Egy ökobarát eljárás a kártevők megfékezésére
Hírek - 2020.01.27
A gazdák számára a molyok és más szárnyas rovarok, főleg pedig a lárvájuk komoly gondot jelenthetnek, mivel gyakran jelentős kárt okoznak a terményben. A rovarirtók ugyan mérsékelhetik a veszteséget, ám a használatukat erős kritika éri. A feromonok fenntartható alternatívát jelenthetnek, noha elég drágák. Egy új előállítási móddal csökkenthető a feromonok költsége, és a használatuk versenyképessé válik.
A rovarirtók állandó kereszttűzben állnak: ha gyümölcsre vagy terményre permetezik őket, ártalmasak a környezetre. Ráadásul nem csupán az olyan kártékony rovarokat tizedelik meg, mint az őszi sereghernyó, de a hasznos rovarok, például a méhek számát is csökkentik és így csökken a biodiverzitás. A rovarirtó szerek maradványai a táplálékba is bekerülhetnek. Ugyanakkor a világ népessége növekszik, és el kell látni élelemmel – növényvédő szerek nélkül márpedig ez gyakorlatilag lehetetlen. A feromonok fenntartható megoldást jelentenek. Ahelyett, hogy elpusztítanák a rovarokat, biztosítják, hogy a hímek ne találják meg a nőstényeket, megakadályozva a szaporodást. Ennek eredményeként alig maradna valódi kártevő – értve ezalatt a lárvát - amely lerágja a növényt. A feromonoknak rengeteg előnyük van a rovarirtó szerekkel szemben: nem károsítják a gazdálkodókat vagy a méheket, és nem marad utánuk szermaradvány. Azonban a kémiai folyamat, amellyel a szintetikus feromonokat előállították, nagyon drága volt és gyakran károsította a környezetet – mostanáig.
Hogyan állítsunk elő költséghatékonyabban feromonokat?
Egy új gyártási eljárás megváltoztathatja a jövőt, fenntarthatóan és tartósan csökkentve a feromonok árát. Az eljárást most dolgozzák ki a kutatók az EU OLEFINE projektjének keretein belül, amelynek partnere a Fraunhofer Institute for Building Physics IBP. „A feromonok kémiai szintézise helyett biotechnológiai eljárást alkalmazunk” – fejtette ki Eva Knüpffer, a Fraunhofer IBP kutató munkatársa. Az alapok hasonlítanak például az inzulin gyártásáéhoz, bizonyos körülmények között az élesztősejtek feromonokat termelnek anyagcsere-folyamataik során. A dán BioPhero cég a fő partner magának az előállítási eljárásnak a kifejlesztésében, a Fraunhofer IBP pedig a fenntarthatóságot és a gyártási folyamatot állítja a fókuszba, mind az előállítás módjánál, mind a későbbi felhasználásnál. „Modelleket használunk például annak kiderítésére, mennyi anyag és energia szükséges az előállításhoz és ezek milyen hatással vannak környezetre. Ennek érdekében az előállítás egyes lépéseit aprólékosan elemezzük, és jelezzük, mely lépések megváltoztatásának lenne jelentős hatása. Ezeket az információkat aztán elküldjük dán partnerünknek, hogy végrehajtsa ezeket” – mondta Knüpffer.
A környezeti hatások
A jövőben a kutatók azt is részletesen meg szereték vizsgálni, milyen hatásuk van a feromonoknak a környezetre. 2020-ban már a gyakorlatban vizsgálnák a biotechnológiai módszerekkel előállított feromonokat. Az így szerzett adatok alapján további, a teljes életciklusra vonatkozó számításokat és vizsgálatokat végeznek. Két kérdésre fókuszálnak: Milyen hatással vannak a feromonok a biodiverzitásra? És milyen hatásuk van a kártevőkre? Minden esetben összehasonlítják a feromonok és a hagyományos rovarirtók hatását. Ezáltal a kutatók meg tudják becsülni, mennyire tudják mérsékelni a feromonok a környezeti kárt a rovarirtó szerekkel szemben.
Elképzelhető, hogy hosszabb távon az ár megközelíti a rovarirtókét
A Fraunhofer IBP kutatói költségelemzést is végeznek. Bár pontos számokat nem tudnak mondani, Knüpffer mégis elégedett: „A feromonok biotechnológiai előállítása lényegesen költséghatékonyabb, mint a kémiai. Ráadásul a feromonokat elég évente egyszer alkalmazni, amikor a lepkék épp repülnek, míg általában a rovirtókat több alkalommal ki kell juttatni minden évben. Így teljesen reális a lehetősége annak, hogy ugyanabban az árkategóriában lesznek forgalmazhatók, mint más hagyományos szerek” – állította a kutató. Egy másik előny a gazdák számára, hogy nem kell traktorra szállniuk, hogy kijuttassák a növényvédő szert, mivel a feromonokat meghatározott távolságban kell kitenni a szántóföldön, lebomló adagolókban. Ezzel csökken az üzemanyag-fogyasztás, és mérséklődik a talajtömörödés, ami a környezet számára is előnyös.
Ez a projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjából jutott támogatáshoz.
Forrás: Agrow
Címkék: rovarirtás, feromonokÖsvényen a hucul – Avagy egy kiváló fajta lehetőségei a ...
Enyhíthetők az aszályos évek az Alföldön
5 kérdés és 5 válasz a hatékony karbamidtrágyázásról
Ki mint vet… Az ágazat helyzete és kilátásai
Egy hihetetlenül tragikus év a mezőgazdaságban – Interjú Raskó ...
Budapest gazdatüntetés
Új szint felállítása az automatizált betakarításban és ...
Kombájnfejlesztések a világban 2. rész
Amiről a talajszelvények mesélnek
Több pénzt akar keresni? Akkor ideje, hogy megtanulja az őszi ...