
Komoly termésátlag-növekedéssel kecsegtet ez az új módszer
Hírek - 2017.12.25
Van olyan génmódosítás, ami nem génmódosítás – lényegében erről foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az újfajta módszer így akár Magyarországon is alkalmazható lesz, és máris jelentős termésátlag-növekedésekkel kecsegtet.
Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály – a biológiai, orvosi és agrárosztály – készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről. A precíziós gén- és genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától – jelentette ki az MTA az MTI-hez eljuttatott közleményében. A genomszerkesztés esetében ugyanis lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani.
A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát. Tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása.
Az MTA úgy véli, a genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben. Az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió viszont még nem. Az akadémiai közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: Európai Unió, GMO, Magyarország, MTA, genomszerkesztés, génmódosítás
Akár 89,6 millió forint a fiatal gazdáknak!

Hogyan segíthetik a gazdálkodókat a szaktanácsadók?

Tájékoztatás az állatok ártalmatlanításáról ragadós száj- és ...

Kalászos gabonáink levélbetegségei – Milyen betegségekre ...

Semmit sem teszünk az aflatoxin ellen?

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...

Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon ...

Úttörő megoldás az Optigép Kft.-től

Mi várható kukorica és cirok fronton?

Talajfertőtlenítés, helyesen! – A fertőtlenítés okai, ...