TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 87.821,01 Ft (tonna)
Napraforgómag: 209.091,24 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 76.608,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 82.935,73 Ft (tonna)
Repcemag: 211.646,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.466,80 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 404,57000
USD: 389,35000
CHF: 429,75000
GBP: 485,09000
Hirdetés
Az 5G robbantja be a precíziós forradalmat

Az 5G robbantja be a precíziós forradalmat

Hírek - 2023.01.19

Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma, a szektorban egyre több a továbbítandó információ, egy átlagos kukoricatáblán ma 28-szor annyi elemzésre érdemes adat gyűjthető be, mint amennyit a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban tárolnak.

A szakemberek szerint az agrárszektor elérte azt a pontot, ahonnan már a hagyományos gazdálkodási módszerekkel nem lehet kielégíteni a Föld növekvő népességének élelmiszerigényét. Olyan módszerekre van szükség, amelyek egyszerre képesek növelni a hozamot, valamint csökkenteni a termelés költségeit és környezeti terhelését.

Utóbbi azért is kulcskérdés, mert a mezőgazdaság a legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, olvasható az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO egy pár éve kiadott jelentésében.

A főleg digitális technológiai megoldásokban gondolkodó agtec vagy agritech (agricultural technology rövidítéseként) vállalkozások többségében az adat központba helyezésével törekszenek olyan megoldások kifejlesztésére, melyek javítják az üzleti döntéshozatalt; csökkentik a termelés erőforrás-igényét (pl. víz, vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek, üzemanyag stb.); minimalizálják a talajeróziót és a szennyezést (pl. növényvédő szerek leszivárgása a talajvízbe); csökkentik az ágazat emissziós mutatóját; hatékonyabbá teszik a termékelosztást (csökkentik az elosztás egyenlőtlenségét, hogy kisebb legyen a lokális éhínségek kialakulásának esélye, és kevesebb élelmiszer-fölöslegből váljon megsemmisítendő hulladék).

A mezőgazdaságban voltaképpen ugyanaz a helyzet, mint az iparban (ipar 4.0) vagy a közlekedésben (önvezetés, intelligens közlekedés): ahhoz, hogy a dolgok internete (IoT), a dróntechnológia, a robotika, a mesterséges intelligencia (MI) érdemi előrelépést hozzon a mezőgazdasági termelés technológiájában, és meghonosítsa az adatvezérelt gazdálkodást (a döntéshozataltól a napi operatív működésig) szükség volt egy olyan konnektivitást biztosító technológiára, amely valós, vagy közel valós idejű adatáramlást biztosít.

Az IoT eszközök, robotok, drónok stb. is így válnak igazán hatékonnyá, és lesznek képesek bárhol és bármikor (időjárástól és napszaktól függetlenül) elvégezni bizonyos feladatokat. Az önvezetés vagy a drónok permetezéshez, vizuális megfigyeléshez való használata csak a jéghegy csúcsa. A valós idejű m2m (machine-to-machine) kommunikáció a mezőgazdasági termelés folyamatainak széles körű automatizálását és optimalizálását segíti. Például a gabona betakarításakor kis túlzással magról magra is követhető távolról a betakarított mennyiség. A szenzorok és a fejlett analitikai eszközök valós időben képesek monitorozni a talaj állapotának fontosabb mutatóit, a kultúrnövényt veszélyeztető betegségeket, kártevőket, és ha szükséges, akár távolról is azonnal be lehet avatkozni. Például felküldeni egy drónt, hogy célzott beavatkozással előzze meg egy fertőző betegség terjedését. Vagy: szenzorokkal követhető a gyümölcs érési folyamata, hogy a szüretet optimális időpontban lehessen kezdeni.

 Magyarország bizonyos értelemben jól áll a mezőgazdaság digitalizációjában. A GPS-alapú autonóm járművektől a dróntechnológián, a képfeldolgozáson vagy az IoT-n át a fejlett (akár prediktív) analitikáig számos módszer meghonosodott a fejlettebb gazdaságokban. Kialakult ennek a megfelelő szolgáltatási háttere is.

A győri Széchenyi István Egyetemen is folynak a témához kapcsolódó kísérletek, a Yettel ottani kísérleti hálózatát felhasználva több pilot is született az 5G mezőgazdasági alkalmazására.

Az egyetem Agrár és Élelmiszeripari Kutatóközpontja az ENVI-AGRO nevű céggel közösen fejlesztett például olyan IoT-rendszert, amely valós időben monitorozza a szántóföldi növénytermesztés CO2-kibocsátását. A szenzorok folyamatosan mérik a talaj szén-dioxid-kibocsátását, nedvességtartalmát, a levegő és a talaj hőmérsékletét, a légnyomást, a páratartalmat, az adatokat pedig folyamatosan továbbítják 5G-n a feldolgozó rendszerbe. A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon olyan autonóm drónt fejlesztettek, amely az ültetvényeket veszélyeztető vadak ellen vethető be. A védendő területet egy intelligens kamerarendszerrel vették körül. Ha a kamera vadat érzékel, távolról aktiválja a "riasztódrónt", amely a GPS-koordináták alapján a helyszínre repül, hogy fény- és hangjelzésekkel kiterelje a vadat a területről.

Az állattenyésztők percre pontosan figyelhetik haszonállataik súlygyarapodását, egyéb paramétereit (pl. az állat mozgása, testhőmérséklete), tejhozamát stb. Léteznek olyan fejlett rendszerek, melyekkel automatizálható és optimalizálható például a takarmányozástól a fejésig a teljes folyamat, hogy az állatokat a legkisebb stressz érje. Szenzorokkal szinte azonnal azonosítható, ha egy állat beteg, ami különösen a fertőző betegségek terjedésének megelőzéséhez fontos.

Az ilyen és hozzájuk hasonló use case-ek megvalósításának azonban kulcsfeltétele, hogy nagy hatótávolságú, gyors adattovábbítás támogassa. A mezőgazdaságnak ugyanis az egyik nehézsége épp abból adódik, hogy az adatok keletkezésének helye (a termőterület) és a feldolgozás egymástól távol történik. Bizonyos adatok (pl. szenzorok) persze továbbíthatók akár 2-4G-n, de minél precízebb és sokoldalúbb az adatgyűjtés, annál nagyobb a továbbítandó adatmennyiség – és itt lép be az 5G szerepe.

Ha csak a mezőgazdasági munkagépeket nézzük, lényegében mini adatközpontok járnak föl, s alá a szántóföldeken. Egy átlagos kukoricatáblán ma 28-szor annyi elemzésre érdemes adat gyűjthető be, mint amennyit a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban tárolnak, állítja az FCC (Federal Communications Commission) egyik vezető munkatársa abban az Ericsson oldalán olvasható cikkben, amely az agritech és az 5G kapcsolatát vizsgálja. Ezért a mezőgazdaság szempontjából is kritikus fontosságú, hogy mindenhol elérhető legyen a nagy sebességű internetkapcsolat, idézi a cikk a szakembert. 




Forrás: Bitport.hu, Fotó: Pixabay

Címkék: 5g, adat, mezőgazdaság, precíziós
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Az AMAZONE ekék mostantól integrált Furrow Press ...

Értékesítési együttműködés a VSS Machinebouw B.V. vállalattal