TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 63.738,05 Ft (tonna)
Napraforgómag: 139.787,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.469,20 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.667,06 Ft (tonna)
Repcemag: 154.021,93 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.053,63 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 645 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,83000
USD: 367,33000
CHF: 405,35000
GBP: 462,58000
Hirdetés
Kockázatok és változások

Kockázatok és változások

Hírek - 2017.05.22

Interjú Füzesi Dániellel, a Mabisz agrártagozatának elnökével A Magyar Biztosítók Szövetsége mezőgazdasági tagozatának elnökével, Füzesi Dániellel áttekintettük, milyen törvények keletkeztek, illetve milyen fejlődésen keresztül jutott el az agráriumot biztosító társaságok közössége, hogy bátran vállaljon kockázatot az ágazatban.

– 2012 óta volt-e újabb jogszabályváltozás?

– Gyakorlatilag folyamatosan módosítanak. Megváltozott a forrás is a háttérben. 2013-ban megjelent a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja. A biztosításidíj-támogatás mint intézkedés a vidékfejlesztési forrásba került az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az EMVA részeként. Ez a változás megjelent a későbbi szabályozásokban is. 2015-ben pedig új nevezéktant vezetett be az MVH. Ekkor a növények kódját teljesen átstrukturálták, emellett kismértékben évről évre változik, idén tíz növény kikerült, másik tizenegy növény bekerült a listába. Ehhez kellett igazítani a struktúrát, a szerkezetet: voltak például olyan növények, amelyeket keveréktakarmányoknak neveztek át. Ez kevésbé befolyásolja a kockázatot és az egész rendszert. Azután 2016-ban bevezették az őszi fagykártérítést. Valamennyi tagországban, így Magyarországon is mindig megjelennek új igények a termelők részéről.

Díjtámogatás csak növényekre

– Milyen elemeket tartalmaz a csak a növénytermesztésben használt csomag?

Jég-, tűz-, vihar-, tavaszi fagy-, őszi fagy-, téli fagy-, aszály-, felhőszakadás-, árvízkár elleni konstrukció van a csak növénytermesztésben használt biztosítási csomagban. Csak növények után van díjtámogatott biztosítás.

– A Mabisznak vannak társult tagjai. Kik vesznek részt ennek a folyamatnak az összehangolásában: EU-gazdák, pénzügyi szervezetek, biztosítók?

– A biztosítók részéről a Mabisz összefogja ezt a tevékenységet. A munkacsoportokban a tagbiztosítók is megjelennek, főként az adott szakterülettel foglalkozó biztosítók: az Allianz, a Generali, a Groupama, amely a növényvédelemben főként részt vesz. Ők foglalkoznak nagy tételben mezőgazdasági biztosítások kötésével. 2016-ban kibővült a kör, mert egy osztrák jégkárbiztosító létrehozta a magyarországi fióktelephelyét. Tavaly be is lépett a Mabiszba. Korábban határon átnyúló szolgáltatást nyújtottak, és csak növényre vállalnak kockázatot.

– Az állat-, növény-, ingó- és ingatlanértékre mennyire van komplex biztosítási igény?

– Az elmúlt hat évben nagy léptékű változás nem történt e téren. Vagyonbiztosítás keretein belül igényelhető az ingatlanra, vagyontárgyakra, műszaki berendezésekre biztosítás. Ez a növényvédelemmel foglalkozó három nagy biztosítónál rendelkezésre áll. Az állatbiztosítás is elérhető mind a három nagy biztosítónál – a fő haszonállatfajtákra. A megfelelő volument azonban előírják a biztosítók. A mezőgazdasági szakvizsgával rendelkező üzletkötők személyre szóló ajánlatot adnak, megvizsgálják az adott helyzetet, a gazdaságot. S nyilván nem egyedül például a juhra adnak ajánlatot, hiszen ott van mellette az épület vagy a szántóföldi termelés is. A biztosító azt szereti, ha kompletten biztosíthatja a gazdaságot.

