A fejlődés útja a tudomány alkalmazása – 22. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

A szervezők nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a rendezvény összekötő kapocs legyen a növényvédelmi kutatás, és az azt hasznosító növényvédelmi gyakorlat között. Az előadások témái ennek megfelelően válogatták össze a szervezők: napjaink kutatási eredményeit és azok gyakorlati alkalmazásának a lehetőségeit, az EU növényvédő szer engedélyezésének aktualitásait, és a növényvédelem több egyéb praktikus kérdését. Az előadások sokszínűsége a növényvédelmi szakma sok szereplőjét vonzotta az októberi rendezvény helyszínére, a Debreceni Akadémiai Bizottság székházába.

A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum első programpontja évek óta a Gulyás Antal emlékérem átadása, melyet ez alkalommal az idén 80 éves dr. Kajati István érdemelt ki. A kitüntetett életútját Dr. Kövics György a DE Növényvédelmi Intézet vezetője mutatta be, melyről egy rövid összegzést cikkünkben is teszünk. A laudációt követő plenáris előadások számos aktuális növényvédelmi kérdéssel foglalkoztak, melyekből szintén szemezgetünk írásunkban.

Új lehetőségek az előrejelzésben

A kártevő rovarok előrejelzésének ma már alapvető eszközei a csalogató anyagokon alapuló rovarcsapdák, melyek kifejlesztésében, tökéletesítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az MTA Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztályának nemzetközi hírű kutató csapata. A kutatócsoport vezetője, Dr. Tóth Miklós ezúttal a kártevők táplálkozásával kapcsolatos ingereken alapuló illatcsapdák fejlesztéseinek legújabb, már a gyakorlatban is alkalmazható eredményeiről számolt be. A kutatómunkát már hosszú évek óta Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetével együttműködésben végzik, aminek eredményeként számos szexferomon- és illatcsapda áll a gazdálkodók rendelkezésére.

A témával kapcsolatban Tóth Miklós professzor úr leszögezte: a szexferomoncsapdák a kártevő specifikus előrejelzés megbízható eszközei rengeteg faj esetében, azonban bizonyos helyzetekben ezeknél mégis előnyösebb a nőstényeket is fogó illatcsapdák alkalmazása. Ez utóbbiak használatából származó előnyök:

• Mivel nőstényeket is fognak, így ezek rajzása is nyomon követhető, és pontosabban meg lehet állapítani a tömeges peterakás idejét.
• Légtérterítéses védekezési módszer alkalmazásakor is képesek jelezni a kártevő rajzását, amire a szexferomoncsapdák nem alkalmasak.
• Bizonyos fajok esetében jelenleg nincsenek hatékony szexferomoncsapdák – az előrejelzésük illatcsapdákkal oldható meg.

A felhasználási területüket illetően Dr. Tóth Miklós három esetet emelt ki:

• Almamoly esetében a kutatócsoport olyan csalétek összetételt fejlesztett ki, ami nem szexuális, hanem táplálkozási ingereken alapul, és alkalmas a faj rajzáskövetésére. Ennél a fajnál gyakori védekezési módszer a légtérterítés (vagyis a gyümölcsös légterének elárasztása a faj szexferomonjával, ami megakadályozza a hímek és nőstények egymásra találását, ezáltal a peterakást), amikor a feromoncsapdák nem használhatók rajzáskövetésre. Az illatcsapda ilyen körülmények között is működik, és az almamoly mellett más kártevőket (almafaszitkár, gesztenyemoly, rügysodró tükrösmoly) is fog.
• Bagolylepkék esetében is jó eredménnyel kecsegtető fejlesztések folynak. A szexferomoncsapdák alkalmassága az előrejelzésre fajonként eltérő, és egyes esetekben ugyanolyan vagy jobb hatékonysággal alkalmazhatók az illatcsapdák. Pl. saláta bagolylepkénél azonos vonzóképességű a két csalétek típus, az ipszilon bagolylepke estében azonban lényegesen jobb az illatcsapda vonzóképessége, ezért megbízhatóbb előrejelzést ad.
• A kukoricamoly előrejelzésében hosszú időn keresztül problémát jelentett, hogy a csalétkekben lévő szintetikus szexferomonok nem működtek megfelelően, így ezek a csapdák sok esetben nem voltak alkalmasak a rajzás megfigyelésére. Több éves kutatómunkával sikerült olyan, hímeket és nőstényeket is fogó csalétekkombinációt kialakítani és vizsgálni, ami megbízhatóan jelzi a faj rajzását. Az új csapdákat hazánkon kívül több közép- és dél-európai országban is kiváló eredményekkel tesztelték, és néhány éve már kereskedelmi forgalomban is kapható.

Növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról

Egyes növényvédő szer hatóanyagok Európai Uniós jóváhagyásával kapcsolatos aktualitásokat osztott meg a fórum résztvevőivel Gábriel Géza (Földművelésügyi Minisztérium). Mint elöljáróban elmondta, az EU-ban működik a világ legszigorúbb növényvédő szer engedélyeztetési rendszere, ami alapvetően a felhasználók és az előállított mezőgazdasági termékek fogyasztóinak védelmét szolgálja. Ugyanakkor lobbiérdekek nyomása alatt, sokszor politikával átitatva születnek döntések. Ennek egy „szép” példája a glifozát évek óta húzódó kálváriája, amivel korábban számos írás foglalkozott, így ezt most nem részletezzük. A jelenlegi helyzetet összegezve Gábriel Géza elmondta: a vita már gazdálkodók által is érezhető hatása, hogy a polietoxilált-zsíramin adalékanyagot tartalmazó glifozát készítmények engedélyét visszavonták. Időközben elkészült az Európai Vegyianyag Ügynökség állásfoglalása, mely kimondja, hogy a glifozát nem rákkeltő, nem mutagén és nem reprotoxikus. Ez persze nem jelenti azt, hogy a viták rövid úton lezárulnak, hiszen októberre már 1,3 millió aláírás gyűlt össze Európa szerte a glifozát ellen. Az előadó a hivatalos magyar álláspontot is ismertette, miszerint nincs olyan szakmai érv, ami miatt az engedélyt ne lehetne 15 évre meghosszabbítani, de várhatóan kompromisszumos megoldás fog születni ezen a téren.

