TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 87.821,01 Ft (tonna)
Napraforgómag: 209.091,24 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 76.608,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 82.935,73 Ft (tonna)
Repcemag: 211.646,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.466,80 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 404,57000
USD: 389,35000
CHF: 429,75000
GBP: 485,09000
Hirdetés
Szép új világ – Alkalmazható-e a genomszerkesztés a klímaváltozás lassítására?

Szép új világ – Alkalmazható-e a genomszerkesztés a klímaváltozás lassítására?

Hírek - 2022.01.25

Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület tavaly ősszel kiadott sajtóközleményében arra tett javaslatot, hogy az Európai Unió jelenlegi állásfoglalásával szemben a hazai szabályozás tegye lehetővé a genomszerkesztéssel előállított szaporítóanyagok hasznosítását.

A klímaváltozás emberiségre gyakorolt negatív hatásairól egy ideje már szinte mindennap hallani, a média előszeretettel foglalkozik a témával. Kérdés, hogy ez pozitív vagy inkább negatív fejlemény-e, hiszen valódi, mélyebb elemzést nyújtó cikkeket viszonylag ritkán olvasni, és egyértelműen azok az anyagok vannak túlsúlyban, amelyek folyamatosan félelmet keltenek bennünk a jövő történéseivel kapcsolatban.

Aggodalomra persze bőven van ok: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is egyaránt azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást. „Mi vár Magyarországra és a régióra? Először is meleg. A 35 °C-ot meghaladó maximum-hőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére Közép-Európában. A szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, invazív allergén fajok megjelenését, betegségek terjedését idézhetik elő (közepes megbízhatósággal). A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység nagyfokú megbízhatósággal, több szcenárió szerint is növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában. Az aszály megnövekedett Nyugat- és Közép-Európában és ez a tendencia (közepes megbízhatósággal) a jövőben is folytatódni fog, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet” – írta Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfél fok nevű, az éghajlatváltozás hatásaival közérthetően foglalkozó honlapon megjelent cikkében 2021 szeptemberének végén.

Mivel ezek az előrejelzések összetett tudományos kutatásokon alapulnak, érdemes lenne minél hamarabb felkészülni a várható hatásokra, és a mezőgazdaságban (is) minél inkább alkalmazkodni a változásokhoz.

„Optimalizált” génállomány

Ilyen alkalmazkodási próbálkozás lenne az az irány is, amelyet az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület nemrég kiadott sajtóközleménye ismertetett. A közlemény szerint „a fajta-előállítás mostani gyakorlata mellett érdemes a legújabb innovatív módszereket is alkalmazni, amelyek lényegesen javítják a génállomány optimalizálásának hatékonyságát. A Nobel-díjjal elismert ge­nom­szerkesztési módszer, a CRISPR tech­nológia mint precíziós nemesítési módszer lehetővé teszi egy adott tulajdonság génjének célzott módosítását. Ezzel a módszerrel már számos új növény-, illetve állatvariánst állítottak elő, amelyek kifejezetten a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodnak. Ilyen például a szárazságtoleráns vagy sótűrő rizs és kukorica, a közel 40 betegség-ellenálló gazdasági növény, de említhető a vírusellenálló csirke, sertés, ponty, a tuberkulózistoleráns szarvasmarha, a miosztaninmutánsok nagyobb hústömege.”

A génmódosított növények engedélyezését Magyarország mellett elutasítja Németország, Franciaország és Ausztria is, ugyanakkor Spanyolországban például már elterjedt a genetikailag módosított növények termesztése, ami jelenleg is nagy társadalmi vitákat okoz az országban. Fehér Judit okleveles biológus, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója az AgrárUnió kérdésére elmondta: „A fenntartható mezőgazdálkodással – például ökológiai gazdálkodással vagy agroökológiával – foglalkozó szakemberek több okból is fenntartással kezelik a génszerkesztési technológiákat. Alapvető probléma, hogy egy adott tulajdonságot, például az ellenálló képességet, a stressztűrést a rendszerből kiragadva, nagyon célzottan, egy-egy gén szintjén próbálják meg kezelni, miközben ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és a klímaváltozás hatásainak valóban ellenálló és rugalmas mezőgazdasági termelést biztosítsunk, rendszerszintű változtatásokra van szükség. A génmódosítás látványos eredményei a legtöbb esetben kezdeti stádiumú, laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok alapján levont következtetések, amelyekről valós körülmények között nem bizonyított, hogy hosszú távon is működőképesek. Ráadásul számos példát láttunk már arra, hogy a rendszerbe egy ponton történő beavatkozás nem oldja meg a problémát, sőt továbbiakat generál. Gondoljunk csak a különféle kártevőknek és kórokozóknak vagy a gyomirtó szereknek ellenálló génmódosított növényekre: ezek előbb-utóbb újabb, korábban nem létező szupergyomok, vírusok vagy gombák kialakulását segítik elő. Közismert példa a Bacillus thuringiensis (Bt) toxint termelő génmódosított növények termesztése, aminek hatására természetes szelekció révén Bt toxinnak ellenálló rovarok jelentek meg.”

Fehér Judit szerint a másik alapvető problémát az jelenti, hogy a génszerkesztési módszerek még inkább a monokultúrák irányába tolják a mezőgazdaságot. „A génszerkesztett növények alkalmazása rövid távú megoldásokat kínál. A fajták, a fajok, illetve a mezőgazdálkodási gyakorlatok szintjén is érdemes minél nagyobb változatosságra törekedni, mert a hosszú távú fenntarthatóságot és élelmiszer-biztonságot csakis a sokféleségre, idegen szóval diverzitásra lehet alapozni.”

Szén-dioxid-megkötés fokozása

Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület sajtóközleménye nemcsak a klímaváltozás negatív hatásaihoz történő alkalmazkodás, hanem az éghajlat védelme érdekében is fontosnak tartja a legújabb ge­nomszerkesztési eljárásokat. „Külön figyelmet érdemel a kínai kutatók most közölt cikke, ami a genomszerkesztésből származó rizsnövények fokozott CO2-megkötéséről és nagyobb terméséről számol be. A légkörben a növekvő CO2-koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban. Tekintettel a genomszerkesztés kutatási és innovációs eredményeire, indokolt a kezdeti hazai aktivitások kibővítése, kiemelt figyelemmel a klímakrízishez történő alkalmazkodásra. Az ilyen precíziós nemesítésből szültő fajták alkalmazásának feltétele, hogy az EU jelenlegi állásfoglalásával szemben a hazai szabályozás tegye lehetővé a genomszerkesztéssel előállított szervezetek hasznosítását és így a hozzájárulást a klímavédelemhez” – írják a közleményben.

Fehér Judit ezzel kapcsolatban a következőt mondta: „Megint a rendszerből kiemelve nemesítenek és laboratóriumi körülmények között vizsgálnak élő szervezeteket. Vitathatatlan, hogy ez a rizsfajta több szén-dioxidot fog tudni megkötni, mint egy hagyományos fajta. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatban is beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket.

Először is a génmódosított szervezetek genetikailag tökéletesen azonosak, ami már önmagában sérülékennyé teszi a rendszert. Nagy valószínűséggel monokultúrában és ipari mezőgazdasági módszerekkel termesztik őket. A művelési mód hatással lesz a talajra és a környező ökoló­giai rendszerekre is, így összességében egy ilyen rizsföld kevesebb szén-dioxidot fog tudni megkötni, mint egy ökológiai módszerekkel művelt, faj- és fajtagazdag kultúra, amely egyúttal a talajban élő szervezetek sokféleségét is biztosítja. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a talajban élő baktériumok és gombák is rendkívül nagy mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni.”

A genomszerkesztés alapvetően biztonságos

„A genetikailag módosított szervezeteket rendkívül szigorúan nyomon követik és vizsgálják, amit a jelenleg érvényben lévő EU-s GMO-rendelet biztosít. Ennek köszönhetően eddig nem került forgalomba az emberi egészségre káros génmódosított termék. A génszerkesztés vagy precíziós nemesítés arról híresült el, hogy rendkívül pontos és célzott módosításokat lehet vele létrehozni. Azonban az utóbbi időben rendszeresen közlésre kerülnek olyan tudományos cikkek, melyek off-target, azaz a célterületen kívüli mutációkról számolnak be. Mivel ezek leggyakrabban a DNS-molekula olyan részét érintik, amelyek a hagyományos nemesítési módszerekkel – beleértve a kémiai anyagokkal és sugárzással indukált mutagenezist – nem hozzáférhetőek, érthető, hogy egyes szakemberek óvatosságra intenek. Figyelembe kell venni azt is, hogy etikai okokból a fogyasztók széles csoportja nem támogatja ezt a fajta nemesítést, így a fogyasztók szabad választásának biztosításához fontos, hogy a megkülönböztethetőséget jelöléssel biztosítsuk. Nem jelenthető ki, hogy a génszerkesztés kockázatosabb lenne az egészségre a konvencionális nemesítésnél, százszázalékosan azonban nem zárható ki. A jelenleg érvényben lévő szabályozást és vizsgálatokat emiatt mindenképp biztosítani kell” – hangsúlyozta a biológus szakember.

Felhasznált források:
Kis Anna: Klímaváltozás Magyarországon: ez vár ránk az IPCC szerint a régióban (Másfélfok, 2021. 09. 29.)
A klímakrízis mérséklése precíziós nemesítéssel (Az innovatív mezőgazdasági biotechnológiáért egyesület sajtóközleménye, 2021. 11. 22.) 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: klímaváltozás, genomszerkesztés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Kihívások és sikerek a NutriPlant Agro Kft. elmúlt öt évéből

Egy induló vállalkozás első évei meghatározó jelentőségűek annak jövője szempontjából. Hogyan élheti túl ezeket a ...