szegedi Gabonakutató

95 éves a szegedi Gabonakutató

„A magyar földmívelés előmozdítását szolgálják”

Fennállásának 95. évfordulóját ünnepelte a minap a szegedi Gabonakutató. A december 3-i bensőséges hangulatú rendezvényen – amelynek fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter volt – 
a köszöntők, visszatekintés és méltatások után szakmai elismerések, kitüntetések átadására került sor.

Azonnal alkalmazható innováció

„Ez az intézmény egyedülálló az országban, mert hivatása foglalkozni mindazon gazdasági és tudományos kérdésekkel, melyek a magyar földmívelés előmozdítását szolgálják. Mint ilyen, ez az intézmény hézagpótló és a legnagyobbra hivatott” – írta 1924. október 28-i számában, két nappal az Alföldi Magyar Királyi Mezőgazdasági Intézet 1924. október 26-i megnyitását követően a Szegedi Friss Újság. Az intézmény küldetését, alapításának, működésének célját megfogalmazó mondatok ma is helytállóak – mondta megnyitó köszöntőjében Wágner József, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója. A GK egyedi mivoltát jellemzi a magyar agrárpiacon, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok, intézmények közül a Gabonakutató az egyetlen, ahol a kutatás és nemesítés eredményeként megjelenő innováció azonnal alkalmazható, használható módon bekerül a magyar agráriumba. Benne foglaltatik ebben a vetőmag előállítása, piacra juttatása, a marketing és 
a gazdálkodók támogatása a GK szakembereinek tudásával.

Előtérbe kerül a tudás

Egyre inkább tudatosul minden ágazati szereplőben, hogy a jövő mezőgazdasága tudásalapú – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, utalva a világ agrártermelése előtt álló jelentős kihívásokra, amelyek egyre komplexebb követelményeket támasztanak. Előtérbe kerül a tudás, a technológia és az ezeket megalapozó kutatás, fejlesztés, innováció. Az új Közös Agrárpolitika 2021 és 2027 között erős horizontális célkitűzést állított elénk. A kilenc fenntarthatósági cél az ismeretgyarapítás, az innováció és a digitalizáció előmozdítására szolgál a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben. A mezőgazdaság modernizációjának, a kihívásoknak való megfelelésnek központi eleme a növénynemesítés. Ez az egyik legfontosabb fegyverünk. Ugyanakkor lényeges lépés a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása is. Nem elég felismerni a kutatás, fejlesztés jelentőségét, fontosak az elkötelezett, magas szakmai színvonalon dolgozó innovatív kutatók, nélkülük nem lehet, nem érdemes és nem is tudunk eredményeket elérni. Ebben a Gabonakutató Kft. sok évtizedes kiváló munkájának a jelentősége nem vitatható. Egyedülálló, hogy egy szervezeten belül szerepeljen a tudásátadás teljes láncolata, a kutatás, az innováció és az eredmények gyakorlati hasznosítása. A Gabonakutatónak nagyon sokat köszönhet a magyar mezőgazdaság – mondta dr. Juhász Anikó.

A kilencvenöt esztendő

A Gabonakutató 95 évét vázolta Küldetésünk és eredményeink címmel dr. Matuz János nyugalmazott igazgató, búzanemesítő, aki 1972 óta dolgozik a cégnél. 
Az intézmény alapkövét 1914-ben rakták le, a tényleges kutatómunka az 1924. október 26-i átadást követően kezdődött el az Alföldi Magyar Királyi Mezőgazdasági Intézetben. Az eltelt évtizedekben többször átszervezték, új feladatokkal ruházták fel, így a neve is változott. Jelenlegi felállásban és néven – mint Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. – 2009 óta működik a cég, 2014-től a NAIK-hálózaton belül önálló kft.-ként. A Gabonakutató az 1970-es évektől kezdve folyamatosan foglalkozik szántóföldi fajtáinak vetőmagtermesztésével, feldolgozásával és forgalmazásával.

gkdr matuz

Az elmúlt tíz évben összesen 45 államilag elismert GK-fajta született a szegedi intézményben. A nemesítési program genetikai háttere folyamatosan bővül. 
A nemesítési eredményeket olyan, a termelők körében is jól ismert nevek fémjelzik, mint őszi búzáknál a GK Békés, 
GK Csillag, GK Kőrös, GK Szilárd, GK Bagó, GK Arató. A kukoricanemesítésben a korai érésű hibridek kerültek előtérbe.

Sok egyéb mellett elmondta dr. Matuz János, hogy az utóbbi tíz évben több mint ezer tudományos publikáció jelent meg az intézmény munkatársainak tollából, akik közül többen oktatnak egyetemeken, doktori iskolákban. A kft.-ben 2,3 milliárd forintos beruházás valósult meg. Számos rangos díjat és elismerést, kitüntetést vehetett át cég, illetve annak kutatói.


Együttműködés 
a Debreceni Egyetemmel

Sokszínűség, nyitottság, kreativitás, innováció, hatékonyság – így jellemezte 
a szegedi intézmény hosszú történetét 
dr. Pepó Péter debreceni egyetemi tanár, aki arról beszélt az ünnepségen, hogy mit jelent a Gabonakutató hazánk agrártudományában. Szólt az intézet munkatársainak kimagasló tudományos előmeneteléről, a kutatók hazai és külföldi elismeréseiről, a Gabonakutató által gondozott Cereal Research Communications nívós angol nyelvű folyóiratról (főszerkesztő: Pauk János). Méltatta a nemesítő munka eredményeit, majd a Gabonakutató és a Debreceni Egyetem együttműködési területeit vette sorra: kutatás, oktatás, szakmai-tudománypolitikai együttműködés. Mint hangsúlyozta, kiemelkedően fontosak az együttműködés szempontjából a személyes kapcsolatok, melyek 
a legtöbb esetben túlmutatnak a kollegialitáson, sokkal inkább baráti mélységűek.


A HÓDAGRO meghatározó partner

Évtizedek óta dolgozik együtt a Gabonakutatóval a HÓDAGRO Zrt., amelynek elnök-vezérigazgatója, Szabó Lajos köszöntőjében arról beszélt az ünnepségen, miért is fontos a GK a magyar gazdálkodóknak. Amint fogalmazott, a térségi gazdák azért választanak szegedi fajtákat, búzát, kukoricát, cirkot, repcét, szóját, mert bíznak abban, hogy az itt kinemesített fajták erre a rögre, az itteni időjárási viszonyokra lettek kiszelektálva. A HÓDAGRO több évtizede állít elő vetőmagot a GK-nak; fajtasorokat állít be a GK fajtáiból; új fajták nagyüzemi kísérleteit folytatja le; közös innovatív pályázatokat nyújtanak be.

Köszöntők, elismerések

Köszöntésekkel, majd a „Célok és eredmények a 95 éves Gabonakutatóban” című kiadvány bemutatásával folytatódott és oltalmi okiratok, oklevelek, elismerések átadásával zárult az ünnepség. A martonvásári intézet képviseletében dr. Vida Gyula osztályvezető emléklappal köszöntötte a 95 éves Gabonakutatót.

Miniszteri Elismerő Oklevelet kilencen, a GK Tudományos Tanácsa által alapított Baross László Emlékérmet hatan vehettek át, egy kukoricanemesítő pedig a Magyar Növénynemesítők Egyesülete Kerámia Plakettje kitüntetésben részesült – róla keretes írásunkban olvashatnak.

 

gkszel sandorDr. Szél Sándor kukoricanemesítő

 

Dr. Szél Sándor senior kukoricanemesítő a bemutatkozáskor szerényen elhallgatta a neve előtt szereplő két betűt – „nem használom, még a személyi igazolványomba sem írattam bele” –, ám a kitüntetése alkalmából a Gabonakutatónál végzett ötvenévi munkásságát méltató laudációból nem hiányozhatott a doktori cím. Az ünnepségen vas fokozatú oklevelet vehetett át a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. köszönetével 
a több mint ötvenéves odaadó szolgálatért. 2014-ben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a gabonanemesítés területén végzett közel négy és fél évtizedes, kiemelkedő munkája elismeréseként.

Arra a kérdésre, mire emlékszik a legszívesebben, így válaszolt: „Minden korszaknak megvolt a maga szépsége, öröme vagy éppen bánata. Élénken él az emlékezetemben, hogy az akkor kevésbé ismert olajlen nemesítésével kezdtem itt 
a munkámat. Sokan mondogatták, ennek a növénynek nincs jövője, ne foglalkozzunk vele. Szerencsére a jóslat nem vált be, ma reneszánszát éli, nemzetközi sikere is van, elterjedt Angliában, ahol nagy területen termesztik. A hetvenes évektől azután a kukoricanemesítés lett a nagy kihívás, Németh János vezetésével alakult meg a kukoricás team, és azóta két, természeti adottságaiban eltérő tenyészkertben, Táplánszentkereszten és Szegeden dolgozunk. A nemesítés ugyanis csapatmunka, amelyben mindenkinek megvan a feladata. Ebben a munkában találtam meg a legnagyobb örömömet. Több tucat hibridet nemesítettünk, szinte mindegyik emlékezetes, kedves számomra. A nemesítés a fizikai tevékenység mellett akarati, szellemi tényezőkből is áll, és ha ez mind együtt van, akkor az lelki egyensúlyt ad a kutatónak. A nemesítés nem olyan műfaj, amely egyik napról a másikra sikerekkel halmoz el. Kitartás, türelem, folyamatos és következetes munka hozza meg az eredményt. És még egy fontos tényező: nem olcsó dolog a kutatás, a nemesítés. Megfelelő feltételek, fejlesztések kellenek hozzá, amelyekkel még versenyképesebbek lehetünk. Örömömre szolgál, hogy ismét sok tehetséges fiatal dolgozik a Gabonakutatóban. A kukoricanemesítésben is fiatal kollégáknak, Táplánon Balassa Györgynek, Szegeden Nagy Zoltánnak és Kálmán Dánielnek adhatjuk át a stafétát” – mondta dr. Szél Sándor, miközben sorra érkeztek a fiatalok, megható szeretettel gratulálva.

Tags: Gabonakutató

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom