A vegetarianizmus igazából alultápláltság volna?
Hírek - 2017.12.07
A zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma állítólag sokat csökkent az elmúlt évtizedek során. A vegetarianizmus ezért veszélyes lehet az emberiség számára, sőt valójában káros alultápláltsághoz vezet – állítják a húsfogyasztásban érdekelt szakmai szervezetek világszerte. Vajon hol az igazság?
A vegetarianizmus valójában kontrollált alultápláltság – mondta a közelmúltban Patrick Kent, az ír marha- és birkatenyésztők szövetségének elnöke. Természetesen ellenérdekelt félről van szó, akinek „kötelessége” a húsfogyasztást propagálni, és az emberiség nagyobbik hányada egyelőre hozzá hasonlóan gondolkodik. Magyarországon is, ahol – a KSH adatai szerint – hosszú ideje évente 55–60 kg húst eszünk meg fejenként.
Az igazi „vegák” nem esznek húst, halat és más állati eredetű táplálékot (tojást, tejet, mézet), sőt nem viselnek állati eredetű ruhákat (bőrt, szőrmét), illetve egyéb kiegészítőket sem. Patrick Kent szerint ez a mozgalom nem feltétlenül hasznos az emberi szervezet számára, különösen azért, mert a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma alaposan megcsappant az utóbbi évtizedekben. Az 1940-es években egy darab paradicsom annyi tápanyagot tartalmazott, mint ma nyolc – állítja az elnök, aki elsősorban ezért nevezte a vegetarianizmust kontrollált alultápláltságnak.
Írországban egyébként a lakosság 5-6 százaléka kerüli a húsfogyasztást, ami nagyjából a világátlagnak felel meg. Az Egyesült Királyságban ez az arány már 9-10 százalék, a trend a II. világháborút követően kapott lendületet. Jelenleg az ország dobogós helyen áll ebből a szempontból Európában, és a Worldatlas adatai szerint kétszer annyi nő követi a vegetáriánus étrendet, mint férfi. Terjed a flexitarianizmus is, ami alkalmi húsfogyasztást jelent, törekedve ennek a „rossz szokásnak” az elhagyására. A húsmentes táplálkozás piacát már 2012-ben 1 milliárd fontra becsülték az Egyesült Királyságban.
A világban élő vegetáriánusok számát nagyjából félmilliárdra teszik, a csúcstartó pedig egyértelműen India, ahol a népesség 38 százaléka nem fogyaszt húst. Ez elsősorban a vallással, a buddhizmus és az aszkéta dzsainizmus által hirdetett, erőszakmentes életformával áll összefüggésben. Magyarországról nem igazán léteznek ide vonatkozó felmérések, bizonyos becslések 100 ezer főre (1 százalékra) taksálják a vegetáriánusok táborát.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: gyümölcs, zöldség, állattenyésztés, húsfogyasztás, vegetarianizmus
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
Fontos határidő: március 31-ig teljesítendő az éves nitrát ...
A KWS tovább erősíti ügyfélközpontú működését Magyarországon
Kertészkedés szintet lépve – Miért az emelt ágyás a bőséges ...
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
A korai gyommentes kukorica kulcsa – a pre-poszt technológiában ...
Rangos kitüntetést kapott Fórián Zoltán, az AgrárUnió állandó ...
Ősszel elvetni, tavasszal (nem) elrontani – Néhány gondolat a ...
Gyomirtási tapasztalatok egy változó technológiai ...
