mikotoxin

A modern mezőgazdaságot akut veszély fenyegeti – meg kell mentenünk

A mikotoxinok akut és konkrét veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére, milliókat veszélyeztetve főként a fejlődő régiókban. A nyíltan ellenséges hozzáállás bizonyos növényvédelmi eljárásokkal szemben ráirányította a figyelmet erre a problémára, mivel a gombaölő szerek össztűz alá kerültek. A kutatásokra alapozott eljárásoknak és a fogyasztók egészségének kellene a mércének lenniük az általános mezőgazdasági gyakorlatban.

Hosszú út vezetett idáig onnan, ahogy az őseink termeltek és az élelmüket elkészítették. A gépesítés, a mezőgazdaság intenzívvé válása, a szintetikus műtrágyák és most már a drónok is részei napjaink gazdálkodásának. Ennek köszönhetően vagyunk képesek naponta milliárdokat élelmiszerrel ellátni.
De amióta az élelmiszer tömegtermelésére álltunk át, megjelentek ennek ellenzői is, és sokszor a környezetvédők nincsenek megelégedve azzal, ahogy az erőforrásokat, az állatokat használjuk, vagy ahogy a fogyasztás történik. Képzeljük el, ahogy visszautazva az időben elmeséljük az akkori embereknek, hogy eljön egy világ, amelyben az átlagember is megengedheti magának a friss zöldséget és a fagyasztott húst, amely mindig elérhető, ugyanakkor lesznek olyanok, akik ellenzik ezt a hihetetlen fejlődést, és megfosztanának másokat ettől a csodától.

Alapvetően semmi baj nincs némi nosztalgiával. A mai napig vannak olyan gazdálkodói kezdeményezések, amelyek kiállnak a „paraszti gazdálkodás” mellett, és gyakorolják azt, és egy közösségben a saját termékeiket használják fel. Ebből nem lesz kára senkinek, a világgazdaságra és a fejlődő nemzetekre nincs hatással ez az első világbeli luxus. Azonban a közgazdászok már rég túlléptek a régi idők romantikáján: arra koncentrálnak, hogy mindenképp rendelkezésre álljon, amire szükség van, akár erővel, ha egyesek a valóságot zavarosan látják.

Szervezetek kiterjedt hálózata, köztük olyan ismert játékosok, mint a Greenpeace, számtalan tudománytalan publikációval próbálkozik több európai országban, arra koncentrálva, hogy melyik kap figyelmet. A legújabb célpontjukat a gombaölő szerek jelentik.

A gombaölők a gombaspórák ellen hatnak, amelyek ha kívülről bejutnak a növény belsejébe, veszélyesek lehetnek az emberi egészségre. A gombák mikotoxinokat termelnek, amelyek toxikus metabolitok. A mikotoxinok alkategóriákra bonthatók, ezek az aflatoxinok, ochtratoxin A (OTA), fumonizinek (FUM), zearalenon (ZEN) és deoxinivalenol (DON, más néven vomitoxin), melyek mind bekerülhetnek a szervezetbe fertőzött élelmiszerrel, akár napi fogyasztási cikkekkel (mivel a fertőzött állatok tejébe, tojásába, húsába is bejutnak).

A legveszélyesebbek az aflatoxinok, amelyek kukoricát, búzát, rizst, szóját, mogyorót és földimogyorót is megfertőzhetnek, és rákot okozhatnak. Nagyon rossz hír, hogy a májrákos esetek 28%-a lehet aflatoxinok következménye, és az immunszupresszív hatásuk miatt az emberek érzékenyebbé válnak más betegségekre.

Afrikában halálos járványnak számít. Az aflatoxin sokkal több halált okoz, mint a malária vagy a tbc, mivel a májrákos esetek 40%-a kapcsolható hozzá. A mikotoxin-szennyezettséget okozhatja az élelmiszer nem megfelelő tárolása, de főleg a megfelelő, egyebek mellett a kémiai növényvédelem elmaradásának következménye. A mikotoxinok miatt az élelmiszertermékek nem hozhatók be Európába, és Afrika milliókat veszít el a használhatatlan élelmiszer következtében minden évben.