Fix költségvállalás

– Mennyire vannak tisztában a gazdaságok azzal, hogy vannak biztosítási lehetőségek, mennyire élnek ezekkel a konstrukciókkal? Milyen az igény, hány mezőgazdasági gazdálkodó rendelkezik ma biztosítással Magyarországon?

– Többfajta nyilvántartás létezik, becsült adatok szerint 30 ezer mezőgazdasági termelő lehet az országban, akit biztosítunk. Ennyi lehet a mezőgazdasági termelőkből a biztosítottak aránya. Minél nagyobb az üzemméret, minél jobban megjelenik a pénzügyi szemlélet egy gazdaságnál, annál inkább keresik a gazdák ezt a lehetőséget. A biztosítással előre látható, tervezhető fix költséget vállal az illető gazda, ezért ő fedezetet vásárol a különböző elemi károkra. Ha valaki nem vesz biztosítást, az adott évben jelentkező természeti csapás egyszeri nagy bevételkiesést jelent. Amennyiben van biztosítása, akkor az illető előre látja, hogy milyen szolgáltatást fog nyújtani a biztosító, milyen káresemény alapján mennyit fog téríteni, illetve látja annak a díját, amellyel tervezni tud. Ha tehát bizonyos üzemméret felett megjelenik a pénzügyi szemlélet, akkor inkább ezt a fix költséget vállalják, és ezzel jelentős mértékben tudják a természeti csapások miatti hozamingadozás anyagi veszteségeit mérsékelni.

– Milyen nagyságrendű gazdaságnál éri meg a biztosítónak biztosítani?

– A biztosítók a kistermelőket éppen úgy szívesen fogadják, mint a nagytermelőket, mindkét szegmensnek van előnye és természetesen hátránya is. A mezőgazdasági módozatokban ágazaton belül az üzemi szintű árutermelő mezőgazdasági tevékenységet kezeljük, s nem a saját célra, családi önellátásra történő háztáji gazdálkodást.

– Milyen haszonkulccsal dolgoznak az üzletkötők, és növekedett-e a kötések száma? Milyen kárigények jelentkeznek; a biztosítók mennyit fizettek ki a károkra?

– A konkrét üzletkötői jutalék üzleti titoknak számít, érthetően nem szívesen osztjuk meg a nyilvánossággal. Az utóbbi években egyre fokozottabb a verseny, főleg a szolgáltatások területén. 2009–2011 között nagyon elszaladtak a biztosítók a díjversenyben, aminek az lett a következménye, hogy 2011-ben az egyik régi szereplő kivonult a piacról, és gyakorlatilag a többiek is fontolgatták, hogy egyáltalán érdemes-e ebben az ágazatban jelen lenni. Azóta a biztosítók tanultak a saját hibájukból, most szolgáltatási versenyről beszélhetünk. Nem zajlik erőltetett, féktelen díjverseny, viszont a termelőnek érdemes alaposan utánanézni, hogy milyen szolgáltatás van a fizetendő díj mögött. Alaposan el kell olvasni a feltételeket, különösen a szolgáltatásra vonatkozó részt.

Nem biztosított kivételek

– Mely állatcsoportokat tudják biztosítani?

