termőföld

Meglepő? Gyorsult a drágulás a földpiacon

A járvány sem törte meg a földárak évek óta tartó növekedését, az emelkedés mértéke a 2020-as évit is meghaladta – olvasható ki a legfrissebb TAKARÉK Termőföldindexből.

Tavaly sem tört meg a drágulási trend, a földárak növekedése. Egyedül a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben. Azonban óriási a különbség az egyes területek között, míg a legdrágább, Hajdúszoboszlói járásban több, mint 3 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni, a Pétervásárai és az Aszódi járásban kevesebb, mint 700 ezer forintért.

Átlagosan 6,6 százalékkal nőttek tavaly a termőföldárak az előző évi 5,7 százalékos áremelkedés után. A 2008-as bázisévhez viszonyítva 2020-ra majdnem megkétszereződtek a reálárak. Tavaly is növekedett a szántók ára, hektáronként átlagosan 1,7 millió forintot kértek az eladók a 2019-es 1,59 millióval szemben, az emelkedés nominálisan országosan 6,8 százalékos volt. Minden régióban nőttek az árak, a drágulás mértéke 3 és 12,5 százalék között mozgott. A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az Észak-Alföld sem (1,81 millió forint), míg a legolcsóbbnak Észak-Magyarország számított, ahol valamivel több, mint egymillió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni.

Megyei szinten a legdrágább terület 2020-ban ismét Hajdú-Bihar megye lett, ahol 2,25 millió forintba került egy hektárnyi szántóterület. Hasonlóan magas, 2 millió forint feletti fajlagos árakon cseréltek gazdát a szántók Békés és Tolna megyében, ahol 2,14, illetve 2,09 millió forint körül alakultak az árak hektáronként. A legnagyobb mértékben ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőttek az árak 2019 és 2020 között.

A szántóterületek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben (6,8 százalékkal) 2019-ről 2020-ra, amelyet az erdők és fásított területek követtek 6,4 százalékos növekedéssel. A gyümölcsösök, gyepek, rétek és legelők 5,1 és 4,5 százalékkal drágultak. Eközben a szőlők hektáronkénti árának csökkenése tovább fokozódott, így 2,9 százalékkal olcsóbban lehetett azokat megvásárolni, mint 2019-ben.

A különböző művelési ágak fajlagos áraiban jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes régiók között. Míg Közép-Magyarországon 2020-ban átlagosan 526 ezer forintba került egy hektárnyi szőlő, addig a Közép-Dunántúlon ez az összeg átlépte a 3 millió forintot, ami majdnem hatszoros különbséget jelent. Jelentős, de kevésbé kiugró az árkülönbség az erdők és fásított területek árazásában. Hektáronként 621 ezer forinttal a legolcsóbb Észak-Magyarország volt, míg a legdrágább Közép-Magyarország (1,7 millió forint). A gyümölcsösök esetében az árak Közép-Magyarországon voltak a legmagasabbak, ahol egy hektárnyi területért átlagosan 3 millió forintot kértek az eladók, míg a két legolcsóbb terület a Dél-Alföld (1,77 millió forint) és Észak-Magyarország (1,63 millió forint) volt.


 

Forrás: Magyar Takarék Blog

Tags: szőlő, földpiac, drágulás, földár, szántó, termőfld, TAKARÉK Termőföldindex

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom