precíziós gazdálkodás

Az 5 tonnás repcétől a robotművelésig

Hogyan lehet csökkenteni a termelési költségeket és növelni a bevételeket? Milyen új irányzatok és megoldások jelentek meg a közelmúltban a világ mezőgazdaságában?

Ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni a precíziós gazdálkodásra és agrárinformatikára fókuszáló Prega 2018 konferencia előadói.

Idén februárban már negyedik alkalommal rendezték meg Budapesten a Prega konferenciát, amelynek középpontjába ezúttal a megoldásokat és a megtérülést állították. A legérdekesebb témák és szakmai előadások közül válogattunk.

Precíziós hűtés-fűtés

Sokat változott a baromfitenyésztés 
a kilencvenes évek óta, amikor Magyarországon is rohamléptekkel kezdtek elterjedni a húshibridek. Mindez szükségszerű technológiai megújítást vont maga után, hogy a minőségi végtermék előállítása még jövedelmezőbb legyen. Ebben tud segítséget nyújtani a Poultry-Tech Kft., amelynek munkatársa, Kovács Gergő 
a baromfitartás napi gyakorlatában megjelenő precíziós megoldásokat összegezte a konferencián. A tenyésztés ma már – a nagyjából 50 napos brojlerrotáció során – függesztett, zárt, higiénikus rendszerekben történik, s ezek nagyban hozzájárulnak a biztonságosabb és hatékonyabb előállításhoz. Technikai oldalról alapvető feladat a szellőztetés és fűtés összhangjának megteremtése: itt azt az elvet követik, hogy „csupán” annyi levegőt cserélnek ki, amennyi az állomány életben maradásához szükséges. A keresztszellőztetés helyett gyakoribb az öblítéses eljárás, 
a forróbb időszakokban pedig szívesen alkalmazzák a légsebesség növelését, bár ezáltal a hőmérséklet nem, a hőérzet viszont számottevően csökkenthető.

Baromfitenyésztés

Napjainkban a fűtés is precíziós, hiszen így könnyebben megoldható a szén-dioxid-szint kordában tartása. A korszerű rendszerek már nem vesznek ki oxigént az állomány légteréből, és a fűtés is zónás kialakítású, vagyis csak ott melegítenek, ahol arra szükség van. A takarékos LED-világítás, illetve a fokozatmentes fényerő-szabályozás (vagyis a vibrálásmentes, homogén fény biztosítása) szintén komolyan hozzájárul a költségcsökkentéshez és a stresszmentes állomány kialakításához. Kísérletek igazolása szerint csupán ezzel akár 15 százalékos emelkedés érhető el a tojáshozamban. A tartástérbe kirakott különféle érzékelők az ammónia- és szén-dioxid-szintet figyelik, de van közöttük luxszenzor is, hiszen a cél a minél több természetes fény biztosítása.

Állandó bendőfigyelés

A precíziós állattartás hasonlóan működik, mint a helyspecifikus növénytermesztés. Folyamatos adatgyűjtésre van szükség, hogy azok összehasonlításával, elemzésével hatékonyabb termelést folytathassunk. Ebben segít az a szarvasmarhabendő-szonda is, amelyet Gesler Péter, 
a Moonsyst Kft. vezetője mutatott be. 
Az állat által lenyeletett szerkezet az élettani állapotot, illetve a bendőbeli környezetet figyeli, azonnali információkhoz juttatva a tenyésztőt. A szonda egyelőre a bendő pH-járól és hőmérsékletéről küld 10 percenként adatokat, s a vezeték nélküli technológia természetesen állatbarát módon működik. 20 nap mért adatait képes tárolni, és nem jelent gondot, ha a szarvasmarha változtatja a helyét. 
A szondának fontos szerep juthat például az acidózis korai felismerésében, ami gyakran előfordul a tartási körülmények megváltozása során. Az állategyedek pH-ja még ideális viszonyok és homogén takarmány esetében is eltéréseket mutathat. Kísérletek támasztják alá, hogy ha a pH-érték csupán három órát tölt el az 5,8 alatti mezőben, az máris szubakut bendőacidózishoz (SARA) vezethet. A szarvasmarhák tartása során a ritmikus-ság és a kiegyensúlyozott termelési ér--ték talán a legfontosabb cél, a szonda alkalmazásával ehhez kerülhetnek közelebb a tenyésztők. A tervek szerint hamarosan megvalósulhat az automata ivarzásmegfigyelés, az ellés-előrejelzés, 
a sántaság- és lázfigyelés, s mindez biztonságos és megbízható módon, hiszen 
a szonda nem képes úgy elmozdulni, mint például egy nyakpánt.

A rekordrepce titka

Az őszi káposztarepce hektáronkénti termésátlaga 2,9 tonna volt tavaly Magyarországon, egy évvel korábban pedig 3,4 tonna. Jancsó Tibor pásztói (Nógrád megyei) termelő viszont 5 tonnát hozott le a földjeiről 2016-ban, és ennek titkát másokkal is megosztotta a rendezvényen. A gazda szerint alapvető a gondosan megválasztott hibrid, valamint az, hogy jól ismerjük a talajainkat, vagyis tudjuk, mire képesek. Ő a repcét kalászos után vetette, miután egy sekély (maximum 5 cm-es), de azonnali tarlóhántást végzett a tábláin. A talajlazítást legalább 
40 cm-es mélységben végezte el, és 
a minél korábbi vetésidőre törekedett, így kerültek a magok a földbe augusztus második dekádja és szeptember 1. között. Jancsó Tibor a talajok meszezését is kulcsfontosságúnak tartja, ő 200-200 hektáronként 5 évente szokott erre sort keríteni. A magágykészítésnél a túlművelés elkerülésére törekszik. Szerinte az a legjobb, ha a lazítás után egy menetben már 
a vetést is elvégezzük, mégpedig 42 csíra/négyzetméter magnorma mellett. A szakszerű és okszerű tápanyagpótlás érdekében beszerzett egy gyorslabort is, és 2016-ban hektáronként 36 kg nitrogént, 90 kg foszfort, valamint 100 kg káliumot juttatott ki a földjeire. Ha a repce gyommentesen és optimális tőszámmal megy a télbe, akkor Jancsó Tibor szerint olyan nagy baj már nem történhet vele a hó alatt. Fontosnak tartja a regulátorozást is a növény 3-4 leveles állapotánál. Tavasszal a tápanyagpótlásra is nagy gondot kell fordítani, nála az első fejtrágya mindig kénes műtrágya szokott lenni. Zöldbimbós állapotban – akár prevencióként is – nem szabad elhanyagolni a gomba elleni védekezést. Virágzáskor Jancsó Tibor nem fél nitrogénoldatot kijuttatni a növényre, és emellett a bórnak is jótékony hatást tulajdonít. 550 hektárnyi földjén 2016-ban 2805 tonna repce termett, ami 5,1 tonnás átlagnak felel meg. A teljes költsége 323 ezer Ft/ha volt, az akkori eladási ár 119 ezer Ft, így a bevétele 605 ezer Ft lett minden egyes hektáron.

Kőkorszak vagy 21. század?

A hazai zöldségágazatban már szintén az ajtónkon kopogtat a jövő, bár az egyre szaporodó „fullextrás” üvegházak mellett sokan még ma is „kőkorszaki” módszerekkel dolgoznak. „Magyarországon 40–45 zöldségfajt termesztenek, eltérő technológiákkal, de mindet eredményesen” – mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke 
a konferencián.

Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a munkaerőhiány egyre komolyabban sújtja az ágazatot, különösen a sok kézimunkát igénylő területeken. A szántóföldi termelésben már rendelkezésre állnak a legkorszerűbb fajták, ám a robotművelés csupán kialakulóban van. Ennek a vegyszerek folyamatos visszaszorulásával elsősorban a talajápolásban és gyomtalanításban jut majd fontos szerep. A FruitVeB elnöke úgy látja, hogy jelenleg a zöldséghajtatásban járunk a legelőrébb. A Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ), amelynek szintén Ledó Ferenc az elnöke, 2016–2017-ben illesztette kísérleti programjába azt a vezeték nélküli monitoringrendszert, amely komolyan hozzájárul a termelés biztonságának növeléséhez, hiszen alkalmas az időjárási adatok rögzítésére, növényvédelmi előrejelzésre vagy az öntözési szükséglet megállapítására. Még azt is képes felmérni, hogyan „dolgozik” a növény, napközben ugyanis mérik 
a tömegét, és ebből következtetni tudnak arra, mennyi vizet párologtat el.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: precíziós gazdálkodás, állattartás, fűtés, baromfitenyésztés, hűtés, zöldségágazat

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom