Már zajlik a charolais marhák betanítása a hódvásárhelyi showbírálatra
Hírek - 2022.05.02
Látványos showbírálattal, gasztrodélutánnal és charolais bállal is várja az érdeklődőket az idén 30 éves Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete a májusi hódmezővásárhelyi gazdanapokon.
A XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokat 2022. május 5-7. között tartják Hódmezővásárhelyen. A 30. jubileumát ünneplő Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) számos programmal készül a szakkiállításra és vásárra.
Az alföldi kiállítás 1994 óta a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozója. Kezdettől fogva a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezi a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és annak tagszervezeteivel. A kiállításon nyilvános showbírálatok, tenyészállat-árverések lesznek, de az érdeklődők az állattenyésztéshez kapcsolódó növénytermesztési gépeket is megismerhetik.
Az MCTE tagjai már kiválogatták azokat az állatokat, amelyeket kiállítanak a rendezvényen. Jelenleg folyik a kézhez szoktatásuk, és betanítják őket a showbírálaton való felvezetésre.
A 30 éves egyesület a hagyományos fajtabemutatón és showbírálaton túl többféle programmal is készül. Az első nap az MCTE sátránál kvízzel és gasztrodélutánnal várják az érdeklődőket, ahol érlelt charolais marhahúsból készült steaket lehet kóstolni, a házigazda pedig Rákóczi Feri műsorvezető lesz. A gyerekeket gyereksarok várja kézműves foglalkozásokra. Pénteken pedig az MCTE egy nagyszabású charolais bált rendez egy exkluzív hódmezővásárhelyi helyszínen. További információk az egyesület honlapján és Facebook-oldalán találhatóak.
A charolais marha magyarországi honosítása 1971-ben kezdődött, amikor tenyésztési céllal az akkori Jugoszláviából, a mai Szlovénia területéről 67 üszőt importáltak a Szikszói Állami Gazdaságba. Az MCTE 1992-ben alakult meg a charolais húsmarhafajta törzskönyvezésére és teljesítményvizsgálatára.
A 19 alapító tag közül 5 rendelkezett húsmarhával, mintegy 1700 anyatehénnel. Az MCTE-nek jelenleg csaknem 250 állattal rendelkező tagja van az ország 18 megyéjéből, a tehénlétszám pedig meghaladta a 13 ezret.
Az egyesület 2000-ben végezte el az első BREEDPLAN tenyészértékbecslést, és ugyanabban az évben vezették be – a húsmarhafajták között elsőként – a showbírálatot is. Két évvel később megerősítették együttműködésüket a Charolais Világszövetséggel, 2003-ban pedig szakkönyvet adtak ki A charolais fajta és magyarországi tenyésztése címmel. 2004-ben megkezdték az aubrac fajta törzskönyvezését.
Az egyesület 1996 óta rendelkezik a „Kiváló Minőségű hús – Charolais” ábrás védjeggyel. Csak azoknak az egyedeknek a húsa értékesíthető a rendszeren belül, amelyek eredetét garantálni tudják, és charolais fajtajelleget mutatnak. A szervezet keres-kínál honlapot működtet azért, hogy az eladó állatokról tájékoztassa az érdeklődőket, és a vásárlókat összekösse a tenyésztőkkel.
A charolais a XVIII. században alakult ki Franciaországban a helyi hegyitarka marha és a durham felhasználásával. Három célból tartották: fejték, igázásra használták, és fogyasztották a húsát. A 20. században már szinte kizárólag a húsa miatt tartották.
Az 1950-es években váltak világszerte közkedveltté, és az 1950-es évek végén az Egyesült Államokban a charolais szarvatlan változatát is elkezdték kialakítani. Mostanra mintegy 100 országban tenyésztik, eltérő környezeti viszonyokhoz is jól tud alkalmazkodni. Ez a nagytestű húsmarha kiváló legelőkészségű és takarmányhasznosítású, kitűnő gyarapodású, tűri a gyenge csapadékviszonyokat, a magas hőmérsékletet és a hegyi terepet is. Könnyen kezelhető, nyugodt fajta, emiatt a kezdő húsmarha-tenyésztőknek is ajánlják.
A charolais a legmagasabb színhús arányt mutató fajták között található, ráadásul húsa csak kismértékben faggyús. Emiatt a minőséget igénylő fogyasztók is szeretik, illetve ízletes, puha húsa miatt a világ legjobb séfjei is szívesen dolgoznak vele.
A charolais marhák nagytestűek, egyes bikák akár az 1800 kilogrammot is elérhetik. A magyarországi viszonyok között a charolais tehenek átlagsúlya 650-750 kilogramm, a bikáké pedig 1000-1200 kilogramm körül van. A franciaországi tehenek jellemzően 50-100 kilogrammal nagyobbak, míg az USA és Ausztrália charolais tenyésztői a maximum 600 kilogrammos átlagsúlyt tekintik ideálisnak. Az átlagos születési súlya Magyarországon a charolais bikáknak 42, az üszőknek pedig 40 kilogramm.
Címkék: szarvasmarha, Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, charolaisJÖN A 43. AGROmashEXPO
Változó növényvédelem a változó körülmények között – ...
Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ...
Amikor a kevesebb tényleg több – Példák a PIPELIFE korszerű ...
A vetéstechnológia és a vízellátás hatása a csemegekukorica ...
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza ...
A legfontosabb gyakorlati tippek a nyertes Öntözésfejlesztési ...
Növényvédelem és ami mögötte van – A HORSCH fejlett talajművelő ...
Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, ...
Isterra tavaszi ajánlat – A szója végre elfoglalja megérdemelt ...