élelmiszerpazarlás

Magas életszínvonal = több élelmiszerpazarlás

Különböző fórumok gyakran villantják fel azt a sötét jövőképet, hogy nehéz lesz 2050-ben ellátni a Föld nevű bolygó lakosságát élelmiszerrel. Arra most ne térjünk ki, hogy a prognosztizált lélekszám évről évre változik, úgyhogy ne foglalkozzunk ezzel a megjósolhatatlan számmal. Jóval inkább fordítsunk figyelmet arra az ijesztő diagramra, amit az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adott közzé.

A FAO szerint a gazdag országokban veszendőbe menő 222 millió tonna élelmiszer majdnem annyi, mint Afrika Szaharától délre eső részének 230 millió tonnás termelése.

élelmiszerpazarlás

A szervezet összegyűjtötte, hogy régiónként évente hány kilogramm az egy főre eső élelmiszerhulladék/veszteség. Különösen érdekes, hogy abban mekkora szerepet játszanak a fogyasztók, és mekkorát az ellátó lánc tagjai a termelőktől a feldolgozókon és szállítókon át a kereskedelemig. Eszerint az utóbbi, a diagramon szürkével jelölt ellátó láncban vész el az élelmiszer jó része, és ez az arány leginkább a szubszaharai Afrikában, dél- és dél-kelet Ázsiában, valamint Latin Amerikában jelentős.

De a diagramban az is jól látható, hogy a fogyasztók vörössel jelölt oszlopa a gazdagabb vidékeken milyen magas, vagyis főleg ott pazarolnak, ahol magas az életszínvonal. Így Észak-Amerika és Óceánia (ide tartozik Hawaii, Ausztrália, valamint Új-Zéland is) a legnagyobb pazarló, majd Európa következik Ázsia fejlett ipari országai előtt.

Az szintén elgondolkoztató, hogy az élelmiszer-lánc okozta veszteség ezeken a területeken alacsonyabb, mint Latin Amerikában vagy Észak-Afrikában.

Forrás: Syngenta blog, Fotó: Pixabay.com

Tags: élelmiszerpazarlás

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom