
Jószágok kihajtásával ünnepelték a tavasz érkezését
Hírek - 2019.04.29
Kihajtották téli szállásukról a legelő állatokat szombaton a Hortobágyon Az eső sem szegte annak a többszáz résztvevőnek a kedvét, aki ellátogatott szombaton a „Szent György – napi Kihajtási Ünnep és Kézműves Vásár – Világörökségünk, a Puszta napja” elnevezésű egész napos rendezvényre.
A családi programokkal tűzdelt eseményen, részt Szegedi Péter, unokájával Szegedi Noncsival. A nagypapa kérdésünkre elmondta, unokája nagyon szereti a hortobágyi hagyományőrző rendezvényeket, nem lehet kifogás az eső sem, meg kell nézni a csikósokat és az állatokat.
A kézműves vásár, színpadi zenés műsorok és a népi játszótér és játszóház mellett a ünnepség kiemelkedő eseménye maga a kihajtás volt, melynek során végig vonult a kilenclyukú hídon többek között a ménes, a rackanyáj és a 10 igazi csikós lovaikkal.
Mindennapi hagyomány
A Szent György-napi kihajtási ünnepen Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy hagyományaink úgy maradhatnak fent, ha azokat mindennapjainkban megéljük. Hortobágyon a mai napig a puszta rendje határozza meg mindennapokat. A legelő állatokat tavasztól őszig pásztorok őrzik. Munkájuk során használják azokat az eszközöket, viselik azokat a ruhákat, tovább örökítik azokat a kulturális értékeket, amelyeket évszázadokon át elődeink is használtak. – Ennek a tájhasználatnak és a hozzá kapcsolódó kulturális értékeknek köszönhetően válhatott Hortobágy húsz évvel ezelőtt a Világörökségünk részévé. A mai Szent György-napi kihajtási ünnepség, lehetőséget ad arra, hogy az értékeket, a pásztorok munkáját és társaságunk tevékenységét megismerjék az ide látogatók. Reméljük, hogy a mai nap után, a Hortobágy szót hallva, a végtelen rónaság, a délibáb, a gémeskutak és a kilenclyukú híd mellett, a karikás ostor pattogó hangja, a magyar szürke szarvasmarhák, a hortobágyi rackajuhok, valamint a nóniusz lovaink közelsége, csikósaink, gulyásaink, juhászaink ízes beszéde, viselete, az ekhós szekér zörgős hangja is eszükbe jut majd. Hiszen számunkra, akik itt élünk és dolgozunk, ez jelenti Hortobágyot – fogalmazott Medgyesi Gergely Árpád.
Bodó Sándor országgyűlési képviselő beszédében kitért arra, hogy a térség hamarosan 3 milliárd forintot kap fejlesztésre, melyet a hagyományok megtartása mellett, a környezet megújulására fordítanak.
Az eső kincs
Dr. Nagy István agrárminiszter, arra kérte a résztvevőket, ne mérgelődjenek az eső miatt, ugyanis óriási szárazság van a pusztában, tehát ez a legjobb dolog, ami csak történhetett. – A mai mezőgazdaságot itt alapozták meg őseink kitartó, szorgalmas munkája. A Hortobágy 25 éve a Világörökség része. Büszkék lehetünk arra, hogy mások is értéknek tekintik mindazt, amit itt létrehoztak eleink. Tekintsük mi is értéknek, áldozzunk érte, vigyázzunk rá. Bármennyire is furcsa, nem múzeumot, élő kiállítási tárgyakat látunk, hanem egy olyan alapot, amire a jövendőnket építjük – hangzott el.
PÁTZ
Forrás: HAON, Fotók: Kiss Annamarie
Címkék: Kihajtási Ünnep, Hortobágy
Úttörő megoldás az Optigép Kft.-től

Ezt gondolja az európai közvélemény a közös agrárpolitikáról

Egy kockázattal kevesebb – Megújult a közkedvelt starter ...

Mi várható kukorica és cirok fronton?

Változások a traktorok energiaellátásában (4. rész) – A New ...

A 21. század gyermekei: kütyü kontra paripa – Lovas fejlesztés: a ...

Tavaszi aktualitások a növénytermesztésben

Kalászos gabonáink levélbetegségei – Milyen betegségekre ...

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...

Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között