Európa legjobbjai közt a NAK országos jégkármérséklő rendszere

A jégkármérséklő rendszer tervezéskor 10x10 kilométeres négyzetrácsokra osztották fel az országot, és minden metszéspont egy kilométeres sugarú körén belül elhelyeztek egy talajgenerátort. Ezekkel a zivatarokat megelőző feláramló levegő segítségét kihasználva ezüst-jodidot lehet feljuttatni a légkörbe, hogy az ott jégmagok képződjenek. Minél több a jégmag a zivatarfelhőben, annál kevesebb víz kötődik meg rajtuk, így ha esik is jég, annak szemcsemérete jóval kisebb lesz, mint a védekezés nélkül lett volna.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara most arról számolt be, hogy idén jelentősen mérséklődött a jégkárbejelentések aránya: 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést. Összehasonlításul: az utolsó védekezés nélkül töltött évben (2017) közel 73 ezer hektárra jelentettek kárt a termelők.

A rendszer egyébként nem csak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nem csak a kárenyhítésben ismert 30%-ot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hiszen a jégesők a lakossági, ipari létesítményekben és önkormányzati tulajdonokban is jelentős károkat okozhatnak. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.

Komplex agrárkárenyhítő rendszer

Az időjárásból fakadó termelői kockázatok rendszerszintű kezelése érdekében 2012-ben vezették be az agrárkárenyhítés (I. pillér) és a növénybiztosítások díjtámogatása (II. pillér) elemeket.

Az I. pillér a termelők és az állam hozzájárulásaiból működő kölcsönös kockázatkezelési alapból, a kárenyhítési alapból biztosít legfeljebb 80%-os juttatást a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt kárt szenvedett növénytermesztők számára, a II. pillér pedig legfeljebb 70%-os vidékfejlesztési támogatást nyújt a megkötött növénybiztosítások díjához.

A kockázatkezelési eszköztár III. pillérét az országos talajgenerátoros jégkármérséklés jelenti: az országos rendszer indulása (2018) előtt a jégkárarány a zivatarkárokon belül több mint 84%-os volt (2015 és 2017 között), a védekezéssel érintett, 2018-2020 közötti időszakban viszont már csak mintegy 47%-os.

Újdonság, hogy a már meglévő kockázatkezelési eszközök fejlesztésén túl 2021-től új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerrel (IV. pillér) is számolhatnak majd a termelők.