TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.258,64 Ft (tonna)

Napraforgómag: 213.612,14 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.490,66 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 65.699,26 Ft (tonna)

Repcemag: 183.793,91 Ft (tonna)

Full-fat szója: 208.881,00 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 354,98000

USD: 304,86000

CHF: 387,81000

GBP: 410,46000

Hirdetés

Ember már nincs, robot még nincs a zöldségtermesztésben

Hírek - 2018.02.23

A jövő már itt kopogtat a hazai zöldségtermesztésben, bár az egyre szaporodó „fullextrás” üvegházak mellett sokan még ma is „kőkorszaki” módszerekkel termelnek. A vegyszerek szisztematikus visszaszorításával és a krónikus munkaerőhiánnyal a robotművelés szerepe felértékelődik majd, de még ezen a téren is gyerekcipőben járunk. Viszont már folyamatosan figyelni tudjuk, hogyan dolgozik a növény, ez pedig jó kiindulópont a hatékonyabb működéshez.

„Magyarországon 40–45 zöldségfajt termesztenek, eltérő technológiákkal, de mindet eredményesen” – mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke a Prega 2018 konferencián. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a munkaerőhiány egyre komolyabban sújtja az ágazatot, különösen a sok kézimunkát igénylő területeken. A csemege kukorica vagy a zöldborsó termesztése jól gépesíthető, ám akad jó néhány olyan zöldségféle is, amelyek előállításánál (különösen a betakarításnál) még hosszú ideig nem hagyhatjuk el az emberi munkaerőt.

„Csak előre lehet menekülni, mert az innovatív megoldások beépítése nélkül lemaradunk a nemzetközi versenyben” – emelte ki Ledó Ferenc. Egyelőre nagy gond van a hatékonysággal, mert amit Magyarországon 7 ember végez el az ágazatban, arra a világ éllovasai közé tartozó Hollandiában már elég 1,5 fő is. A hazai szántóföldi termelésben rendelkezésre állnak a legkorszerűbb fajták, ám a robotművelés csupán kialakulóban van. Ennek a vegyszerek folyamatos visszaszorulásával elsősorban a talajápolásban és gyomtalanításban jut majd fontos szerep.

A FruitVeB elnöke úgy látja, hogy jelenleg a zöldséghajtatásban járunk a legelőrébb. Az eltérések azonban országon belül is óriásiak, s míg az egyik helyen „fullextrás” üvegházak működnek, máshol továbbra is „kőkorszaki” módszerekkel dolgoznak. Nehéz lépést tartani a folyamatos fejlődéssel, hiszen napjainkban igen gyorsan történik a fajtaváltás, a forgalmazók évente több új zöldségfajtát hoznak be a termesztésbe, amelyek természetesen mindig jobb mutatókkal rendelkeznek, és magasabb termést adnak.

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ), amelynek szintén Ledó Ferenc az elnöke, 2016–2017-ben illesztette kísérleti programjába azt a vezeték nélküli monitoring rendszert, amely jelentősen hozzájárul a termelés biztonságának növeléséhez és a hatékonyabb szervezéshez. A szisztéma a szántóföldön, hajtató házakban, gyümölcsösökben egyaránt alkalmazható, és az a legnagyobb előnye, hogy „fogja a termelő kezét”, biztonságot nyújt számára a napi teendők végzése során.

A rendszer alkalmas az időjárási adatok rögzítésére, növényvédelmi előrejelzésre vagy az öntözési szükséglet megállapítására. Egyetlen bázisállomáshoz több termelő is hozzákapcsolódhat, a folyamatosan rögzített adatok pedig (léghőmérséklet, páratartalom stb.) bárki számára lehívhatók. Még azt is képesek megállapítani, hogyan „dolgozik” a növény, napközben ugyanis mérik a tömegét, és ebből következtetni tudnak arra, mennyi vizet párologtat el.

Szerző: a

Címkék: növénytermesztés, zöldség, kertészet, Ledó Ferenc, FruitVeb

Népszerű hírek