Tovább hanyatlanak az uniós kisgazdaságok

2020.07.02

Az Európai Unió vesztesei közé tartoznak a kisgazdaságok, amelyekre szinte minden tekintetben nagyobb nyomás nehezedik, mint a nagyüzemekre – mutat rá az Európai Bizottság új tanulmánya, amelyből az Agrarheute szaklap szemezgetett.

Tovább hanyatlanak az uniós kisgazdaságok


Pedig az 5 hektár alatti farmok alkotják az uniós termelő egységek legnagyobb hányadát, ugyanakkor ezek száma fogyatkozik a leggyorsabban is. A 100 hektár fölötti gazdaságoké viszont növekszik, és már az uniós agrárvállalkozások 3 százalékát teszik ki (közösségi szinten 305 ezer nagyüzemről van szó). 2010 és 2016 között az EU-ban lévő mezőgazdasági vállalkozások száma 15 százalékkal, 10,2 millióra csökkent, ami szintén az egyre erőteljesebb koncentrálódásra utal. Mindez arra is rámutat, hogy a kisgazdaságok a jelenlegi viszonyok között életképtelenek, és ezt támasztja alá, hogy a jelzett időszakban csaknem ötödével fogyatkozott meg a számuk, és mára „csupán” 6,8 millió található belőlük az unióban.

Míg Németországban és Franciaországban 60 hektár az átlagos gazdasági méret, az Egyesült Királyságban pedig közel 100 hektár, addig Romániában 4, Lengyelországban pedig 10 hektár, így pedig Kelet-Európa egyre inkább lemarad a nyugati országokkal folyó versenyben. A helyzet sürgős rendezését megkívánja, hogy az európai mezőgazdasági vállalkozások közel harmada Romániában, 13 százaléka pedig Lengyelországban van, a leszakadás tehát termelők millióit érinti.
Az EU szerint a kisgazdaságok hanyatlásának oka az egyenlőtlen bevételekben rejlik, hiszen az uniós farmok bő fele 4000 eurónál kevesebb jövedelmet termel évente. 50 ezer euró fölötti forgalmat csupán 13 százalékuk képes produkálni, és mindössze 9 százalék azon agrárvállalkozások aránya, amelyek bevétele meghaladja a 100 ezer eurót. Ráadásul országonként is hatalmas eltérések mutatkoznak, az EU-ban termelt mezőgazdasági termékek 17 százaléka a francia gazdáktól származik, de a németek (13 százalék), olaszok (12 százalék) és spanyolok (11 százalék) is többet tesznek a közös „asztalra”, mint például a közép- és kelet-európai termelők (Románia csupán 3,4 százalékkal „büszkélkedhet”, miközben a gazdaságok közel harmadát birtokolja).

A támogatások elosztása is egyenlőtlen, hiszen az uniós gazdaságok háromnegyede csupán az összes kifizetés 16 százalék kapja, míg 84 százalékkal a fennmaradó egynegyed sáfárkodhat. A kisgazdaságok legfeljebb évi 5000 ezer euróhoz jutnak a közösből, ami természetesen nem elég a biztos fennmaradáshoz. Nem véletlen, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika (KAP) a környezetvédelmi célkitűzések mellett a versenyképesség növelésére, és a mezőgazdaságból származó jövedelem emelésére is nagyobb gondot kíván fordítani.

Fotó: Sarah Wood/Flickr






TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE