sertés

Három Föld kellene, hogy ellássuk Kínát sertéshússal

Úgy tűnik, Kínát érinti legérzékenyebben az afrikai sertéspestis (ASP) járvány, az ázsiai országban a 2019-es év végéig legalább 100 millió állatot vágnak ki a betegség miatt. Mindez hatalmas piaci lehetőséget teremt a felkészült, profin működő magyar tenyésztőknek.

A világ sertéshús-termelése az ASP járvány miatt idén legalább 6 százalékkal, jövőre pedig még legalább 10 százalékkal csökken. Egyelőre gyorsuló fázisban vagyunk tehát, a szakemberek 2020 nyarára várják a krízis mélypontját. A helyzet Kínát érinti a legérzékenyebben, ahol a legalább 100 millió kivágott sertés pótlására – a korábbi 1–1,5 millió tonnás mennyiség helyett – idén 2,5–2,7 millió tonna, jövőre pedig 3,5 millió tonna körül alakul a sertéshús-import. A távol-keleti szívóhatás jól érezhetően megmozgatja a világpiacot, ez okozza az árak emelkedését, így a magyarországi sertéshús drágulását is.

Az ASP járvány miatt természetesen hatalmas ugrás mutatkozott Kínában is a sertéshús árát tekintve. Míg év elején 2,69 eurós kilogrammonkénti áron lehetett hozzájutni ehhez az áruhoz, a közelmúltban már 6,41 eurós átlagáron mérték a sertéshúst a boltokban, ami 238 százalékos drágulást jelent. A kínai kormányzat emiatt a tartalékkészletek jó részét is a piacra szabadította, amivel sikerült az árat mostanra 4,48 euróra „visszahűtenie”.

Mindezzel együtt jelenleg nincs annyi sertéshús a világon, amennyivel ki lehetne elégíteni a mohó kínai keresletet. Az ázsiai országban (a magyarországit mintegy 20 százalékkal meghaladóan) 30 kg körül alakul az egy főre vetített éves sertéshús-fogyasztás. Mivel azonban az ottani jószágok harmada odaveszett a járvány következtében, Kína pedig számottevő importra szorult, mindez jelentősen felfűtötte az inflációt is. A kormányzat által az év elején tervezett 3 százalék helyett immár 3,8 százalék a pénzromlás mértéke. Mindezt az emberek is megérzik a pénztárcájukon, az egyik étteremtulajdonos például arra panaszkodott, hogy 10 ezer jüannal megemelkedtek a havi kiadásaik, ami két alkalmazott bérének felel meg.

A hiány mértékét jól szemlélteti, hogy Kína tavaly szeptemberben még „csupán” 94 millió kg sertéshúst importált, 2019 kilencedik hónapjában viszont már 161 milliót. A hatóságaik is igyekeznek rugalmasabban működni, Brazíliából, Írországból és más államokból szinte már az összes fellelhető jószágot lekötötték maguknak, de pár hete még a Kanadával szemben fennálló importtilalmat is feloldották. Az alapvető problémát az jelenti, hogy míg 2018-ban összesen 8 millió tonnát tett ki a világ sertéshús-kivitele, idén Kínában ennek a háromszorosát, 24 millió tonnát tesz ki a hiány, vagyis egyszerűen képtelenség kielégíteni a felmerülő igényeket.




Szerző: AgrárUnió

Tags: állattenyésztés, sertés, Kína, járvány, ASP

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom