A víz alatti földműveseké a jövő?

Naponta 30–35 ezer hektár termékeny talaj tűnik el bolygónkról az ember is által okozott természeti hatások (aszály, sivatagosodás, erózió, árvizek) miatt. Ha elfogy a föld, növénytermesztésre akár a tengerek, óceánok, nagyobb tavak mélye is alkalmas lehet. Így gondolja az olasz Sergio Gamberini is, aki 2012-ben két nagy hobbija, a búvárkodás és a kertészkedés egyesítésével ötlötte ki meglepő projektjét. A Nemo kertjének nevezett vállalkozás mindössze néhány átlátszó, levegővel töltött ballonnal indult, ezeket horgonyozták le a víz fenekére. A belsejükbe magokkal teleültetett cserepeket helyeztek el, és hamarosan megtörtént a csoda: a növények kikeltek és fejlődni kezdtek.

A víz alatti gazdálkodás nem eleve elvetélt gondolat, hiszen az állandó hőmérséklet és a természetes párolgás tökéletes üvegházi környezetet teremt. A tengeri élővilágra szinte egyáltalán nincs hatással, bár a ballonok labirintusát szívesen használják élő- vagy búvóhelyként a halak és más kisebb teremtmények. A rendszer önfenntartó, hiszen csupán annak a (szabályozottan bejutó) víznek a sótalanítását kell megoldani, amely a növények öntözésére szolgál.

Ez óriási spórolást jelentene a mai állapotokhoz képest, hiszen a világszerte felhasznált édesvíz 70 százalékát jelenleg a mezőgazdaság fogyasztja el. Az új megoldás révén viszont a bőségesen rendelkezésre álló sós vizet fordítanánk erre a célra. További előny, hogy a tenger mélyén az aszályok vagy áradások sem sújtanák a termést – igaz, egyelőre nem szabad több hektáros víz alatti búzatáblákban gondolkodnunk, a módszer elsősorban a zöldségtermesztés megreformálására volna alkalmas.

Nem egyszerű a nyomásnak hosszabb ideig ellenálló ballonok megalkotása és lehorgonyzása sem, vagyis annak a környezetnek a megteremtése, ahol az ötletgazdák által „agrinautáknak” nevezett „tengermélyi földművesek” dolgozhatnak. A hatalmas medúzáknak tűnő átlátszó gömbök állítólag elegendő napfényt (a felszíni mennyiség körülbelül 80 százalékát) bocsátanak át ahhoz, hogy a növények tökéletesen megérjenek. Mivel a zárt rendszerekben nincsenek kórokozók, kártevők, ezért vegyszereket sem kell használni a termesztés során. A tápanyag-utánpótlás folyadék formájában történik, mint a már bevált és a szárazföldön sokfelé alkalmazott hidroponia esetében.

Nemo kertje ma már nem csupán fantáziadús ötlet, hiszen az észak-olaszországi Savona közelében, a Noli-öböl mélyén évek óta működik a 100 négyzetméter kiterjedésű kísérleti telep. A parttól 100 méteres távolságban 5 nagyméretű ballonban folyik a gazdálkodás, amelyek 6–10 méteres mélységben lebegnek a tengerben.

Forrás: szantoveto.blog.hu, Fotó: nemosgarden.com