Drámai ütemben apadnak a felszín alatti víztartalékok
Hírek - 2017.03.31
Gyorsabban apasztja a felszín alatti vizeket az élelemtermelés a világ sok táján, mint amilyen ütemben a természet azt pótolni tudná - állapította meg egy új tanulmány, melyről a BBC hírportálja számolt be.
A talajvizet főként a rizs-, búza- és kukoricaföldek, valamint gyapotültetvények öntözésére használják. A világon Pakisztán, az Amerikai Egyesült Államok és India exportálja a legtöbb, gyorsan apadó felszín alatti vízkészlettel öntözött élelmiszert. A londoni University College kutatói szerint az élelemellátás veszélybe kerül, ha nem védik meg a talajvizet.
Az öntözésre használt víz mintegy 43 százaléka felszín alatti vízrétegekből származik, tehát nem folyókból és tavakból. A felszín alatti rétegek közül soknak a vizét olyan gyorsan elhasználja a gazdaság, hogy azt az esők nem tudják pótolni.
A 2000-es években a szakértők úgy vélték, hogy az öntözés a nem megújuló vízforrások 20 százalékát veszi igénybe. A 2010-es években ez több mint ötödével nőtt.
A tudósok régóta tisztában vannak a talajvíz mennyiségének csökkenésével, az új tanulmány azonban azt kutatta, hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termények kereskedelme a vízellátást.
A világ lakosságának túlnyomó többsége olyan országokban él, amelyeknek szinte a teljes alapvetőélelmiszer-importja a nagyrészt talajvízzel öntöző országokból érkezik.
A kutatók azt találták, hogy az öntözésre használt, nem megújuló felszín alatti vizek mintegy 11 százaléka függ össze a világ élelmiszer-kereskedelmével. Ennek kétharmada három ország, Pakisztán, az Egyesült Államok és India között oszlik meg.
A kétezres évek eleje óta egy évtized alatt Kína megduplázta a nem megújuló felszín alatti vizek használatát, de India és az Egyesült Államok is jelentősen megnövelte azt.
Az Egyesült Államok, Mexikó, Szaúd-Arábia és Kína a nem megújuló vízforrások tíz legnagyobb mezőgazdasági felhasználói között vannak, azonban ezek az országok a fogyó felszíni vízkészlettel öntözött termények fő importőrei is.
A tanulmány a Nature tudományos lap friss számában jelent meg.
Forrás: MTI
Címkék: víztartalék, élelemtermelés
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
FURRIER: a forgózsámolyon túl
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
