víz alatti gazdálkodás

A víz alatti földműveseké a jövő?

Ha ilyen ütemben pusztul és fogyatkozik a termőtalaj, előbb-utóbb komolyan kell vennünk a tenger mélyén folytatott gazdálkodás ma még őrültnek tűnő ötletét. Az első víz alatti kertet már megépítették, és meglepően hatékonyan működik.

Naponta 30–35 ezer hektár termékeny talaj tűnik el bolygónkról az ember is által okozott természeti hatások (aszály, sivatagosodás, erózió, árvizek) miatt. Ha elfogy a föld, növénytermesztésre akár a tengerek, óceánok, nagyobb tavak mélye is alkalmas lehet. Így gondolja az olasz Sergio Gamberini is, aki 2012-ben két nagy hobbija, a búvárkodás és a kertészkedés egyesítésével ötlötte ki meglepő projektjét. A Nemo kertjének nevezett vállalkozás mindössze néhány átlátszó, levegővel töltött ballonnal indult, ezeket horgonyozták le a víz fenekére. A belsejükbe magokkal teleültetett cserepeket helyeztek el, és hamarosan megtörtént a csoda: a növények kikeltek és fejlődni kezdtek.

A víz alatti gazdálkodás nem eleve elvetélt gondolat, hiszen az állandó hőmérséklet és a természetes párolgás tökéletes üvegházi környezetet teremt. A tengeri élővilágra szinte egyáltalán nincs hatással, bár a ballonok labirintusát szívesen használják élő- vagy búvóhelyként a halak és más kisebb teremtmények. A rendszer önfenntartó, hiszen csupán annak a (szabályozottan bejutó) víznek a sótalanítását kell megoldani, amely a növények öntözésére szolgál.

víz alatti földművelés

Ez óriási spórolást jelentene a mai állapotokhoz képest, hiszen a világszerte felhasznált édesvíz 70 százalékát jelenleg a mezőgazdaság fogyasztja el. Az új megoldás révén viszont a bőségesen rendelkezésre álló sós vizet fordítanánk erre a célra. További előny, hogy a tenger mélyén az aszályok vagy áradások sem sújtanák a termést – igaz, egyelőre nem szabad több hektáros víz alatti búzatáblákban gondolkodnunk, a módszer elsősorban a zöldségtermesztés megreformálására volna alkalmas.

Nem egyszerű a nyomásnak hosszabb ideig ellenálló ballonok megalkotása és lehorgonyzása sem, vagyis annak a környezetnek a megteremtése, ahol az ötletgazdák által „agrinautáknak” nevezett „tengermélyi földművesek” dolgozhatnak. A hatalmas medúzáknak tűnő átlátszó gömbök állítólag elegendő napfényt (a felszíni mennyiség körülbelül 80 százalékát) bocsátanak át ahhoz, hogy a növények tökéletesen megérjenek. Mivel a zárt rendszerekben nincsenek kórokozók, kártevők, ezért vegyszereket sem kell használni a termesztés során. A tápanyag-utánpótlás folyadék formájában történik, mint a már bevált és a szárazföldön sokfelé alkalmazott hidroponia esetében.

Nemo kertje ma már nem csupán fantáziadús ötlet, hiszen az észak-olaszországi Savona közelében, a Noli-öböl mélyén évek óta működik a 100 négyzetméter kiterjedésű kísérleti telep. A parttól 100 méteres távolságban 5 nagyméretű ballonban folyik a gazdálkodás, amelyek 6–10 méteres mélységben lebegnek a tengerben.

Forrás: szantoveto.blog.hu, Fotó: nemosgarden.com

Tags: növénytermesztés, mezőgazdaság, üvegház, Olaszország, hidroponia

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom