Támadás a repce ellen! A kártevők már készülnek!

Néhány nap és megkezdődik az őszi káposztarepce vetése. Ebben a növénykultúrában az őszi időszak főleg a rovarkártevőkről szól. Ismerkedjünk meg velük!

Rövidesen országszerte megkezdődik a repce vetése, ezzel pedig megkezdődik a 2018 évi termést befolyásoló növényvédelmi munkák sora is. Sajnos ez a fontos növényünk nagyon sok rovarkártevő számára jelent táplálékot, így már az őszi időszakot sem lehet „megúszni” az ellenük való védekezés nélkül.

földibolha

Az ősz egyik legnagyobb gondot okozó kártevői a földibolhák. Különösen meleg, száraz őszökön jelentenek nagy problémát a kártételükkel. A repcetáblákra történő folyamatos betelepedésük szerencsétlen esetben akár többszöri védekezést is igényelhet a kártétel megakadályozására. Több faj egyidejűleg van jelen és károsít. A legtöbb földibolha esetében csak a kifejlett egyed okoz komolyabb kárt, ezek a keresztesek földibolhái gyűjtőnév alatt szerepelnek. Van azonban, amelynél kifejlett egyed és a fejlődő lárva egyaránt károsít, ez pedig a nagy repcebolha. Kártételük elsősorban a repce szik-2 leveles állapotában jelent nagy veszélyt, amikor rágásukkal lyukakat hámozgatnak a sziklevélen, valamint a fiatal lombleveleken. Kezdetben az alsó levéllemez még ép, azonban az idő múlásával ez átszakad, és apró lyukak keletkeznek. Erős kártétel esetén a fiatal növény a fokozott vízvesztés és a fotoszintetizáló felület csökkenése miatt vontatottan fejlődik, de akár ki is pusztulhat. Az ellenük való védekezésre jó lehetőséget biztosított korábban a neonikotinoid hatóanyagú készítményekkel elvégzett csávázás. Ez a lehetőség a hatóanyagok felhasználásának korlátozása miatt egy időre teljesen elveszett, viszont már a tavalyi évben is volt és az idén is van lehetőség korlátozott területen történő felhasználásukra. A magra való felvitelük nagy segítség ugyan a bolhák elleni védekezésben, de nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy az ilyen maggal vetett területeken nem kísérjük figyelemmel a bolhák „munkálkodását”. Ugyanis hiába szívódnak fel ezek a hatóanyagok a növénybe, hiába jutnak el a levélbe és hiába pusztítják el a levélből fogyasztó rovarokat, erős vagy extrém méretű fertőzés esetén önmagukban nem tudják megvédeni a fiatal repcenövényt. Hatásukat ugyanis gyomorméregként fejtik ki, tehát a hatáskifejtéshez a rovarnak „harapni kell” a növényből. Erős betelepedés esetén már az „egy harapás” is komoly kártétel, így kedvezőtlen esetben – a földibolhák tömegei mellett - a növény elpusztulhat. Ilyen erős, vagy extrém fertőzés esetén mindenképpen szükség van állománykezelésre. Azonban itt sem mindegy, milyen hatóanyagú készítményt választunk!

Egyenlőtlen küzdelem a földibolha ellen
Egyenlőtlen küzdelem

Az egyszerű és olcsó, taglózó hatású piretroidok hatásosak, az éppen a területen lévő kártevőket elpusztítják ugyan, de a kezelés után 1-2 nappal már nincs hatásuk, az akkor érkező földibolhák már vígan falatozhatnak. Ezért olyan hatóanyagú készítményeket válasszunk, amelyek tartamhatással rendelkeznek, lehetőleg ne csak kontakt, hanem gyomorméreg, netán gázhatásuk is legyen. Ilyen hatóanyag a klórpirifosz, amely az őszi időszakban engedélyezett a repcében történő felhasználásra. A földibolhák kártételét az egyenetlenül kelő állomány, a lassan és vonatottan fejlődő növények szenvedik meg leginkább, így a kártételük elleni védekezés első lépése, hogy elősegítsük a növény gyors fejlődését, így az minél hamarabb nőjön ki a kártevők „foga alól”. Így a vízmegőrző talajművelés, az aprómorzsás magágy készítése, az egyenletes vetésmélység biztosítása elsődleges fontosságú, hogy a repce kirobbanjon a talajból és minél előbb hagyja el a veszélyes szik-4 lombleveles állapotot. A kártevő egyik napról a másikra is képes kellemetlen meglepetést okozni, ezért nagyon fontos, hogy a kelő állományunkat naponta ellenőrizzük, figyeljük a betelepedést, a kártételt. A betelepedés általában a szomszédos árvakelésű repcével fedett, illetve a keresztesvirágú gyomnövényekkel fertőzött területek felől történik. Amennyiben a szik-2 lombleveles repcében a növények 10%-án 1-2 rágásnyomot találunk, akkor érdemes megkezdeni a védekezést.

