Szűrkemarha

Kétezer karakter a magyar állattenyésztésről

Lassan több mint két évtized telt el, amióta elkezdtük a felkészülést a csatlakozásra az Európai Unióhoz. A csatlakozás legfontosabb elemei a versenyképesség növelése, az európai uniós jogrend kialakítása, a tulajdonosi szerkezet átalakítása voltak.

Jávor AndrásJávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese,
a Debreceni Egyetem Agrárkabinetjének elnöke

 

Tudtuk, hogy a magyar állattenyésztőnek olyan piacra kell kilépnie, amelyen magasabbak a követelmények, magasabb a versenyképességi szint. Az is tudvalevő volt, hogy csak azok élnek jól az Európai Unió agráriumában, akik eredményeikben legalább elérik az átlagos színvonalat. Aki ennél jobb, annak jelentősen magasabbá válik az életszínvonala, aki ennél rosszabb, az pedig ki fog peregni a rostán.

Sejtettük azt is, hogy ezen a nagy piacon a termelési nagyságrendünkkel, amely ágazatonként is csak néhány tizedszázalékban mérhető, statiszták leszünk. Viszont hittünk abban, hogy statisztaként egyediségünkkel is lehet „Oscar-díjat nyerni”. Egyértelmű volt, hogy rendkívüli hátránnyal indulunk szinte minden ágazatban. Egyetlen előnyünk a kisebb jövedelemigényben testesült meg. Az is hátrányos volt az egész agráriumot tekintve, hogy – és ez jellemző az Európai Unióra is – az állattenyésztés helyzete, jövedelemtermelése, támogatása sokkal kedvezőtlenebb a többi agrárágazaténál. 
Az agráriumon belül kinyílt és továbbnyílik az agrárolló. Az sem válik feltétlenül a magyar állattenyésztés előnyére, hogy egy átlagában sokkal gyengébb, kisebb hatékonyságú feldolgozóiparral a háttérben kell versenyeznie. Kárt okoz az is, hogy az élelmezésben a tudatlan hályogkovács bátorságával tanácsokat adó „táplálkozási szakértők” folyamatosan hamis érveket sorakoztatnak fel a tej, vörös húsok, a zsírok, az állati termékek fogyasztása ellen.
Nem jók a munkakörülmények sem. A folyamatos munka, a nagy terhelés tulajdonképpen elveszi a magánéletet. Nem véletlen, hogy a fiatal gazdák között csak elvétve lehet találni állattenyésztőt.

A csatlakozás utáni rózsaszín köd eloszlani látszik, a tanulópénzt megfizettük, és reményeink szerint a kormányzati aktivitás is erősebbé válik az állattenyésztés felzárkóztatása érdekében.

Szerencsére még vannak kiemelkedő magyar állattenyésztők, akik kitartóak, hisznek és dolgoznak, hiszen a magyar állattenyésztés felzárkóztatása 
a magyar agrárium egészének és hazánknak is elemi érdeke. Mindenképp szükséges az erőteljes támogatásuk

Tags: állattenyésztés

Kapcsolódó cikkek

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom