GMO – enni vagy nem enni, az itt a kérdés

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei a tudományos körökön túl a közbeszédben is rendszerint a leghevesebb vitákat kiváltó témák közé tartoznak. A SZIE szakkollégiumának rendezvényén talán éppen ezért választották azt az utat, hogy nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, és nem esett szó a génmódosításban élenjáró cégekről sem. Kis hiányérzetet hagyhatott a hallgatóságban az is, hogy végül a GMO-kérdés gazdasági aspektusairól sem kapott közelebbi adatokat, ismereteket a konferencia közönsége. Ehelyett a génmódosítás tudományos vívmányait és az élelmiszer-ipari cégek álláspontját ismerhették meg a tanácskozás résztvevői.

A konferencia nyitóelőadását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatalát képviselő dr. Németh Anikó tartotta, aki a GMO kapcsán jelentkező lehetséges kockázatokat és előnyöket vette sorba. Az utóbbinál az ellenállóbb fajtákat és a terméshozamot említette, míg a veszélyek közé a biodiverzitás sérülését vagy a növényvédőszer-rezisztenciát sorolta.

Az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának számos célja lehet. Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállóság kialakítása, melyek esetében közvetett pozitív hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Emellett azonban a növényeken olyan célirányos genetikai módosításokat is lehet végezni, melyekkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége, ezáltal javítható az élelmiszerek minősége is.

Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában rámutatott: egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait ily módon már számos esetben módosították sikeresen. A szója olajtartalmának zsírsavösszetétele például úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsavtartalom, másrészt megjelenjen benne az úgynevezettsztearidonsav, amelynek fontos humánegészség-védelmi szerepe lehet. Az ilyen jellegű kutatások között a rizs béta-karotin-tartalmának növelésére irányuló módosítás idézte elő a legnagyobb vihart, amelynek célja a világ számos országában, elsősorban gyermekeknél jelentkező A-vitamin-hiány leküzdése volt. A genetikailag módosított Golden Rice 2 rizs viszont már olyan mennyiségben tartalmazott béta-karotint, hogy erre a problémára valós megoldást kínált az érintett területeken.

Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban, forgalmazásuk a világ számos országában engedélyezett. Az európai fogyasztók hozzáállása ugyanakkor inkább elutasító a GMO-kkal szemben. Egy korábbi Eurobarometer jelentés szerint az európai fogyasztók több mint fele az ismeretlen kockázatok miatt nem gondolja megfelelőnek a génmódosított élelmiszereket, és a GMO-k forgalmazása csak alig harmaduk szerint jelenthet előnyt országuk gazdaságának.

Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, így Alaptörvényünk ki is zárja a GMO-megoldások köztermesztésben való alkalmazását. A konferencián felszólaló Lakner Zoltán szerint Magyarországon a GMO-k szabályozása kielégítő szakmai vita nélkül folyt, úgymond áldozatul esett különböző, nagy befolyással bíró csoportoknak. A SZIE ÉTK professzora a konferencián ismertette az ez ügyben folytatott kutatásukat is, amely során igyekeztek azonosítani azokat a csoportokat, amelyek részt vesznek a GMO szabályozása körüli vitákban. Interjúk és statisztikai elemzések során arra jutottak, hogy míg a sajtónak, az EU-s intézményeknek és a magyar politikai elitnek nagy befolyása van, viszont nagyon függnek más szereplőktől, a GMO-ellenes civil szervezeteknek pedig nagy befolyásuk van,és viszonylag függetlenül tudják alakítani a diskurzust, addig a pro-GMO tudósoknak és gazdasági lobbiszervezeteknek viszont ehhez képest csekély a befolyásuk.

A föld népességének dinamikus növekedése, illetve a mezőgazdasági termőterületek csökkenése miatt új megoldásokra van szükség a mezőgazdaságban. Erről már Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt, aki arra a fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogy a szárazföldi területek 35 százaléka mezőgazdasági terület, viszont ennek csak 6 százalékát lehet öntözni, azaz a többi terület sokkal inkább ki van téve a klímaváltozás hatásainak. 2080-ra ráadásul pont a világ legnépesebb részein romlik majd igazán az agrárium termelékenysége. A szakember a fejlesztéseknél az újfajta, nyitott és kreatív gondolkodást, a „klímaokos” fajták és technológiák jövőbeni szerepét hangsúlyozta. Sági Lászlóúgy véli, a GMO-knak nagy szerep juthatna a szárazság, hőség és betegségeknek ellenálló vagy nagyobb tápértékkel rendelkező növények létrehozásában.

Míg a konferencia tudományos felszólalói a GMO-kban rejlő fontos növényvédelmi, környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi előnyöket ecsetelték, addig az élelmiszeripar képviselői éppen azokat az érveiket sorakoztatták fel, hogy saját vállalatuk miért és hogyan vágott bele a GMO-mentes termékek gyártásába. A kukorica- és borsókonzervjeiről ismert Bonduelle gyakorlatát Pásztor Zsolt ismertette, míg a Bonafarm-csoport képviseletében előadóKrzyzewskyNóra többek között azt mutatta be, hogy a GMO-mentes termékek gyártása érdekében hogyan szervezték át a takarmányágazat gyártásszerkezetét és az alapanyag beszerzését.

Éder Tamás,a Bonafarm-csoport PR- és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója és a konferencia egyik védnöke szerint az alaptörvényi tiltás ellenére ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a területen komoly erőforrásokkal támogatott kutatásokat folytassanak Magyarországon is, többek között azért, hogy tisztázhassuk a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázatait.

Szerző: AgrárUnió