A réz, mint esszenciális mikroelem

A 20. századot megelőzően a rezet, mint növénymérget tartották számon (az első gyomirtó szer az 5,0 tömegszázalékos réz-szulfát oldat, míg az első, széles körben használt fungicid, a bordói lé - amely szintén réz-szulfát oldat - volt). 1925-ben bizonyították be, hogy a réz a növények és állatok számára egyaránt esszenciális elem.

 A növények a rezet ion-, vagy kelát formában, komplex alakban veszik fel. A talajban a réz zömmel az adszorpciós felületekhez kötve, kétértékű formában található meg, igen kis koncentrációban. Mozgékonysága a talajban ugyancsak csekély. Egyes humuszformák erősen kötik a rezet, így a rézhiány a szervesanyagban gazdag talajokon éppúgy előfordul, mint a gyengébb képességű talajainkon. A réz más kationokkal (Fe, Mn, Zn) antagonisztikus viszonyban van, talajból történő felvételét ez is erősen gátolja, gátolhatja!

A réz szerepe a növényben:

A több mint 1800 ismert enzim közel egyharmada fémiont tartalmaz. A vas után a cink és a réz a legtöbbet tanulmányozott esszenciális elemek, úgy is, mint enzimalkotók.

A réz néhány fontosabb élettani hatása a növényi szervezetben:

- réz hiányában gátolt a növények nitrogénfelvétele és fehérjeszintézise,
- a nitrátok hasznosulását segíti a nitrit redukcióban való részvétellel,
- védi a klorofillt a korai lebomlástól, így nő az asszimilációs teljesítmény,
- a cisztein és a cisztin oxidációját katalizálja, a diszulfid-hidak kialakulásával a fehérje stabilizációt segíti,
- szerepet játszik a sejtekben lezajló redoxi folyamatokban,
- enzimek alkotója, aktivátora (pl. az aszkorbinsav-oxidáz, a triozináz, stb.), melyek részt vesznek a fotoszintetikus elektrontranszportban, a transzpirációs anyagcserében, a szénhidrát-, zsír és fehérje szintézisben,
- hiányában csökken a polifenol-oxidáz aktivitása, ezáltal gátlódik a ligninszintézis, így a rendellenes lignifikáció következtében csökken a szárszilárdság, romlik a vízháztartás, csökken a növény szárazságtűrő képessége. E hatások következményeként csökken a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

A réz pótlása, a rézhiány megelőzése, kezelése:

A kalászos gabonáink esetében – még a rézzel jól ellátott talajok esetében is – jelentkezhet a rézhiány a gátolt transzportfolyamatok miatt (antagonizmusok). A rézhiány estén a sejtfal lignifikálódása csökken, a szállítónyalábok rendellenesen fejlődnek, így a növények hamar megdőlnek, és ebből jelentős betakarítási veszteségek adódhatnak. Nagy arányú UAN oldat felhasználásakor ezen kedvezőtlen hatások még erősebben jelentkeznek. Az ismertetett okokat figyelembe véve a rézpótlásra legoptimálisabb körülményeket akkor tudjuk biztosítani, ha azt az UAN oldattal együttesen alkalmazzuk.

A réz, mint lombtrágya:

A növényvédelmi technológiába beillesztett lombon keresztüli táplálás nagy előnye, hogy a levélre vitt megfelelően formulázott (kelatizált) tápanyagok gyorsan felszívódnak - a mikroelemek hasznosulása jobb a levélen keresztül, mert azok a talajban könnyen lekötődhetnek -, továbbá számos mikroelem, így a réz pótlása is, levélen keresztül teljes egészében elvégezhető.

Az őszi búza réz felvételi dinamikáját alapvetően két intenzív felvételi fázis jellemzi. Az első a bokrosodás időszaka, amikor a búza élete során felvett réz mennyiségének jelentős része felvevődik, a második a virágzás időszaka, amely ugyancsak jelentős mennyiségű réz felvétellel és beépítéssel jár.
Ezekben az időszakokban tehát mindenképpen javasolható a lombon keresztüli nagy mennyiségű rézpótlás.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom