Itt a negyedik mezőgazdasági forradalom, ezt senki sem úszhatja meg

A jelentés szerint a világ népessége 2050-re eléri a tízmilliárd főt, ami az élelmiszertermelés 70 százalékos növelését teszi szükségessé. Eközben a mezőgazdaságnak „zöldebbé” kell válnia: jelenleg az agrárágazat termeli az Európai Unió (EU) teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10 százalékát.

Az EU 2020-ban bejelentett „Farmtól az asztalig” stratégiájához hasonló kezdeményezések azt célozzák, hogy az élelmiszereket fenntarthatóbb módon állítsuk elő. Emellett az Európai Parlament a biodiverzitás védelme érdekében a növényvédő szerek használatának visszaszorítására törekszik, és 2030-ig növelni kívánja a biogazdálkodás arányát a művelésbe vont területeken. Az EU agrárágazata nemcsak a világot táplálja, hanem a gazdaságot is. 2020-ban az EU teljes GDP-jének 1,3 %-át tette ki, ami a becslések szerint 178,4 milliárd euró bruttó hozzáadott értéknek felel meg. Az új technológiák és gazdálkodási módszerek alkalmazásával a termelők tovább növelhetik a termelékenységet, miközben csökkentik a tevékenységük környezetre gyakorolt hatását.

De mi lesz a kémiai növényvédő szerek helyett?

A mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a kártevők elleni védekezés. Az ágazat még mindig túlnyomórészt kémiai növényvédő szereket alkalmaz: 2018-ban az európai piac 12,3 milliárd dolláros bevételének 89,6 %-át tették ki a hagyományos növényvédő szerek, míg a természetes alternatívák mindössze 11,4 %-ot. Az Unió azonban a Farmtól az asztalig stratégia keretében 2030-ig a felére csökkentené a növényvédő szerek használatát.

Az átállás a környezetkímélőbb eljárásokra talán a növényekből vagy mikrobákból kivont bioherbicidek területén érhető tetten a leginkább. Ezek forgalma várhatóan 19,9 %-os növekedéssel 2023-ra eléri az 1,5 milliárd dollárt, piaci részesedésük pedig a 10,3 %-ot (szemben a 2018-as 589 millió dollárral, illetőleg 4,8 %-os részesedéssel). Az előrejelzések szerint a biofungicidekből származó bevételek 2023-ra 474 millió dollárt tesznek ki, ami 3,3 %-os részesedésnek felel meg a teljes növényvédőszer-piacon, míg a bioinszekticidek forgalma 681 millió dollárra várható, ami 4,8 %-os piaci részesedést jelent. A „zöld” mezőgazdaság a biopeszticidek mellett a biostimulánsok és a biotrágyák használatát is szorgalmazza, amelyek célja a növények növekedésének elősegítése.

Az Intesa Sanpaolo számos startup vállalkozást finanszírozott, így például a francia Toopi Organics céget, amely az emberi vizelet nem vegyi műtrágyák előállítására alkalmas, mikrobiológiai átalakítására dolgozott ki egy eljárást.

Technológiai előnyök

A mezőgazdasági technológia fejlődése nagyban elősegítheti, hogy átláthatóvá, biztonságossá, hatékonnyá és fenntarthatóvá tegyük az élelmezési rendszereket a teljes értéklánc mentén. Ezáltal csökkenthető a pazarlás, nő a termelékenység, megszilárdul a vásárlói bizalom és emelkednek a haszonkulcsok.

A precíziós gazdálkodás meghatározó technológiai megoldásai közé tartozik a dolgok internete és a mesterséges intelligencia: ezek lehetővé teszik, hogy az elemzőeszközök az adatokat gépi tanulással feldolgozzák és továbbítsák olyan intelligens rendszereknek, amelyek ennek alapján épp a megfelelő mennyiségű műtrágyát és vizet tudják kijuttatni a földekre.

Fontos szerep jut az automatizált traktoroknak is, mert javítják a munka hatékonyságát, növelik a termelékenységet és csökkentik a költségeket.

A mezőgazdasági robotika megkerülhetetlen növekedési terület. Globális piacának összértéke a Statista közlése szerint a 2020-as 7,4 milliárd dollárról 2025-ig várhatóan 20,6 milliárd dollárra emelkedik, amikor is a szállítási volumen az előrejelzések szerint meghaladhatja az 560 000 darabot. A tejipar már most is széles körben alkalmaz robotizált rendszereket, de az elkövetkező öt évben várhatóan a gyomirtás, a betakarítás és a szedés is felzárkózik mellé.

A fenntartható gazdálkodás megvalósítása

A növényvédő szerek használatának felére csökkentése mellett a stratégia 2030-ra kitűzött fő céljai között szerepel a műtrágyák használatának legalább 20 %-os visszafogása, az állattenyésztésben és a vízművelésnél használt antimikrobiális szerek forgalmának 50 %-os csökkentése, valamint a mezőgazdasági területek 25 %-ának biogazdálkodási hasznosítása. A precíziós gazdálkodás azzal járulhat hozzá ezeknek a céloknak az eléréséhez, hogy lehetővé teszi a kritikus jelentőségű inputok, például a föld, a víz, a műtrágya, a növényvédő szerek és az üzemanyag hatékonyabb felhasználását. Segíthet a mezőgazdaság szempontjából hatalmas problémát okozó pazarlás csökkentésében is: az EU-ban a megtermelt élelmiszer 20 %-a megy kárba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés lehetőséget kínál ennek a problémának a kezelésére úgy, hogy eközben több mint 1 billió dollár hasznot hajt a világgazdaság számára. A körforgásos gazdaság megvalósításával a mezőgazdasági hulladékból biotermékek, például műtrágya, energia és anyagok nyerhetők. A kanadai Livestock Water Recycling például a gazdaságokból származó trágyából kinyeri a vizet, és olyan száraz, szilárd anyagokat állít elő, amelyek biotrágyaként felhasználhatók.

A körforgásos gazdaság nem csupán a mezőgazdaság környezeti problémáira kínál megoldásokat, hanem a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek és társtermékek felhasználásával elősegíti az innovációt, új üzleti eljárásokat alakít ki és új munkahelyeket teremt. Ez a gazdasági modell azonban csak úgy valósítható meg, ha felhasználjuk a technológia legújabb vívmányait, sikerének és fenntarthatóságának érdekében a gazdálkodóknak fel kell vállalniuk a digitális átállást. 

Forrás: CIB.hu