Baktériumok segítenek a nitrogénhasznosulás támogatásában
Hírek - 2023.02.17
A magas műtrágya árak és az ásványi nitrogén-műtrágyázás fokozódó korlátozásai mellett, a mezőgazdaságban egyre nő az érdeklődés a nitrogén, mint terméshozamot nagyban meghatározó tápanyag alternatív ellátási forrásai iránt.
Az egyre szigorodó európai szabályozások és a mezőgazdasági fejlesztő-gyártó vállalatok fenntarthatósági törekvései az innováció, a biológiai és azon termékek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozzák, melyek hosszú távon segítik a magyar gazdaság fenntartható fejlődését is.
Ugyan a Föld levegőjének 78,08 %-a nitrogén, ennek megkötését önállóan a növények nem képesek elvégezni. A növények tápanyag ellátásának egyik lehetősége a levegőből történő nitrogénellátás technológiája nitrogénmegkötő baktériumok felhasználásával. Ehhez, mint a legtöbb növénytáplálási folyamathoz, szükséges a baktériumok, mikroorganizmusok jelenléte és együttműködése a növénnyel.
A természetben többféle baktérium létezik, amelyek segíthetnek megkötni a légköri nitrogént:
- Szimbiotikus baktériumok (Rhizobium, Bradyrhizobium, Azorhizobium, Sinorhizobium, Frankia) - ezek a baktériumok a növényekben gümőket, csomókat alkotnak, amelyek lehetővé teszik a légköri nitrogén megkötését. Tevékenységük csak azokra a növényekre korlátozódik, amelyek ezt lehetővé teszik a hüvelyesekre.
- Nem-szimbiotikus baktériumok (Azotobacter, Azospirillum, Pseudomonas vagy Azomonas) - ezek a baktériumok a talajban élve kötik meg a légköri nitrogént és a növény számára felvehető formává alakítják át anaerob körülmények között (oxigénhez való hozzáférés korlátozott).
- Endofiták (Methylobacterium, Herbaspirillum, Gluconacetobacter) - ezek a baktériumok bejutva a növény belsejébe, a földfelszín feletti növényi részekben szabadon mozogva biztosítanak nitrogént a növények számára, függetlenül attól, hogy van-e felvehető nitrogén a talajban.
Methylobacterium symbioticum nitrogénmegkötő baktériumok a nyitott sztómán keresztül jutnak be, és telepednek meg a növényben, ahol a szaporodásuk a növény növekedésével párhuzamosan zajlik. Ezáltal eljutnak a fiatal, zöld növényi részekbe is, mely révén a baktérium kolonizálja a növény teljes föld feletti részeit. A légköri nitrogént a növény számára felvehető és hasznosítható formává alakítják át, amely közvetlenül beépül az aminosavakba, azaz a növény alapvető építőköveibe. A baktériumok szimbiózisban élnek a növényekkel. A növények növekedése során kibocsátott metanolt használják energiaforrásként a növekedésükhöz és fejlődésükhöz.
A Corteva Agriscience globális mezőgazdasági kutató-gyártó vállalat 2030-as fenntarthatósági törekvéseinek megfelelően, nagy hangsúlyt fektet termékei környezetbarát megújítására. A cég továbbfejlesztette nitrogénmenedzsment portfóliójának termékeit és az elmúlt évek során több, biológiai készítményeket gyártó vállalattal írt alá megállapodást. A vezető, biológiai készítményeket gyártó Symborggal aláírt egyezség részeként a Corteva számos európai ország piacára vezetheti be a BlueN® tápanyag hasznosulást optimalizáló terméket, mely természetes módon javítja a növények táplálását az optimális termés érdekében. A termék magyarországi engedélyezése folyamatban van.
A Corteva Agriscience innovatív, természetes eredetű biostimuláns terméke a BlueN® a Methylobacterium symbioticum SB23 szelektált törzsbe tartozik, és segít a levegőből származó nitrogént hozzáférhetővé tenni a növény számára. Így alternatív, kiegészítő nitrogénforrást biztosítanak, valamint potenciálisan csökkentik a műtrágya használatából származó üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Corteva egyedülálló BlueN® biostimuláns terméke tavaly debütált Európa számos országában, ahol a gazdálkodók örömmel fogadták és elégedettek a termékkel.
Szerző: Rácz István, kiemelt partnerkapcsolati menedzser, Corteva Agriscience
Címkék: műtrágya, nitrogén, corteva agriscienceÚj AKG- és ÖKO-program, DIMOP-pályázatok
Az őszi búza okszerű és gazdaságos őszi tápanyag-utánpótlása
Aflatoxin szennyeződés – a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat ...
Jelentősen átalakulhat a hőmérséklet és a csapadék éven belüli ...
Pusztított az aszály 2024-ben: a kukoricánál a legnagyobb a ...
Hogyan lesz a jó zongoraművészből kiváló marketinges? – ...
Megjelent az ökológiai gazdálkodás támogatására irányuló ...
A vörös hús a betegségek okozója. Vagy mégsem?
A „diómérgezés” valójában egy tremorogen mikotoxikózis
Kiderült mekkora összegre számíthatnak a gazdák a közvetlen ...