Mit etessünk szárazságban?

2022.08.15

Szárazság idején is kulcsfontosságú, hogy állataink megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékhoz jussanak. Távolabbi országokban rendszeres az idén nálunk is tapasztalt hőség és a hosszan csapadékmentes időszak, érdemes hát megvizsgálni az ottani gyakorlatot, mit tudnak tenni a gazdák állataik megfelelő táplálásához.

Mit etessünk szárazságban?


Az aszályos viszonyok rossz széna- és legelőhozamot, emelkedő takarmányköltségeket eredményeznek. A gazdák gyakran arra kényszerülnek, hogy alternatív takarmányforrásokat keressenek, hogy elnyújtsák korlátozott szénakészletük felhasználását, vagy teljesen áttérjenek más takarmányforrásra. Első és legfontosabb tényező, hogy az állatnak folyamatos hozzáférése legyen a sóhoz és ivóvízhez, a takarmányváltást pedig fokozatosan, 2 hét alatt végezzük.

Terményhiányos időszakban elképzelhető, hogy nem lesz lehetséges szénát etetni, helyette más szálastakarmányt kell keresnünk. Definíció szerint a szálas takarmány olyan takarmány, amely magas rosttartalmú, tehát legalább 18 százalék nyersrostot tartalmaz. A szénán és a legelőfüvön kívül sok más magas rosttartalmú takarmány is használható, amellyel teljesen, vagy részben helyettesíthető a fű, vagy fűszéna. Ilyen például a szójahéj, a zabszalma, zabszéna, lucernaszéna, cirokfű, kölesszéna, csillagpázsit-széna.

További jótanácsok Ausztráliából, ha kimerül a legelőnk:

  • A szénát sötét és száraz helyen tároljuk, hogy megőrizze minőségét és hosszú élettartamát.
  • A költségcsökkentés érdekében több gazdálkodóval összefogva szervezzük meg a takarmány szállítását, így megoszthatóak a logisztikával kapcsolatos költségek, közös beszerzés esetén, nagyobb mennyiség rendelésekor kedvezőbb vételár alkudható ki.
  • Aszályos körülmények között a pihentetett legelők is lassabban fejlődnek, ezért érdemes gyakrabban váltanunk a legelőterületeket.
  • Alkalmazzunk szénahálót, vagy olyan alkalmatosságot, amiből lassabban tudja elfogyasztani az állat a takarmányt. Ezzel közelebb kerülhetünk az ideális napi 16-18 órás rágásidő eléréséhez.
  • Szárazságban is védekezzünk a gyomok ellen, így később nagyobb a legelőterület teljes helyreállásának esélye.
  • Legyen aszály elleni akciótervünk! Ahogyan az aszály egyre súlyosabbá válik, időről-időre értékeljük újra a helyzetet, és győződjünk meg róla, hogy megtettük a szükséges intézkedéseket az állatok jóléte érdekében.

Az aszály elleni akcióterv a jövőre való gondolkodásról szól, arról, hogyan kezelhetjük a birtokunkban lévő földterületet a jövőben. Tudunk fűmagot elvetni a következő esősebb időszakban? Ha egy gát vagy patak a vízforrásunk, mit tehetünk, ha az kiszárad? Be tudunk hozni vizet külső forrásból, és el tudjuk helyezni tárolókba? Tudjuk-e szakaszolni a legelőt?

Előfordulhat az is, hogy gazdaságosabb nagy kocka- vagy körbálákat vásárolni a kis bálák helyett. Ahol rendkívül nehéz szénát beszerezni, valószínűleg alternatívákat kell keresni, hogy megfelelő mennyiségű rostot és szálas takarmányt biztosítsunk az étrendben. Ügyelni kell arra, hogy ne etessünk penészes vagy befülledt szénát. Ha nincs más, a nem optimálisnak minősülő hosszú szárú fűszéna is megteszi. A nem szokványos takarmányok, mint a ciroktarló, a borsószalma és a jó minőségű szilázs használható, ahol elérhető. A siló nagyon jó és tápláló takarmány, magas az energiatartalma, ezért csak kis mennyiségben etethető, szénával, vagy takarmánnyal keverve. Ügyelni kell arra, hogy csak akkora mennyiséget vásároljunk meg, ami néhány napon belül felhasználható, hogy elkerüljük a penészedést. 


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE