Magágykészítés hullámos tárcsával – egy menetben a vetéssel

Rugalmasan, sokoldalúan használható, gazdaságos a vetéssel egy menetben használt sávos magágykészítésnél bevethető hullámos tárcsa.

A most bemutatásra kerülő, csekély felszíni talajmozgatással járó „Low disturbance“ magágykészítés nem tévesztendő össze az USA-ból indult függőleges talajműveléssel (Vertikal tillage), amikor is a talaj mélyebb rétegeit is elérik például fodros tárcsával. Első látásra nehéz a különbséget észrevenni, de a Vertikal tillage fodros tárcsáját a hullámos tárcsa mellett szemléltető ábra érthetővé teszi a különbséget.

Low disturbance hullámos tárcsa

Low disturbance hullámos tárcsa

Vertikal tillage fodros tárcsa

Vertikal tillage fodros tárcsa

A vele megvalósítható eljárás a szárazságtól sújtott régiókban ugyanúgy alkalmazható, mint túlzottan nedves körülmények között.

Száraz körülmények között

A hullámos tárcsára alapozott sávos magágykészítés víztakarékos. Ezzel a módszerrel a vetési sávban, kb. 50 mm szélességben mozgatható át a talaj, a terület többi része bolygatatlan marad. Így sikerülhet a párolgást a lehető legkedvezőbb mértékűre csökkenteni, hiszen a nedvesség bennmarad az érintetlenül hagyott sávokban. Ezen túlmenően a visszafogott talajmozgatást eredményező sávos magágykészítéssel a talaj eróziója is megelőzhető. Ráadásul sávos művelésnél kellő mennyiségű finoman morzsalékos szerkezetű talaj keletkezik, amelyben a magvak a csírázási időszakban optimálisan fejlődhetnek.

Nincs elkenődés a vetési mélységben

A erősebben átnedvesedett vagy víznyomásos talajban a talajt magát csak a lehető legcsekélyebb mértékben szabad mozgatni azért, hogy a vetés szintjében alakulhasson ki az eketalphoz hasonlítható záró réteg. Ez a gond a jó „fekete“ földeken tavasszal is felléphet, nem szólva a nehezen felszáradó, csupán a felszínen száraznak tűnő, de valójában vízzel telített talajokról. Ilyenkor a vetés szintjénél mélyebbre hatoló művelőeszközöket nem célszerű használni. A hullámos tárcsa nem „döfi át“ a talajt, és nem is tolja el síkban oldalra. Nem keletkezhet elkenődött réteg, és a vetőmag optimális állapotú, fellazított sávban kerül kihelyezésre.

A vetés szempontjából határesetet képező, túl nedves talajon vagy pedig a minél korábbi vetési időpont érdekében nagy segítség lehet a hullámos tárcsa. A hagyományos kúpos tárcsákkal szemben bizonyított technológiai előnye szélsőséges körülmények között napokkal korábban teszi lehetővé a vetést, ami majd a magasabb hozamban is megnyilvánul.

Jó talajélet, csökkenő erózió

A talajszerkezet megőrzésével a szélerózió is csökken. A nem teljes területre kiterjedő gépi művelésnek köszönhetően arányaiban kisebb a szél által felkapható morzsalékos talaj aránya. Nagymennyiségű csapadék esetén is előnyös a csekélyebb talajmozgatással járó, sávos magágykészítés, hiszen a talaj kevésbé iszapolódik el.