A glifozát ügye mellett egy másik ingoványos terület a szintén számos gazdálkodót érintő neonikotinoid rovarölő szerekre vonatkozó korlátozások. Ennek értelmében három, ebbe a csoportba tartozó hatóanyag felhasználását korlátozták méhek által látogatott kultúrákban. A moratórium letelte után szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé vált ezeknek a csávázó szereknek a használata, de – mint Gábriel Géza elmondta – a bizottság további korlátozásokat tervez. E szerint a későbbiekben csak üvegházi használatuk lenne lehetséges. Gábriel Géza a döntés visszáságaira, hátulütőire is felhívta a figyelmet:

• A moratóriumot megalapozó indokok nem nyertek egyértelmű bizonyítást.
• A bejelentett méhpusztulások 95%-a nem növényvédelmi eredetű, és a fennmaradó 5% pedig a nem előírásszerű felhasználásból ered.
• A neonikotinoid csávázószerek korlátozásával a gazdáknak más megoldás után kellett nézniük, aminek következtében egyéb rovarölő szerek (pl. klórpirifosz) felhasználása jelentős mértékben megnőtt.

Összegzésében az előadó kifejtette: a bizonyítottan veszélyes anyagok kivonása mellett az integrált növényvédelemhez kötődő alapvető érdek a biztonságosnak ítélt növényvédő szerek megtartása. Ehhez azonban tisztán tudományos eredmények alapján kell döntéseket hozni, ami sok esetben nehezen valósul meg.

Technológiai kérdések

A rendezvényen több növényvédő szer gyártó cég is képviseltette magát előadásokkal, melyekben számos gyakorlati növényvédelmi problémát felvetettek, illetve megoldást kínáltak hozzá. Gubicskó László (BASF Hungária Kft) a triazol származék fungicidek kiváltási lehetőségeiről beszélt, majd Horváth Tamás (Syngenta Kft) az alkalmazástechnika jelentőségére világított rá. Előadásában számos példával alátámasztva mutatta be a gépek műszaki állapotának, kalibrálásának, a kezelés időzítésének vagy a fúvókák megfelelő megválasztásának a jelentőségét. Papp Zoltán (Dow Agrosciences Kft.) a nyári gyomok jelentőségére világított rá a repce fejlődésének őszi időszakában. Ezek a fajok az utóbbi években egyre később jelentkező őszi fagyokig versengésre kényszerítik a repcét, ami a termésre is hatással van. Popovics István (DuPont Magyarország Kft.) a repcefénybogár piretroid rovarölő szerekkel szemben mutatott egyre nagyobb fokú rezisztenciájára hívta fel a figyelmet, amire eltérő hatásmódú inszekticidek alkalmazása ad megoldást.

A magyar növényvédelem közkatonája

A Gulyás Antal emlékérem 2017. évi kitüntetettje az idén 80 éves dr. Kajati István, aki a növénykórtan, a növényvédelmi hatósági munka, a szakigazgatás és a növényorvoslás fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájával érdemelte ki ezt az elismerést.

Kajati István Nyíregyházán született és nevelkedett, majd felsőfokú tanulmányait a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végezte, ahol 1960-ban szerzett diplomát. Első munkahelye az akkor még Mikepércsen működő Hajdú-Bihar Megyei Növényvédő Állomás, ahol 10 évet dolgozott növénykórtanos szakemberként és a biológiai labor vezetője lett.

1969-ben helyezték Budapestre, az FM Növényvédelmi Szolgálat Központi Karantén Laboratóriumába. Az intézmény 1973-ban költözött a Budaörsi útra, innentől mindvégig itt szolgált, a „magyar növényvédelem közkatonájaként” – ahogy saját magát illette. Közel 20 évig irányította a Növénykórtani Osztályt, s ezen keresztül az állomási hálózat növénykórtani szakterületét. Számos szakmai program vezetőjeként tevékeny részese volt a magyar növényvédelmi hálózat nagy korszakának. Szakmai munkája mellett a növényorvos társadalmat segítő közéleti tevékenysége is példaértékű. Már 1987-ben javaslatot tett a MÉM NAK vezetői értekezletén a növényorvos magángyakorlatra, a növényorvosi vény és a növényorvos képzés hazai bevezetésére. Létrehozta 1990-ben a Növényorvosi Bizottságot, a társ-kamarákkal (Orvosi Kamara, Magyar Állatorvosi Kamara) elfogadtatta az általa létrehozott Növényvédő Kamarák Országos Szövetsége közös platformját. Kajati István nevéhez kötődik az Orvosok, Állatorvosok és Növényvédő Mérnökök – leendő Növényorvosok – Első Országos Fóruma, 1992-ben. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2000-ben, és kapott szabadalmi védelmet a kamara ma már jól ismert logója.

Szerző: AgrárUnió