Tipikus őszi repcekártevő a repcedarázs álhernyója. Bár az ellene való védekezés lényegesen könnyebb, mit a földibolhák elleni, nem szabad lebecsülnünk, veszélyes ellenfél lehet. Ha nem figyelünk, akkor kártétele egyik napról a másikra eltüntetheti a repcét, mivel az álhernyó az összes zöld növényi részt szívesen fogyasztja, így tarrágásra is képes.

A repcedarázs álhernyója és jellegzetes kártétele
A repcedarázs álhernyója és jellegzetes kártétele

Megjelenésére szintén a meleg, száraz, hosszan tartó őszökön kell számítanunk. A táblákon általában foltokban jelenik meg. Kezdetben karéjozó rágását találhatjuk meg a leveleken az eleinte még zöld hernyónak, amely általában a levél fonáki részén tartózkodik. Fejlődése során a lárva színe a zöldből szürkés-feketére vált. Ekkor jelenti a legnagyobb veszélyt, ilyenkor fogyasztja ugyanis a legnagyobb mennyiségű táplálékot, így a kezeléssel ne várjuk meg ezt az állapotot. Veszélyességi küszöbértéke 2-4 db négyzetméterenként. Az ellene történő védekezés viszonylag egyszerű, könnyű eltalálni a levélen, ellene a kontakt hatású pirteroid hatóanyagú készítmények olcsó és jó hatékonyságú megoldást jelentenek. A földibolhák elleni védekezésre használt készítmények a repcedarázs álhernyója ellen is eredményesen használhatók, így könnyen előfordulhat, hogy egy kezeléssel mindkét kártevő ellen védekezni tudunk.

Az elmúlt években erősödő kártétellel jelentkezik a kis káposztalégy, amely elsősorban az ország nyugati részén vetett repcékben károsít. A kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a repcenövény gyökérnyaki részén rágnak, de később befúrják magukat a gyökérbe is. A jól fejlett és erős állományokban kártételének nincsenek látható tünetei, sőt, az őszi időszakban kártételének ritkán láthatók a nyomai. Amennyiben növekedésében visszamaradt, fakó színű, vagy kékes-lilás elszíneződésű növényeket találunk, ott elképzelhető a káposztalégy lárvájának kártétele. Erre leginkább a táblaszéleken, a táblák forgóin számíthatunk. A kártevő elleni védekezésben a neonikotinoid hatóanyagú készítményekkel történő csávázás segíthet, illetve a repülő egyedeket a földibolhák és repcedarázs elleni védekezés gyéríti. Erős fertőzésre számítva meg kell fontolni rovarölőszeres talajfertőtlenítő készítmények felhasználását.

A repce őszi kártevői között mindenképpen meg kell említeni a rágcsálók, leginkább a mezei pocok elleni védekezés szükségességét. Aszályos évjáratokban - amikor az év során csak rövid csapadékos időszakok fordulnak elő - számíthatunk a mezei pocok felszaporodására. Ezek az ősz során betelepülnek a bőséges táplálékot biztosító repcetáblákra. Erre leginkább a műveletlen területek –csatornapartok, közút vagy vasút, tanyahelyek – felől számíthatunk. Amennyiben az őszi területbejáráskor 1-2 db lakott pocokjáratot találunk 100 négyzetméteren, védekeznünk kell, különben tavaszra komoly állományvesztést könyvelhetünk el. Védekezésre a cink-foszfid hatóanyagú –kis kiszerelésben szabadforgalmú – készítményt használhatunk, amellyel meghatározott feltételek mellett, kézzel szigorúan a lyukba adagolva (2-3 szem/járat, 0,6-1,5 kg/ha) végezhetjük el az irtást. Fontos tudni, hogy a hatáskifejtéshez a rágcsálónak el kell fogyasztania a készítményt, amely viszont nedves körülmények között hamar elbomlik, hatástalanná válik. Így nedves, csapadékos időjárás esetén ne juttassuk ki. A készítmény rendkívül mérgező a vadon élő állatokra, ezért a talaj felszínére kijuttatni szigorúan tilos!

Mezei pocok kártétele
Mezei pocok kártétele - nem sok mindent hagy

Végül, nem szabad elfeledkezni azokról a „kártevőkről”, amelyek ellen viszont nem védekezhetünk. A vadon élő állatokról van szó, amelyek az ősz és tél során akár komoly károkat is okozhatnak az állományunkban. Ha például egy-egy nagyszámú őzcsapat rátelepszik a táblánkra, akkor nincs más lehetőségünk, mint a riasztás.

A jó repcetermés legfontosabb eleme a sikeres áttelelés, amelynek feltétele, hogy megfelelő tőszámú és megfelelő fejlettségű növényállomány menjen a télbe. Minden egyes őszi beavatkozásunknak ezt kell szolgálnia, így a rovarkártevők elleni védekezésnek is, amelyek a növényállomány gyengítésével rontják az áttelelés esélyeit.

Szerző: AgrárUnió

Tags: növényvédelem, vetés, repe, őszi káposztarepce, rovarkártevők, földibolha, repcedarázs , káposztalégy, mezei pocok

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom