Németország agrárpolitikai programja: A német gazdák és fogyasztók az elsők

2022.01.30

Az új irányokat nemrégiben a német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium jelölte ki. Az egészség és a zöld megoldásoké a jövő.

Németország agrárpolitikai programja: A német gazdák és fogyasztók az elsők


Németországban a választások eredményeképpen 2021. december 8-án Cem Özdemirt nevezték ki a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium élére. Az 56 éves miniszter gyermekkora óta vegetariánus, a Zöldek társelnökeként Európa-szerte jól ismert csúcspolitikus. Egy interjújában elárulta, hogy vezetett már traktort, fejt már tehenet is, de vasvilla csak fotó elkészítése miatt volt eddig a kezében. Ezenkívül komolyabb mezőgazdasági szakmai vagy agrárpolitikai tapasztalattal nem rendelkezik. Kinevezéséhez hozzájárulhatott, hogy az új koalíciós kormányba személye által bevándorló háttérrel rendelkező kormánytag is bekerülhetett.

Több, mint egy hónap telt el Cem Özdemir beiktatása óta, de a kormány új agrárprogramjával kapcsolatosan inkább csak célkitűzéseket árult el, a végrehajtás módjáról sokkal homályosabb kép rajzolódik ki. A reformok bevezetésében erősen köti a kezét a Közös Agrárpolitika, mely 2027-ig megszabja az EU-s támogatásokat és irányvonalakat.

Az új kormány politikai programja három fő pilléren alapul:

    Jó és biztos megélhetést a gazdálkodóknak!

    Mindenkinek egészséges élelmiszert!

    Több állatjólétet, klímavédelmet és környezetvédelmet!

Cem Özdemir szerint, az előző kormányok 16 évig blokkolták ennek a három témának végrehajtását, megoldását, és kizárólag politikai kozmetikázás történt ezeken a területeken. A kemény politikai retorikához képest kevés konkrét megoldási javaslattal állt elő az első hónap után a tárca vezetője.

ÁLLATTENYÉSZTÉST KÖZVETLENÜL BEFOLYÁSOLÓ INTÉZKEDÉSEK

Az ASP elleni küzdelem folytatását prioritásként fogják kezelni. Az új miniszter elmondta, hogy az állatlétszámot a rendelkezésre álló terület nagyságával kell összhangba hozni. Az állattenyésztésnek klímabaráttá és fogyasztóbaráttá kell válnia. Az antibiotikum- használat elleni harc és a növényvédőszer-használat csökkentése egyaránt a jelenlegi folyamat hosszabb távú folytatásává fog válni.

A túl olcsó hús elleni harc esetében a politikai kommunikációba a gazdákat helyezte a középpontba. Bár attól, hogy egy szupermarketben drágábban kínálják a húst, és állami vagy saját állatjóléti szabályokat vezetnek be, egyáltalán nem biztos, hogy a gazdálkodók zsebében több pénz fog maradni. Kommunikációjában a gazdák jobb megélhetése és megbecsülése a fő motívum. Politikai hasonlatként használja, hogy az élelmiszeriparban azt a megbecsülést kell elérni, mint az autóiparban. Példaként hozza fel, hogy amíg az autóink a legjobb olajat kapják, addig a fogyasztók egy növényi olaj esetében teljesen más szempontok alapján döntik el, hogy az olcsóbb vagy a drágább terméket emeljék le a polcokról. Nem kívánatosnak minősítik a jövőben az agresszív akciókat.

Az állatjólét javításán túl az állatkínzás magasabb büntetése mellett állnak ki. Az állatkínzás bár egyre ritkább esemény Németországban, mégis ezekre komoly és visszatartó erővel bíró büntetési tételeket fog javasolni a jövőben.

A vágóhidakat és a vágóhidakon történő munkavégzést is olyan témaként értékelte, mellyel a legmagasabb szinten kell foglalkozni. A cél egy olyan törvénymódosítás lenne, mellyel a vágóhidak munkavégzésének összes folyamata átláthatóvá válna. Ez azt is jelenti, hogy minden helyiséget és minden egyes munkafázist kamerával kívánnak a jövőben Németországban megfigyelni. A vágóhidakon történő állatkínzás minimalizálásán túl a szociális igazságosság jegyében a dolgozók bérét is rendezni kell. A jövőben nem fordulhat elő, hogy bármely munkás egy vágóhídon legalább a minimálbért ne keresse meg. Ez az úgynevezett Werkvertrag (vállalkozói szerződés) végleges kivezetését jelenti a gyakorlatban – amely azt jelenti, hogy a közvetítőkön keresztül történő munkaerő-kölcsönzés és -alkalmazás végleg el fog tűnni a német gyakorlatból.

Egyik legelső konkrét intézkedés az állattartási címkézésre vonatkozóan várható. Még ebben az évben egy világos, átlátható állattartási jelölési rendszert vezet be Németországban. Ez azért meglepő, mert 2021-ben vezettek be egy önkéntes jelölési rendszert Németországban, mely a legnagyobb áruházláncok bevonásával a gyakorlatba is jól átültetett, és a fogyasztók által elfogadott, viszonylag nagy ismeretségre szert tett rendszer jövőjét kérdőjelezheti meg. Fentieken túl az ökogazdálkodás támogatását olyan mértékben fogják megnövelni, hogy a jelenlegi 10%-os biotanúsítvánnyal rendelkező mezőgazdasági terület 2030-ra 30% fölé emelkedjen.

AZ ELSŐ KONFLIKTUSHELYZET MÁRIS ALAKULÓBAN

Míg 2016-ban a jelenlegi miniszter a Zöldek legradikálisabb tömegszerű állattenyésztést elítélő kampányát támogatta, addig kormányra kerülve sokkal visszafogottabb hangot üt meg Cem Özdemir. Jelenleg a Zöldek programjának középpontjába a fogyasztókat és a gazdálkodókat helyezte, így sokkal barátságosabbnak tűnnek politikai üzenetei, mintha a régebbi „ez nem mehet így tovább” üzenetet sulykolná. Ugyanakkor a Zöldek radikálisabb tagjainak és a több millió zöld NGO-t támogató fogyasztónak is lesznek olyan elvárásai, melyek politikai konfliktusokat fognak szülni, és a szakmai tapasztalattal nem rendelkező miniszter számára nehéz perceket fognak jelenteni. Nem szabad elfelejteni, hogy az állattenyésztés Németországban is nehéz helyzetben van, a rekord magasságokban szárnyaló takarmány-, energia- és egyéb inputárak ugyanúgy extrém kihívások elé helyezik a német gazdálkodókat, mint nálunk. Eddig egy szakmai szervezet, a Német Sertéstenyésztők Érdekszövetségének ügyvezető igazgatója, Torsten Staack az, aki hangosan követeli, hogy „a sertéstenyésztők végre gyorsan tervezési biztonságot és perspektívát kapjanak. Minél tovább tart a bizonytalanság, annál több gazdaság hagy fel a tevékenységével.”

 


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE