Az indítótrágyázásról
Hírek - 2021.03.01
Vetés előtt gondoskodjunk a növények tápanyag igényének kielégítéséről és segítsük a kezdeti fejlődését az indító-, vagy más néven startertrágyázással.
Ha szép és egészséges termést szeretnénk szüretelni, akkor érdemes odafigyelni a növények táplálására. Ezt több módon is megtehetjük. Műtrágyát juttathatunk ki az év különböző időszakában, szerves trágyázhatunk, komposztot készíthetünk, amelyet utána beforgatunk a talajba, és ha a növényen észleljük a hiánytüneteket, akkor pedig utólag lombtrágyákkal orvosolhatjuk a hiánybetegséget.
A növényeknek három tápelemre van a legnagyobb mennyiségben szüksége, ezek a nitrogén, foszfor és a kálium.
A nitrogént több adagban kell pótolni, mivel gyorsan kimosódik a talajból, emiatt ősszel csak kis mennyiséget szükséges kijuttatni. A foszforból is nagy mennyiségre van szüksége a növényeknek. A talajban könnyen lekötődik, emiatt nem mosódik ki. Nagyon lassan mozog a talajban. Ősszel a foszformennyiség 80-90%-át, és a fennmaradó 10-20%-át pedig tavasszal juttatjuk ki, amely a gyökérképződéshez elengedhetetlen. Mivel a foszfor műtrágyák nem perzselnek, ezért akár nagyobb mennyiséget is kitehetünk belőle egyszerre. Szinte az összes kertészeti növénynek magas a kálium igénye. A kálium tartalmú műtrágyák perzselő hatásúak lehetnek, ezért kerüljük az egyszeri nagyobb mennyiségű adagok kijuttatását.
Alaptrágyázást ősszel végezzük, amikor foszfor és a kálium műtrágyák nagyobb mennyiségét juttatjuk ki, mivel ezek a tápelemek lassan mozognak a talajban és nehezebben táródnak fel a növények számára. Ekkor dolgozzuk be a talajba a szerves trágyákat, amelyek a talaj szerkezetét javítják, hogy tavasszal nagyobb eréllyel tudjanak fejlődni a növények. Az ekkor kijuttatott műtrágyákat leforgatjuk a talaj azon rétegeibe, amelyet a növény csírázáskor és a kezdeti fejlődésekor nem tud felvenni. Ezt az időszakot tudjuk indító trágyázással megnyerni magunknak. Helyrevetésnél pontosan oda és akkor juttatunk a növénynek tápanyagot, amikor és ahol szüksége van rá. Vetés előtt kiszórva, majd a talajműveléssel bejuttatva, abban a rétegben tud hasznosulni a műtrágya, ahol fel tudja venni a növény. A foszfor a növények gyökeresedésében játszik nagy szerepet, ezért a kezdeti fejlődésben elengedhetetlen, a nitrogén pedig a vegetatív részek növekedéséhez szükséges, ezért az indítótrágyázás idején erre a két tápelemre kell a legnagyobb figyelmet fordítani.
A különböző kertészeti kultúráknak különböző tápanyagigényük van, de azt általánosságban elmondhatjuk, hogy az indítótrágyázásnál bizonyos mennyiséget nem szabad meghaladni a kijuttatott tápelemekből. A növények a túlzott tápanyag ellátástól is szenvedhetnek, ezért nitrogénből maximum 5 g/m2, míg foszforból 6 g/m2 hatóanyagot szabad kijuttatni. Káliumot kis mennyiségben szórjunk ki, vagy el is hagyhatjuk a sótartalma miatt, amely bizonyos kultúrákban problémákat okozhat. A tápanyag utánpótlást megoldhatjuk komplex műtrágyákkal, amelyek különböző arányban tartalmazzák a nitrogént, foszfort és káliumot. Kijuttatáskor ügyeljünk az egyenletes szórásra. A vetés sorába, vagy a fészekágyba kerüljön, hogy minden növény el tudja érni a megfelelő mennyiségű tápanyagot. A kijuttatás időpontja a vetéskor, vagy vetés előtti néhány napban történjen meg, hogy azonnal hasznosulni tudjon a növény számára a tápanyagforrás.
Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio
Címkék: műtrágya, vetés, kertészkedés, kert, starterműtrágya, indítótrágyázás
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
Direktvetés Horsch gépekkel
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
