssel felülmúlta az ország összipari termelésének erősödését, ami 5,6 százalékos volt. A húsipar viszont „két irányba szaladt”: a feldolgozás és -tartósítás teljesítménye 3,2 százalékkal csökkent, a gyártás viszont 9,6 százalékkal nőtt. Azonban ha csak a második félévet vizsgáljuk, akkor már mindkettőnél csökkenés jött: 4,8, illetve 0,7 százalékos. Ez az iparág belső értékesítése, vagyis azt mutatja, hogy a feldolgozók elkezdtek kevesebb húst venni a vágóhidaktól. Minden összefügg mindennel: tavaly júniustól ezzel szinkronban a vásárlók is elkezdtek kevesebb élelmiszert vásárolni a boltokban.
- A húsárak növekedése tavaly februártól folyamatos volt az EU-ban, és ez itthon is történelmi dráguláshoz vezetett – mondta Éder. – Ez azt jelenti, hogy – hasított sertésre értve – tavaly az 1,2 euró/kg szintről 2 euró/kg-ra emelkedett, vagyis az árak 60 százalékkal lőttek ki. Idén a jegyzés elérte a 2,33 euró/kg-os történelmi szintet is, tehát több mint 90 százalékos sertésár-növekedés következett be alig több mint egy év alatt. Kétszer annyit fizet ma az élősertésért egy magyar vágóhíd, mint kicsit több mint egy éve.
A hazai piacon a sertés ára a 440 forint/kg szintről tavaly év végére 850 forint/kg szintre emelkedett, ami több mint 90 százalékos drágulás. Az elmúlt hetekben a német jegyzés mozgásának megfelelően a hazai ár is tovább emelkedett, és megközelítette a 880 forint/kg-os szintet.
Az élelmiszer-infláció fő kiváltó oka Éder szerint a takarmánygabonák drágulása volt. A nyershús drágulása és az energiaszámlák hízása miatt Éder szerint a gazdálkodás "kritikus helyzetben van" a húsfeldolgozó cégek többségénél.
A sertésállományban is nagy volt a csökkenés. A húsárrodeó miatt elbizonytalanodtak a tenyésztők, csökkentették a kocáik számát, volt, aki le is állt a disznótenyésztéssel.
S hogy mi a jövő?
Éder Tamás úgy véli: a totális bizonytalanság időszaka jön. Nemrég ugyan elkezdett csökkenni a takarmánygabonák ára, ami idővel lejjebb húzná a húsok árát is, de hogy az olcsósodás tartós lesz-e, azt nem lehet megjósolni. Kérdéses az is, mennyire fog csökkenni a hazai kocaállomány – ha túlságosan, az már fölfelé nyomja az önköltséget. Nagy kérdőjel Kína is, ha az ottani sertéstelepekre megint bekerül a sertéspestis, és ki kell irtani a disznókat, akkor az ázsiai nagyhatalom óriási többletkereslete fel fogja szívni a sertéseket a világpiacról, az ennek nyomán kialakuló hiány pedig megint csak felfelé fogja nyomni a hús árát.
Címkék: sertés, sertéshús, áremelkedés, hússzövetség, importhús, ársapka

Virág- és becőkárosító kártevők a repcetáblákon – Kártételeik ...

„Már ma minden meg fog változni”

Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF

A cirok a jövő növénye – Új lehetőségek a fenntartható ...

„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...

Akár 35 millió forint a kertészeteknek – Áprilistól beadható a ...

Sok múlhat a kalászosok virágzáskori védelmén!

Kalászvédelem – Nem a mivel, a hogyan a lényeg!

Kezdődik a viharszezon

Az integrált napraforgó-termesztés agronómiai gyakorlata