Összefogás a termőföldért
Hírek - 2018.12.29
Sokkal többe kerül a szerves anyag pótlása, mint a megtartása Az elmúlt ötven évben világszerte romlott a termőtalajok minősége, csökkent a mikroorganizmusok száma, sérült a talajélet. A termőképességet azonban nemcsak megőrizni, hanem fokozni is kell.
Ez év októberének végén a Vas Megyei Agrárkamara által rendezett gazdafórumon Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: „Tilos a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni! A szalmaerőművek ellátása, valamint hogy a bioerőművekbe silókukoricát raknak, nem tartható fenn hosszú távon. Nem engedhetjük meg, hogy éhezzen a föld. Szükség van annak elősegítésére, hogy a lehető legtöbb növénytermesztő és állattenyésztő szerződéses viszonyba kerüljön egymással, a szerves anyag leghatékonyabb felhasználása érdekében.”
A miniszter az öntözés fontosságáról is beszélt: „A jelenleg 80-85 ezer hektárnyi hazai öntözési területet 220-230 ezer hektárra kell emelni. Az öntözés kardinális kérdés, 40-60 százalékos kapacitásbővítést és eredményességjavulást eredményez, amiről nem mondhat le egyetlenegy magyar termesztő sem. Mindehhez a kormányzat 2020–2030 között az öntözésfejlesztéshez évente 17 milliárd forint keretet biztosít.” (Forrás: www.agrotrend.hu)
Cselekedni kell
A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete üdvözli a miniszter jelentős, egyben véleményformáló felszólalását, amivel a termőtalajról való gondoskodás, fejlesztés kérdésben a kormány fontos gondolkodásmód-váltást fejez ki a mezőgazdasági termelőknek. Több, már eddig megjelent tanulmány, kutatási eredmény is igazolja, hogy a termőtalaj ilyen irányú kezelésének kérdését nem lehet tovább elodázni, mert már bőven a 24. órában vagyunk. A problémát szakmai szervezetünk tagjai munkásságuk során már második évtizede jelzik az érdekelteknek, egyúttal tanítják is a mezőgazdasági termelőket a megfelelő megoldásokra.
Egyetértünk a Miniszter Úrral abban is, hogy a szervesanyag-tartalom csökkenése az elmúlt egy-két évtizedben gyorsult fel, amikor is elkezdték a szántóföldekről a szármaradványokat ipari célokra, energiatermelésre felhasználni, s ezzel gyakorlatilag kiürítik a talaj széntartalmát, a szerves anyag legfőbb alkotórészét, mindemellett jelentős mennyiségű, szerves kötésben lévő mikro-, mezo- és makroelem is eltávozik a területről, amelyek mesterséges pótlása akár 10-20-szor többe kerül.
Az előzőekben leírtakhoz hozzátennénk, hogy az egyes eltérő talajtípusok esetében a szakszerűtlen öntözés sok esetben tovább fokozhatja a talaj minőségének romlását, növelheti az értékes tápanyagok kimosódásának veszélyét, az eróziós folyamatok fokozódását.
A Dél-Dunántúlon az elmúlt hat évben 320 000 hektár átlagában mintegy 0,84% értékkel csökkent a talaj humusztartalma (Huber J., 2017) amiatt, hogy a termelők erőműbe adják el szalmáikat. Ha ez a folyamat folytatódik, illetve amennyiben ez a gyakorlat nem változik, akkor hazai talajaink is a nyugat-európaihoz, például a némethez, hollandhoz hasonlóan rossz minőségűvé válnak.
Több humusz – biztosabb termés
Azok a termelők, akik a talajéletet fontosnak tartják és évek óta folyamatosan, talajoltó baktérium készítményt használnak, tapasztalhatták, hogy
•
intenzív termelés mellett is fokozatosan javul talajuk szerkezete,
•
optimálisabbá válik a talajuk mikrobiológiai állapota,
•
növekszik a talaj szervesanyag-tartalma,
•
a talajuk tápanyag-szolgáltató képessége biztosabbá válik,
•
a klímaváltozás okozta szélsőségek – időjárás, aszálykárok, a csapadékmennyiség és annak eloszlása – sokkal kevésbé jelent kockázatot,
•
termőtalajaik vízmegtartó képessége jelentősen javult, ami a termésbiztonság fokozódásával jelentős gazdasági előnyt biztosít.
Művelésimód-váltással is támogathatjuk a termőtalajt, amennyiben a talaj adottságai lehetővé teszik, így ha minimális forgatással, inkább lazítással, keveréssel műveljük, és a szármaradványokat visszaforgatjuk, a talaj szervesanyag-tartalmát szinten tarthatjuk, esetleg növelhetjük. Az AKG-programban is érzékelhető már az az előrelátó gondolkodás, amit érdemes folytatni és fejleszteni, a talajoltás és az irányított szárbontás nagyobb mértékű és tudatosabb használatával.
Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete
Címkék: termőföld, termőképesség, humusz
A kukoricabarkó kártétele és annak megelőzése
Becőritkító kártevők repcében – Védekezés a fénybogarak, ...
Repce regulátorozás – A professzionális repcetermesztés ...
Dopping a napraforgónak, avagy a Biotrinsic™ i280 FP ...
Amiről a talajszelvények mesélnek
Miért szeretjük a Benevia® rovarölő szert? - Önök mondták
Több mint 40 százalékkal kevesebb traktort vásároltak 2023-ban
Ki mint vet… Az ágazat helyzete és kilátásai
Erdészeti támogatások 2024-ben
Ösvényen a hucul – Avagy egy kiváló fajta lehetőségei a ...