Az utóbbi időben egyre agresszívebben terjeszkedő, a Fenoxaprop-P és Clodinafop hatóanyagú növényvédő szerekkel szemben rezisztensebb, a csírázásukhoz fényt igénylő gyomok, mint a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides), a különféle rozsnok fajok (Bromus spp.) vagy a héla zab (Avena fatua) esetében a vetésforgó helyes megválasztása mellett a sávos felszíni művelés is sokat segíthet. Különösen a tavaszi vetésű gabonaféléknél az, hogy a gyommagvak számára kedvező csírázási feltételeket teremtő, felszín közeli talajüregek nem képződnek, versenyelőnyhöz juttatja a kultúrnövényt.
A művelt sávban a kultúrnövény eleve gyorsabban fejlődik, mint a szomszédos, lassabban átmelegedő területen kikelő gyomok. Érdekes szempont az is, hogy a betakarításnál hátra maradt növénymaradványok lebontásához a talajból származó anyagokra is szükség van. Mivel azonban a hullámos tárcsa ezeket a maradványokat a vetési sávban oldalra helyezi át, az ide kerülő magvak hosszabb ideig jutnak hozzá a felvehető tápanyagokhoz és vízhez. Ez a kultúrnövény fejlődési esélyét is javítja: gyökerei ugyanis a fel nem lazított talajsávok alá is behatolnak, a gyomnövények életterét gyérítve. Ez a kultúrnövény kezdeti fejlődési szakaszában mindenképpen előnyös. mert a fejlettebb kultúra a gyomirtás mellékhatásaival szemben is jobban védett, azaz már korán megteremthető a hozambiztonság.

Csekélyebb vonóerőigény, gazdaságosabb gépi munka

A kevésbé intenzív műveléssel, amikor nem kell a tábla teljes talaját, hanem csak 45 mm széles sávokat kell átmozgatni, jelentő energia-megtakarítás érhető el. 12,5 cm sortávolságnál a teljes terület 36 %-át, 16,7 cm sortávolságnál pedig már csak 27 %-át kell művelni. Az akár 15 %-kal kisebb vonóerőigény az üzemanyag-felhasználásban és a lendületesebb munkavégzésben is érezteti hatását.

Kényelmesen uralható technika

A hullámos kialakítású tárcsa iskolapéldája a Pöttinger-cég Bernburg-i gyárában készülő WAVE DISC.

A valamikori NDK méltán híres Bernburg-i gyára most az osztrák Pöttinger vetéstechnikájának letéteményese

A valamikori NDK méltán híres Bernburg-i gyára most az osztrák Pöttinger vetéstechnikájának letéteményese

A tárcsa átmérője 510 mm, egymástól mért távolságuk 12,5 cm vagy 16.7 cm lehet. Ezzel az elrendezéssel a talajt áteresztő képességük is jó, nem szólva arról, hogy eltömődési hajlamuk is csekély. Munkamélységük kézi vezérléssel, hidraulikusan állítható. Ez teszi lehetővé azt is, hogy a lazítási mélységet bizonyos területeken, például a forgóban, egyetlen mozdulattal változtatni lehessen.
Minden egyes tárcsát NONSTOP túlterhelés elleni biztosítás véd. A gumicsapágyazású felfogató elemek mechanikus túlterhelés elleni biztosítása tárcsánként mintegy 100 kg terhelésnél aktiválódik. A WAVE DISC semmiféle karbantartást nem igényel, az üzemeltető oldaláról nézve tehát teljes a kényelem.
Pöttinger WAVE DISC hullámos tárcsája a TERRASEM R3 és R4 valamint a TERRASEM C4, C6, C8 és C9 modelleken használható, valamint a műtrágyát a talp alá kijuttató valamennyi gépen.
Pöttinger Terrasem vetőgépének WAVE DISC tárcsái

Pöttinger Terrasem vetőgépének WAVE DISC tárcsái

A sávos magágykészítést megvalósító Terrasem vetőgép

A sávos magágykészítést megvalósító Terrasem vetőgép

Mitől függjön a sortávolság?

A javasolható sortávolságot a tábla talajának adottságai szabják meg.
12,5 cm: nagyhozamú, homogén talajú tábláknál a 17 %-kal több sorban az egyes növények élettere kiterjedtebb. A sorban az elméleti magtávolság csökken, és a talaj egyértelműen jobb fedettségének betudhatóan a gyomosság is visszaszorítható.
16,7 cm: nedves talajviszonyok mellett, magas agyagtartalmú és durva szerkezetű kötött talajon, nagy mennyiségű növénymaradvány esetén a jobb átjárhatóság érdekében is ajánlható.

Szerző: Dr. Tátrai György

Tags: Pöttinger, magágykészítő, magágykészítés, vetés

Kapcsolódó cikkek

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom