
Húsz grammal 5000 kilométert repülnek
Hírek - 2023.03.13
Március végén, április elején visszatérnek hazánkba a fecskék. Mivel számuk az elmúlt években drasztikusan csökken, fontos, hogy odafigyeljünk rájuk, óvjuk őket. S hogy mit tehetünk?
Az adatok szerint feleannyi fecske van ma Magyarországon, mint 10-20 évvel ezelőtt. ez nemcsak a biodiverzitás, hanem azért is nagy probléma, mert egyetlen fecske évente nagyjából egy kiló rovart fogyaszt el. A fecskehiány miatt körülbelül kétezer tonna rovar, mezőgazdasági kártevők, illetve betegségeket terjesztő szúnyogfajok maradnak velünk – legnagyobb bánatunkra.
Kicsit olyanok vagyunk mi, emberek, mint a saját farkába harapó kígyó, ugyanis a fecskék elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás és a mezőgazdaságban használt vegyszerek és rovarölők miatt tűntek el.
Szerencsére, most már egyre többen tudatosan óvjuk őket, elsősorban azzal, hogy nem verjük le az eresz alól a sárból tapasztott fészkeket, sőt, újabbak építéséhez egy körülbelül négyzetméternyi földdarab folyamatos locsolásával biztosítunk számukra sártócsákat. Ha azonban a kedves olvasó társasházban, városias környezetben lakik, akkor tehet értük már azzal is, ha ezt a kis szöveget – vagy ahogy sokan teszik, cikkünket - megosztják a Facebook-on:
„A fecskék visszatérnek. Körülbelül 20 gr-ot nyomnak, de több mint 5000 km-t tesznek meg repülés közben. Legyőzik a Szaharát. Úgy repülnek át a Földközi-tenger felett, hogy még pihenni sem tudnak. Harcolnak a zavargások és a viharos szél ellen. Valami rendkívülit tesznek. És mindegyik azért jön, hogy reprodukáljon a házunk azon sarkában, a tető alatt. Egyetlen fecske akár 850 legyet és szúnyogot is elfogyaszthat naponta. Ha olyan szerencsénk lenne, hogy ismerős környezetünkben vendégül láthatnánk egy fészket ebből a fajból, egyedül a pár naponta mintegy 1700 legyet és szúnyogot tudna megölni. Ennél hatásosabb és ökológiai rovarirtó nincs.
Hadd érezzék magukat jól, ha már minket választottak!”
Címkék: fecskék, mezőgazdaság, rovarok

A fómán túl – A repce egyéb gombás megbetegedései

A mezőgépek veteránjai – Próbakörök két Landini traktorral

Akár már drónnal is! – A kukorica mikotoxin-fertőzése ...

Kezdődik a viharszezon

Kalászvédelem – Nem a mivel, a hogyan a lényeg!

Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)

„Már ma minden meg fog változni”

Mezőgazdasági vadkár – Tél végi, kora tavaszi károk, teendők

Az örökség megőrzése, a fenntarthatóság erősítése: Biharugra ...

Sikernövény lehet-e a napraforgó? – Termesztéstechnológiai ...