És ez nem csak Afrikában gond. Egy 2017-es kimutatás szerint Európában is súlyos veszélyt jelent a mikotoxin-szennyeződés. A BIOMIN Ausztriában található kutatóközpontjának 10 évig tartó kutatásában azt találták, hogy a Közép-Európában termelt takarmány körülbelül 20%-ában és a kelet-európai takarmány 12%-ában magasabb a mikotoxinszint az EU-ban megengedettnél. 2013-ban Franciaország kérvényezte, hogy kukoricatételei mentességet kapjanak a mikotoxinokra vonatkozó uniós szabályozások alól, mivel a termény nagy része használhatatlan lett volna. Egy 2018-as kimutatás szerint a szemes kukorica 6%-a és a silókukorica 15%-a volt szennyezett aflatoxinnal.

Az Európai Unió és a nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságok tucatnyi, mikotoxinok ellen ható SDHI gombaölő szert engedélyeztek, és csakúgy, mint tavaly, nyilvánítottak biztonságosnak. A másik oldalon a környezetvédők néhány francia kutató eredményére hivatkoznak, amely egy bioRxiv nevű publikációban jelent meg 2018-ban, és szakértői értékelésen nem esett át. Azt állították, az SDHI gombaölők ritka típusú daganatos megbetegedéseket és neurológiai problémákat okozhatnak, és a jelenlegi toxikológiai jelentések nem megfelelők.

A francia élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSES) közzétett egy jelentést, amely eloszlatja ezeket az aggályokat. A hatóság nem találta megalapozottnak a felvetéseket, elmagyarázva, hogy ezek az anyagok nagyon gyorsan lebomlanak és eltűnnek a szervezetből, és noha ezek a gombaölők már régóta forgalomban vannak, semmilyen tudományos bizonyíték nem utal ezek emberi egészségre vagy a környezetre kedvezőtlen hatására.

Noha az ANSES integritását is kétségbe vonták (bár az felajánlotta, hogy indítsanak párbeszédet és hogy közzéteszi az összes, SDHI-kre vonatkozó eredményét felülvizsgálat céljából), ezek az aktivisták nem szolgáltak további bizonyítékkal feltételezéseik helyességéről. Ez nem gátolta a környezetvédőket abban, hogy követeljék a gombaölő szerek betiltását, és hogy egy extrém fordulattal olyan mezőgazdaság jöjjön létre, amely mentes minden biotechnológiai eljárástól.

Ha sikerül betiltaniuk az SHDI-kat Franciaországban, ezek az aktivisták szintet lépnének – céljuk az Európai Unió. Hosszú csata kezdődne a hagyományos mezőgazdaság jövőjéről, és nem kétséges, hogy torzulnának a tények és az áltudományok utat találnának maguknak.

De ezt nem engedhetjük megtörténni. Az élelmiszer-biztonság és a fogyasztók egészsége forog kockán. Ha bebizonyosodik, hogy a génszerkesztés olcsóbbá és jobbá teszi a rovarok és mikotoxinok elleni harcot, akkor ez egy meggyőző tudományos érv, amit támogatni kell. Azonban a környezetvédők nem mutatkoznak nyitottnak az új nemesítési technológiákra, ezzel szemben az agroökológia és a paraszti gazdálkodás mellett állnak ki. Tényekkel alátámasztott érvekre van szükség a tudományos eljárások érdekében, hogy ez ne következhessen be. Ez az egyetlen módja, hogy meggátoljuk, hogy a jövőnk a múltunkká váljon.

Tags: növényvédelem, mezőgazdaság, élelmiszer-biztonság, mikotoxinok, gombaölő szerek

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom