TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Egymillió tonnás pluszterméssel járhat az öntözés

Egymillió tonnás pluszterméssel járhat az öntözés

Hírek - 2018.06.22

Nem kevés pénzre, 150–175 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy rövid időn belül hatszorosára növeljük a hazai szántóföldi kultúrák öntözött területét. Ezzel azonban bő 1 millió tonnával több termést realizálhatnánk, vagyis a befektetés nem volna kidobott pénz, a cselekvéssel mégis évek óta adósak vagyunk.

Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Pedig néhány évtizede még nem is álltunk olyan rosszul, az 1960-as években az öntözésre berendezett területek nagysága megközelítette a 370 ezer hektárt. A klímaváltozás miatt a szabadföldi növénytermesztés számára ma igazi „megváltást” jelentene az öntözhető területek növelése, ám a szomorú valóság az, hogy a főnövények által lefedett területekből csupán 68 ezer hektár juthat rendszeresen vízhez – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közelmúltbeli, egyre aktuálisabb kiadványában.

Szakemberek úgy vélik, a magyarországi elméleti felső határ valahol 800 ezer hektár környékén van, de alighanem már a felével is boldogok lennénk. Az AKI beruházás-gazdaságossági számításai szerint a jelenleg nem öntözött területekből – a meglévő 68 ezer mellett – további 337 ezer hektár lenne ellátható felszíni vizekből, valamint közel 45 ezer hektár a felszín alatti vízforrásokból.

A fejlesztés ugyanakkor nem olcsó mulatság, hiszen a felszíni öntözőrendszerekhez 127–147 milliárd, a felszín alatti vizek kiaknázásához pedig 25–28 milliárd forintra volna szükség. Az irdatlan kiadások idővel természetesen a bevételi oldalon is következményekkel járnának, az AKI számításai szerint évi 1,1 millió tonnával nagyobb termést realizálhatna az ágazat, amely bő 135 milliárd forintos pluszbevételt jelentene.

A hazai öntözőrendszerek fejlesztése nagyjából 508 millió köbméter vízigény-növekedést jelentene évente. Ez elvileg nem okozhatna problémát, ugyanis az országból távozó vízmennyiség 5-6 köbkilométerrel több, mint a hozzánk beérkező, vagyis volna miből használnunk. Nincs szükség másra, mint alacsonyabb vízdíjakra, illetve a gazdálkodókat ösztönző jogszabályi-beruházási környezetre.






Szerző: AgrárUnió

Címkék: növénytermesztés, öntözés, fejlesztés, profit , AKI
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A szabadság élménye – minden március 15-én szabadon engedik a ...

Az ünnepre való tekintettel immár közel 30 éve kokárdával látják el, és – bevonva a látogatókat is – ...