Magyarország nettó exportőr

Magyarország mezőgazdasági gépekből nettó exportőr, a hazai gyártású gépek több, mint 80 százaléka külföldön talál gazdára – hangzott el a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) és a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztályának konferenciáján.

Január 27-én a korábbi napokhoz hasonlóan teltházzal, színes és érdekes programokkal, tartalmas konferenciákkal zajlik a 35. AGROmashEXPO.

Állattartás gépesítése és agrárinformatika címmel rendezett tanácskozást a MEGOSZ és GTE Mezőgépipari szakosztálya. Lőrincz László, az 1991-ben alapított, jelenleg 54 állandó státuszú taggal rendelkező MEGOSZ elnöke előadásában többek között arról beszélt, hogy elsődleges feladatuk a piaci pozíciójuk erősítése, amihez elengedhetetlen a versenyképesség javítása. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015-ös adatai szerint a magyar mezőgépgyártás termékeinek 83 százalékát külföldön értékesítették a gyártók, ez 135,5 milliárd forint nettó árbevételt, és 113 milliárd forint export árbevételt jelentett a vállalatoknak. Az elnök szerint a nettó importőr státus azért is kedvező, mert míg a hazai piac szűkülése 12-13 százalékos volt, addig a magyar cégek fő piacának számító európai piacokon csak 9 százalékos volt a kereslet csökkenése. Lőrincz László arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy ennek ellenére nehéz a magyar mezőgépgyártók helyzete, ezért is kívánnak kiemelt figyelmet szentelni a belső gyártói együttműködés fejlesztésének, erősítésének. Az előadásból kiderült az is, hogy 2016-ban igen jól teljesített a szállastakarmány betakarító szegmens, amely 165 százalékos növekedést produkált, illetve szignifikánsan emelkedett a bálázók piaca is, amely 136 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A MEGOSZ elnöke beszélt továbbá arról is, hogy a gépes ágazat válságtűrő képessége nagy, ami azért is jó, mert a támogatások miatt erősen periodikus a hazai mezőgép értékesítés.

Ezt követően Fenyvesi László a Szent István Egyetem egyetemi tanára, a MEGOSZ főtitkára kapott szót. Az állattartás gépesítése témakörben a takarmány megfelelő kezelését, tárolását járta körül. A takarmánynak nagyon fontos szerepe van abban, hogy az adott egyed genetikai képességeiből a lehető legtöbbet ki tudjuk hozni, ezért lényeges dolog az állattenyésztésben a takarmányozás módja, minősége, ráadásul a tartási költségek 60 százalékát a takarmány teszi ki. A precíziós technikának köszönhetően életkor, állapot szerint különböző receptúra alapján valósulhat meg az egyes egyedek takarmányozása – hangzott el az előadásban.

Szerző: Tóth Krisztina AgrárUnió

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom