Új kihívások a növénynemesítésben – Beszámoló a XXII. Növénynemesítési Tudományos Napról

A hazai növénynemesítés legújabb kutatási eredményeit bemutató Növénynemesítési Tudományos Napot idén március 10-én, immár 22. alkalommal rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A rendezvény az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Növénynemesítők Egyesülete közös szervezésével valósult meg. A Növénynemesítési Nap a magyar növénynemesítés és a hozzá kapcsolódó tudományterületeken dolgozó, elsősorban fiatal kutatók legújabb eredményeinek adott színteret.

A Tudományos Nap plenáris ülésének kezdetén a rendezvény résztvevőit Veisz Ottó, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság elnöke köszöntötte, majd megnyitotta a XXII. Növénynemesítési Tudományos Napot. Mesterházy Ákos akadémikus a plenáris ülés levezető elnökeként üdvözölte a jelenlévőket, majd Barna Balázs akadémikusnak, az MTA Agrártudományi Osztály elnökhelyettesének és Szépe Ferencnek, a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály vezetőjének köszöntő beszéde következett.

A megnyitót követően a plenáris előadások sorát Csörgő Szonja, az Európai Vetőmag Szövetség munkatársa kezdte, aki előadásában a Nagojai Jegyzőkönyv új szabályozási rendszerét, az új kötelezettségeket mutatta be. Maga a Jegyzőkönyv – amely 2014. október 12-én lépett hatályba – a növényi genetikai anyagok megőrzését és fenntartható felhasználását, valamint a felhasználásukból származó előnyök igazságos megosztását tűzte ki célul. A Jegyzőkönyvben foglalt szabályozás alapvetően három fő pillérre tagolható. Az első pillér a genetikai anyagokhoz való hozzáférés tekintetében fekteti le azt a minimumot, amit a nemzeti szabályozásnak tartalmaznia kell. A második pillér a haszonmegosztást szabályozza, hogy a genetikai anyagok felhasználásából származó hasznok megosztására milyen módon kerülhet sor. A harmadik pillér pedig a nemzeti szabályoknak való megfelelés kereteit határozza meg. Az előadás második felében a Nagojai Jegyzőkönyvnek az Európai Unió jogrendszerébe történő átültetésről és a mindennapi növénynemesítési gyakorlatban való alkalmazásról hallhattunk.

Ezt követően a Kruppa-Mag Kft. ügyvezetője, Dr.Kruppa József a magánszektorban történő magyar növénynemesítés helyzetét és eredményeit adta közre. Az 1990-től induló új típusú magánnemesítés eredményét jól érzékeltette az a kimutatás, amely a 2015. évi Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő, ily módon előállított új fajtákat tartalmazta. Az összes növényfaj fajtáit figyelembe véve közel 15% a magánnemesítésű fajták aránya. Növénytermesztésünk versenyképességének elengedhetetlen feltétele a hazai biológiai alapok (fajta, vetőmag, szaporító anyagok) egyre nagyobb arányú használata. Ehhez fokozatosan növekvő részesedéssel járulnak hozzá a magyar magánszféra növénynemesítői is.

A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. képviseletében Dr. Balikó Sándor a „Fehérjenövények magyarországi termeléséről, helyzetéről és eredményeiről – tekintettel az importfüggőségünkre” címmel tudósított. E témakörben legfontosabb fehérjenövényünk, a szója termesztésének hazai helyzetéről számolt be. Jó hír, hogy a közel 80 ezer hektárra felfutó termesztési volumen – Magyarország GMO-mentes elkötelezettsége révén – fokozatosan csökkenti az állattenyésztés takarmány-behozatali kényszerét. A hazai szójatermesztők és feldolgozók elemi érdeke, hogy a GMO-mentes „alapanyag beszállító” státusz helyett feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékek, élelmiszerek kerüljenek a magyar fogyasztók asztalára is. A fehérjenövények termesztésének ösztönzésére elkülönített extra állami támogatás ma már több mint 8 milliárd forint, s ez a termesztés további növekedését indíthatja el. Egyébként a hazai GMO-mentes szójabab és „full fat” szója Ausztriában, Németországban és Svájcban találnak jól fizető vevőkre.

A plenáris ülést Bóna Lajos, a Növénynemesítők Egyesületének elnöke a 2015-ben kitüntetett növénynemesítők méltatásával, valamint az elmúlt évben elhunyt nemesítőkről tartott megemlékezésével zárta.

A résztvevők a szekcióüléseken értékes előadásokat hallhattak a nemesítés során alkalmazott biotechnológiai módszerekről, a kertészeti növények, valamint a szántóföldi növények kutatásáról és nemesítéséről, illetve a biotikus és abiotikus stressz-rezisztencia kutatásokról.

Az idei konferencia alkalmával 4 plenáris és 24 szekció előadáson, valamint 64 tudományos poszteren keresztül számoltak be a magyar nemesítők legfrissebb kutatási eredményeikről. A rendezvényen közel 200 szakember jelent meg, akik megismerhették a magyar növénynemesítés legújabb eredményeit és produktumait.

A szervezők a Növénynemesítési Tudományos Napon elhangzott szekció-előadások és a kiállított poszterek egy-egy oldalas összefoglalóit tartalmazó 127 oldalas kiadványt jelentettek meg, amely mind a nemesítés, mind a vetőmag és szaporítóanyag területen tevékenykedő szakemberek számára hasznos információkat tartalmaz.

Forrás: www.gabonakutató.hu