Ember már nincs, robot még nincs a zöldségtermesztésben
Hírek - 2018.02.23
A jövő már itt kopogtat a hazai zöldségtermesztésben, bár az egyre szaporodó „fullextrás” üvegházak mellett sokan még ma is „kőkorszaki” módszerekkel termelnek. A vegyszerek szisztematikus visszaszorításával és a krónikus munkaerőhiánnyal a robotművelés szerepe felértékelődik majd, de még ezen a téren is gyerekcipőben járunk. Viszont már folyamatosan figyelni tudjuk, hogyan dolgozik a növény, ez pedig jó kiindulópont a hatékonyabb működéshez.
„Magyarországon 40–45 zöldségfajt termesztenek, eltérő technológiákkal, de mindet eredményesen” – mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke a Prega 2018 konferencián. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a munkaerőhiány egyre komolyabban sújtja az ágazatot, különösen a sok kézimunkát igénylő területeken. A csemege kukorica vagy a zöldborsó termesztése jól gépesíthető, ám akad jó néhány olyan zöldségféle is, amelyek előállításánál (különösen a betakarításnál) még hosszú ideig nem hagyhatjuk el az emberi munkaerőt.
„Csak előre lehet menekülni, mert az innovatív megoldások beépítése nélkül lemaradunk a nemzetközi versenyben” – emelte ki Ledó Ferenc. Egyelőre nagy gond van a hatékonysággal, mert amit Magyarországon 7 ember végez el az ágazatban, arra a világ éllovasai közé tartozó Hollandiában már elég 1,5 fő is. A hazai szántóföldi termelésben rendelkezésre állnak a legkorszerűbb fajták, ám a robotművelés csupán kialakulóban van. Ennek a vegyszerek folyamatos visszaszorulásával elsősorban a talajápolásban és gyomtalanításban jut majd fontos szerep.
A FruitVeB elnöke úgy látja, hogy jelenleg a zöldséghajtatásban járunk a legelőrébb. Az eltérések azonban országon belül is óriásiak, s míg az egyik helyen „fullextrás” üvegházak működnek, máshol továbbra is „kőkorszaki” módszerekkel dolgoznak. Nehéz lépést tartani a folyamatos fejlődéssel, hiszen napjainkban igen gyorsan történik a fajtaváltás, a forgalmazók évente több új zöldségfajtát hoznak be a termesztésbe, amelyek természetesen mindig jobb mutatókkal rendelkeznek, és magasabb termést adnak.
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ), amelynek szintén Ledó Ferenc az elnöke, 2016–2017-ben illesztette kísérleti programjába azt a vezeték nélküli monitoring rendszert, amely jelentősen hozzájárul a termelés biztonságának növeléséhez és a hatékonyabb szervezéshez. A szisztéma a szántóföldön, hajtató házakban, gyümölcsösökben egyaránt alkalmazható, és az a legnagyobb előnye, hogy „fogja a termelő kezét”, biztonságot nyújt számára a napi teendők végzése során.
A rendszer alkalmas az időjárási adatok rögzítésére, növényvédelmi előrejelzésre vagy az öntözési szükséglet megállapítására. Egyetlen bázisállomáshoz több termelő is hozzákapcsolódhat, a folyamatosan rögzített adatok pedig (léghőmérséklet, páratartalom stb.) bárki számára lehívhatók. Még azt is képesek megállapítani, hogyan „dolgozik” a növény, napközben ugyanis mérik a tömegét, és ebből következtetni tudnak arra, mennyi vizet párologtat el.
Szerző: a
Címkék: növénytermesztés, zöldség, kertészet, Ledó Ferenc, FruitVeb
Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg ...
Károsítók a szántóföldön – Március vége-április eleje
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Komplex gyomhelyzetekre komplex válasz: így működik a PIRATES ...
Rangos kitüntetést kapott Fórián Zoltán, az AgrárUnió állandó ...
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
A korai gyommentes kukorica kulcsa – a pre-poszt technológiában ...
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
