TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 65.491,45 Ft (tonna)

Napraforgómag: 210.809,78 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.793,05 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 66.536,23 Ft (tonna)

Repcemag: 195.119,15 Ft (tonna)

Full-fat szója: 198.330,02 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 364,69

USD: 309,4

CHF: 395,4

GBP: 419,27

Hirdetés

Fókuszban a Szennyvíziszap – a legfontosabb tudnivalók a felhasználásról

Hírek - 2022.01.25

Rövid összefoglalóban részletezzük a szennyvíztisztításkor keletkező szennyvíziszap kezelésére, elhelyezésére és hasznosítására vonatkozó ismereteket.

A szennyvíztisztítás egyik mellékterméke a szennyvíziszap. A szennyvíziszapot a mechanikai után maradt úszó és lebegő szilárdanyagok, valamint a biológiai tisztításkor keletkező, élő és elhalt baktérium pelyhek alkotják. A tisztítási technológiától függően kétféle szennyvíziszapot különböztetünk meg:

mechanikai: az előülepítésen összegyűlt, durvaszerkezetű nyersiszap

(nyersanyagtartalma: 60 -80 %)

biológiai: az utóülepítésen elkülönített, finomszerkezetű humusziszap

(nyersanyagtartalom: 75 – 80 %)

A szennyvíziszapkezelés célja a fertőzőképesség csökkentése, a hasznosíthatósági és elhelyezési lehetőségek megteremtése, valamint a térfogatcsökkentés. Az iszapstabilitás célja, hogy a könnyen bomló szerves anyagait szagmentes, tovább már nem bomló, fertőzést nem okozó anyaggá alakítsa – anaerob, aerob, vagy kémiai kezeléssel. A folyamat részeként az szennyvíziszap víztelenítésével érhető el egyrészt a térfogatcsökkentés, másrészt pedig az iszap földszerű, trágyaszerű halmazállapotú állaga, amely a mezőgazdasági elhelyezés szempontjából is kedvezőbb fogadtatásra talál. A szennyvíziszap nem csak egy melléktermék, hanem a biomassza része is. Nagy mennyiségben tartalmaz számos olyan értékes anyagot, amely a természetes anyagforgalomból származik, s amit célszerű oda visszajuttatni is.

A szennyvíziszap szerves anyag- és a növényi tápanyag-tápanyag jellemzői (átlagosan)

szervesanyag tartalom: a szárazanyag 40 – 60 %-a

növényi tápanyag-tartalom: a szárazanyag 5 – 6 %-a, ebből a

nitrogén: 3 – 4 %

foszfor: 1 – 1,5 %

kálium: 0,2 – 0,5 %

A szennyvíziszapban megjelennek továbbá:

mikroelemek: köztük toxikus nehézfémek (Cd, Zn, Cu, Ni, Hg, Pb, Cr, B, Mn, Mo) – ezek az utóbbi időben jelentek meg leginkább (bizonyos esetekben a kis mértékű jelenlétük nem okoz gondot, mivel a talajban képes átalakulni)

mikróbák: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek – ezek lehetnek veszélyes szervezetek is, és/vagy hasznos talajlakó baktérium populációk;

A szennyvíziszap bár hordozhat veszélyes anyagokat, azonban ezek kiküszöbölésére vannak megoldások, így nem feltétlen kell a szennyvíziszapra úgy gondolni, mint egy veszélyesanyagra, hiszen a megfelelő kezeléssel egy felettébb értékes szervesanyag és növényitápanyag.

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása a világon mindenütt alkalmazott módszer, amely gyakorlatilag egyidejű a szennyvíziszap megjelenésével. A szennyvíziszap értékes összetevői, annak megfelelő adagolása mellett, felettébb kedvező hatást gyakorol a talajokban:

növeli a talaj víztartóképességét, nedveségtartalmát – víz, szervesanyag-tartalmát – tápanyag, makropórus porozitását– levegő, ezáltal a talajaggregátum stabilitását, miközben csökken a talaj térfogatsűrűsége, tömörsége és a nyírásellenállása.

szennyviziszap felhasznalas