– Az állattartásnál, a haszonszerzési célzattal, árutermelésre tartott állatoknál hasonló konstrukciókat alkalmazunk, mint a növénytermesztésben. A sertés, a különböző baromfik, a szarvasmarha, a juh és egyéb nagy testű jószágok vannak benne a csomagban. A száj- és körömfájásra, a sertéspestisre, vagyis az állami kártalanítás alá tartozó betegségekre mindhárom biztosítónak van egy úgynevezett kiegészítő módozata, hiszen a konkrét kárt megtéríti az állam. A FAO-rendelet alapján a járványügyi megelőzési rendszer Németországtól az Amerikai Egyesült Államokig működik a világban. Szintén a nemzetközi leírásokban szereplő betegségek esetén az állam teljes kártalanítást vállal a járvány terjedésének megakadályozása végett. Leöli a jószágot, zárlatot rendel el, fertőtlenítést végez. Ezeket a járványvédelmi intézkedéseket az állam végzi el, az állatállományban keletkezett kárt pedig piaci áron megtéríti a termelőnek. Gond akkor van, ha az adott telepen leölik az állatállományt, de a betegség terjedését nem tudják megakadályozni, és egy nagyobb körzetben szállítási tilalmat rendelnek el. Ennek kiterjedése attól függ, hogy milyen betegségről van szó. A madárinfluenzánál három kilométeres védőkörzeteket és tíz kilométeres megfigyelési körzeteket határozott meg a hatóság, ahonnan nem lehetett állatot szállítani. Amennyiben a termelőnél nem üti fel a fejét a betegség, de beleesik ebbe a zónába, akkor sem fog tudni szállítani, nem fogja tudni a készterméket elhelyezni, legyen az tojás vagy vágócsirke. És bár megfelelő állat-egészségügyi higiéniával rendelkezett, nála nem fog az állam semmilyen kárt megtéríteni, hiszen ez esetben nem volt semmiféle hatósági intézkedés. A három biztosítónál eltérőek a feltételek, hogy pontosan ki és mit szolgáltat ilyen esetekben.

Továbbá ide tartoznak a betegség- és baleset-biztosítások. Itt is eltérő a három biztosító gyakorlata. Gyakorlatilag az egyedi állatbetegséget okozó károktól kezdve a baleseti kockázatokon keresztül a technológiai elhullást jelentősen meghaladó kockázati károk fedezetéig terjed a biztosító kockázatvállalása.

– Tavaly milyen káreseményből volt a legtöbb, összkárban mennyit fizettek ki a biztosítók?

– A versenyjogi aggályok miatt a Mabisz is nagyon óvatosan kezelte az ágazati becsült adatokat. De elmondhatjuk, hogy a leggyakoribb kockázati esemény változatlanul a jégkár. A tavaszi fagy szintén rendszeresen előfordul évről évre, tavaly is, idén is már belefutottunk. Az elmúlt években egyre több a kárbejelentés.

– Mi az, amire egyáltalán nem vállalnak kockázatot?

– Méhekkel, halakkal, hobbiállatok biztosításával nem foglalkozunk. Ez idegen a mezőgazdasági szakterülettől. Nagyon sokszor keresnek meg minket, hogy a méhkaptárakra vállaljunk lopáskárt. A gazdák kint hagyják több hétre a kaptárakat az akácosban, és idegenek ellopják őket. Vannak ugyan GPS-jeladóval ellátott kaptárak, ám ezekre mégsem vállalunk fedezetet.

Viszontbiztosítások

– Mennyire jellemző, hogy a biztosítótársaságok a bankszektorral együttműködnek, és együtt adnak garanciát?

– Jellemző, hogy minden biztosítótársaságnak van – egy általában nem kizárólagos – együttműködése egy bankkal. Az EU-s pályázatoknál a finanszírozó előírja a biztosítási védelmet, vagy ha nem is az EU-s pályázat, hanem hitel miatt. Egyéb finanszírozási konstrukciók esetén is előírhatják a biztosítási fedezet meglétét. Ilyen esetekben kérik a biztosításról az igazoláskötvényt, illetve sokszor azt is igénylik, hogy társbiztosítottként jelzálogjogosultként jegyezzük be az adott finanszírozott szerződést. Több banknak is szoktunk hitelfedezeti igazolásokat adni. Ám a nagyobb bankok portfóliójában megtalálhatók a mezőgazdasági termelők, mindenki igyekszik kiszolgálni a termelői igényeket, beruházáshiteleket, valamint faktoringszolgáltatásokat nyújtanak az EU-s támogatásokra.

