Mit etessünk a szója helyett?
Hírek - 2018.09.07
A génmódosított szója kiváltására számos növény alkalmas lehet a gazdasági állatok takarmányozásában. A nagy tömegben előállítható rovarfehérje ma még ugyan kissé szokatlanul hangzik, de például a baromfik takarmányozásában semmi természetellenes nincs benne.
Jelenleg a szójadara messze a legnépszerűbb fehérjeforrás a világon. Az állatok takarmányozásában toronymagasan előzi a 30–40 százalékos fehérjetartalommal rendelkező repcedarát, és a hasonló értékekkel bíró extrahált gyapotmag darát. A szója esetében viszont komoly gondot jelent, hogy a legnagyobb termelők a GMO-növényeket részesítik előnyben – tudtuk meg Mézes Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékét vezető egyetemi tanár előadásából. Az MTA doktora a debreceni agrár-felsőoktatás 150. évfordulója tiszteletére rendezett konferencián beszélt az állattartásban használható alternatív fehérjeforrásokról.
A szójadara, illetve a takarmányozásban ugyancsak gyakran használt halliszt számos helyettesítő termékkel kiváltható. A legkézenfekvőbbek az olajmagvak, de Mézes Miklós szívesen ajánlja a „személyes kedvencének” számító édes csillagfürtöt is. Ennek átlagosan 44 százalékos nyers fehérjetartalma még akkor is vonzó lehet, ha tudjuk, hogy a minőségét aminosav-kiegészítéssel kell javítani.
A borsót gyakran emlegetik a szakpolitikusok ideális helyettesítő növényként, arról viszont nem szabad megfeledkezni, hogy a termesztése igen vízigényes. Akkor már talán megfelelőbb alternatíva a lucerna, amelynél 2400 kg az egy hektárról lehozható fehérjehozam, így ebben a tekintetben háromszor jobb a szójánál.
Mézes Miklós olyan különlegességekről is beszélt, mint a vízi fehérjeforrások (a különféle algafajok), illetve a rovarfehérjék. Utóbbi csoport nemcsak a kifejlett rovarokat, de azok lárváit is takarja, s a professzor ma elsősorban azért lobbizik Brüsszelben, hogy a rovarfehérjéket elfogadják takarmány-alapanyagként az Európai Unióban, kezdeti lépésként a baromfitenyésztésben. Mézes Miklós szerint értékesek a különféle ipari melléktermékek is, például a bioetanol-gyártás során a kukoricából visszamaradó DDGS és CGF is.
Aranyszínű sárgaság Magyarországon 2025
Fokozott laboratóriumi kapacitás a szőlő aranyszínű sárgaság ...
A Bászna Gabona károsultjai mellett a Keleti Agrár Kft. ...
Gyümölcsösök nitrogén-trágyázásának alapjai
Az RAGT felvásárolta a Syngenta malátaárpa vetőmag-üzletágát
Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih
Újabb pályázattal segíti az agrártárca a tejtermelő ...
„Csak azért alszom, hogy kávéra ébredjek”
Életet a Homokra
Mobil szárító nélkül nincs sikeres aratás
