TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 71.938,25 Ft (tonna)

Napraforgómag: 185.079,47 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.289,27 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 70.485,83 Ft (tonna)

Repcemag: 189.859,18 Ft (tonna)

Full-fat szója: 189.000,00 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 579 Ft

Benzin ára: 565 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 382,59000

USD: 326,00000

CHF: 412,08000

GBP: 441,08000

Hirdetés

Rengeteg műanyag van a takarmányokban

Hírek - 2018.12.19

Amikor állati eredetű terméket eszünk, nagy valószínűséggel műanyagot is fogyasztunk vele. A veszélyes anyagok szintjét az EU igyekszik zéró szinten tartani a takarmányokban, a gyakorlatban viszont a 0,15 százalékos küszöbhatár alatt maradás tűnik kivitelezhetőnek a gyártók számára.

Harminc éven belül több műanyag lesz a világ óceánjaiban, mint hal – jelentette a közelmúltban a Világgazdasági Fórum. Régóta ismert, hogy a tengeri állatok szervezetében gyakoriak az 1-2 milliméteres veszélyes mikrorostok, amelyek a fogyasztás által az emberekbe is átkerülhetnek. Most az is kiderült, hogy a szárazföldi haszonállatok takarmánya is rengeteg műanyagot tartalmazhat.

Angliában például megengedett, hogy az élelmiszerhulladékot állati takarmánynak dolgozzák fel – lényegében komolyabb előkészítés nélkül, a csomagolással együtt. Az egyik ottani gazda a sertéseinek vásárolt granulátum szinte mindegyik szemében talált műanyagot, ezért a forgalmazóhoz fordult, aki elmondta, hogy a veszélyes termék legális előállítási folyamat végén kerül az állattartókhoz – áll a Guardian cikkében.

A szigetországban évente több mint 650 ezer tonna élelmiszerhulladékot dolgoznak fel takarmánnyá. Mivel az eljárás során túlságosan nehéz volna maradéktalanul eltávolítani a csomagolóanyagokat, Angliában a késztermékek legfeljebb 0,15 százaléknyi műanyagot is tartalmazhatnak az előírások szerint. A hivatalos EU-s érték nulla százalék, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy számos tagországban ehhez a bizonyos 0,15-ös határértékhez próbálnak igazodni a gyártók.

Még mindig nem teljesen átlátható, mivel etetik az emberi fogyasztásra szánt állatokat – mondta ezzel kapcsolatban Heather Leslie amszterdami kutató. Véleménye szerint a kisebb műanyagdarabkák, rostok sokkal veszélyesebbek az állatok egészségére, mint a nagyobb darabok. Ezek ugyanis áthaladnak a jószágok emésztőrendszerén, és még a véráramba is bekerülnek. Onnan a szövetekbe, szervekbe jutnak, végső állomásként pedig a fogyasztók asztalára.

A műanyagok kikerülése egyre nehezebbé válik, hiszen már jelenleg is 8 milliárd tonna plasztikot állítunk elő évente, és ez 2050-re 25 milliárdra fog emelkedni. Nem spórolunk mással sem, a hulladékba menő élelmiszerek előállítására ugyanis a mezőgazdaságban használt vízmennyiség negyede megy el. Az el nem fogyasztott táplálék megtermelésére globálisan egy Kína nagyságú területet áldoz fel az emberiség, és ez a hulladék felelős az üvegházhatású gázok 8 százalékáért is.

Szerző: AgrárUnió

Címkék: élelmiszer, állattenyésztés, szennyezés, klímaváltozás, műanyag, hulladék

Népszerű hírek