Nagyobb összkár esetén, például árvíznél és jégverésnél, a biztosítók mögött saját kockázatkezelési politikájuk jelenik meg. Különböző módokon kezelik a biztosítók a kockázatokat. A legáltalánosabb megoldás a viszontbiztosítás. A biztosító a saját kockázatát a nemzetközi biztosítási piacra helyezi ki. Minden biztosító viszontbiztosít.

– Az ügyfélnek milyen feltételeket kell teljesítenie, hogy egyáltalán szóba álljanak vele?

– Nincs meghatározott limit. A mezőgazdasági termelő mint árutermelő gazdaság a célközönség. Mezőgazdasági biztosítások értékesítésében is nagy jelentősége van a szájhagyománynak, hogy a gazdálkodók egymásnak ajánlják a megbízható biztosítót, az üzletkötőt, az alkuszt. A biztosító szakképzett értékesítési hálózata is megpróbálja felderíteni és megszólítani a potenciális partnereket, a gazdákat.

– A gazdák egy része azt mondja, hogy drágák a biztosítások. Mennyire szembesülnek ezekkel az észrevételekkel? Az ország mely régióiban keresik a legtöbben a mezőgazdasági biztosításokat?

– Ez egyedi üzletpolitikai kérdés. A gazdák egy része valóban úgy érzi, hogy drágák a biztosítások. A kettes pillér működését rendszeresen elemzi az Agrárgazdasági Kutatóintézet. Ezt forintban összesítik. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy minél előnyösebb konstrukciókat tudjunk ajánlani, figyelembe vesszük az észrevételeket, hiszen nekünk is az az érdekünk, hogy minél többen legyenek biztosítva a mezőgazdaságban. Ahol előrelátóak, ott igénybe veszik ezeket a lehetőségeket. Ennek ellenére nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy például Békés vagy Tolna megyében többen lennének biztosítva, mint Nógrád megyében, illetve a Dunántúlon vagy az Alföldön.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet országos statisztikai program keretében a 2016. évtől összesíti a mezőgazdasági biztosítást, a biztosítottság adatait.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Statisztikai jelentések, mezőgazdasági biztosítások 2016-os, 2017-es 1. számú kiadványának adatai szerint:

Magyarországon 11,34 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és biztosítási egyesületek részére 2016-ban, amiből 7,9 milliárd forint után vehették igénybe az utólagos állami díjtámogatást.”

Egy másik adatgyűjtés szintén az AKI-tól származik: „A növénytermesztésben a díjtámogatás felosztása a következőképpen alakult:

– A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke.

– A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi.

– A többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítést kaphattak.”

„Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2016-ban az összes díjbevételből 4,7 százalék, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 9,2 százalék, míg az erdőbiztosítások csupán 0,1 százalékot tettek ki.”

Folyamatosan dolgozunk azon, hogy minél előnyösebb konstrukciókat tudjunk ajánlani, figyelembe vesszük az észrevételeket, hiszen nekünk is az az érdekünk, hogy minél többen legyenek biztosítva a mezőgazdaságban.

A témához kapcsolódóan az alábbi cikkeket olvashatja a linkekre kattintva:

http://www.agrarunio.hu/index.php/hirek/2914-folyamatosan-valtozo-biztositasok-bizza-profikra-a-szerencsejet

http://www.agrarunio.hu/index.php/hirek/2881-szinte-teljesen-letarolta-a-matrai-borvideket-a-jegeso

http://www.agrarunio.hu/index.php/hirek/2887-haromszazmillio-folotti-a-kar-a-matrai-borvideken




Szerző: Ilonka Mária

Címkék: jégkár, fagykár, biztosítás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Extrém rendfelszedési kapacitás a John Deere V451R-től

A John Deere a szálastakarmány-betakarítás területén is mindig arra törekedett a fejlesztései során, hogy minden ...